| Város | |||||
| Ludenscheidius | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ludenscheid | |||||
|
|||||
| é. sz. 51°13′. SH. 7°38′ kelet e. | |||||
| Ország | Németország | ||||
| föld | Észak-Rajna - Vesztfália | ||||
| Terület | Merkish (körzet) | ||||
| Fejezet |
Dieter Dcevas ( SPD ) |
||||
| Történelem és földrajz | |||||
| Négyzet | 86,73 km² | ||||
| Középmagasság | 232-539 m | ||||
| Időzóna | UTC+1:00 , nyári UTC+2:00 | ||||
| Népesség | |||||
| Népesség | 75 463 ember ( 2010 ) | ||||
| Digitális azonosítók | |||||
| Telefon kód | +49 2351 | ||||
| Irányítószám | 58507-58515 | ||||
| autó kódja | MK | ||||
| Hivatalos kód | 05 9 62 032 | ||||
| luedenscheid.de (német) | |||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||
Lüdenscheid ( németül Lüdenscheid ) város Németországban , járási központ, Észak- Rajna - Vesztfáliában .
Arnsberg közigazgatási körzetének van alárendelve . A Merkish kerület része . Lakossága 75 463 fő (2010. december 31.) [1] . Területe 86,73 km². A hivatalos kód : 05 9 62 032 .
Lüdenscheid a Lehn és a Volme folyók közötti vízválasztó nyergében található, amely a Ruhr folyóba ömlik (amely később a Rajnába torkollik), és három kis völgy vezet hozzájuk. A nyereg magassága 420 méter, a vízválasztó magasabban fekvő részei egy névtelen dombtető, 505 méter északon és a 663 méteres Nordhelle az Ebbegebirge-hegységben. A környező hegyvidéki régiókban fél tucat akadály hozott létre mesterséges tavakat a Ruhr folyó áramlásának szabályozására és ivóvíz biztosítására. A város területének hegyvidéki jellege adta a „Bergstadt” (hegyi város) becenevet. Az eredeti település körül egy nyereg fölötti lejtő párkányára épült templom [2] .
Míg Lüdenscheid környékén az első települést a 9. században erősítették meg, faluként 1067-ben, városként pedig 1268-ban említik a helyet [3] .
A 15. és 16. században Lüdenscheid a Hanza Szövetség tagja volt. 1609-től a város a brandenburgi választófejedelemséghez, később Poroszországhoz tartozott. 1815-ben az új porosz Vesztfália tartomány része lett, 1975-ben pedig a Märkischer Kreis létrehozásával közigazgatási székhelye lett.
1898-ban Carl Berg lüdenscheidi gyárában megépítették az első Zeppelin léghajó alumíniumvázát.
|
A város címere a Lüdenscheid hivatalos patrónusának tartott Noyoni Szent Medárdot ábrázolja [4] .
Lüdenscheid túlnyomórészt ipari város, ahol kis- és középvállalkozások működnek a kohászatban és a műanyagiparban. Lüdenscheid legnagyobb vállalata 2000 embert foglalkoztat, a többi vállalat 800 főt vagy kevesebbet foglalkoztat.
A gazdasági jelentősége a középkorban került előtérbe, amikor a város a fémércbányászat központja lett a környékén. Az ércet Lüdenscheid kalapácsokkal és drótdobozokkal dolgozták fel, amelyeket a környező völgyekben lévő vízerőművek tartottak fenn. Sok lüdenscheidi kézműves műhely készített késztermékeket ezekből az anyagokból. Annak érdekében, hogy ezeket a termékeket szélesebb körben értékesítse, Lüdenscheid csatlakozott a Hanza Szövetséghez [5] .
Az ipari kor beköszöntével nagy szerepet kapott a gombok és csatok gyártása, amit a „Knopfmuseum” (Gombmúzeum) is tükröz. Később olyan új anyagokat fogadtak el, mint az alumínium, a bakelit és a műanyag. Kialakult egy támogató iparág, amely sajtolásra, lyukasztásra, préselésre és öntésre szolgáló formákat gyártott, és még mindig fontos szerepet játszik Lüdenscheid iparában [6] .
Fontos szerepet tölt be az autóipari alkatrész- és az elektromos berendezések szerelvényeinek gyártása, valamint az alumínium profilok folyamatos öntése. A végfelhasználók számára figyelemre méltó termékek a lámpák, világítási rendszerek és játékok.
| A Mörkisch körzet városai ( Észak-Rajna-Vesztfália ) | ||
|---|---|---|