Mészszázad

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. október 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .
Mészszázad
Dal
Végrehajtó Fedor Csaliapin [1] [2] , Nadezsda Plevicskaja [1] [3] , Lidia Ruslanova [1] [4] [5] , Ivan Kozlovszkij [6] [7] , Nadezsda Obuhova [8] [9] stb.
Kiadási dátum 1912 előtt
Műfaj kegyetlen romantika
Nyelv orosz
Wikiforrás logó Szöveg a Wikiforrásban

A Linden Age  egy népszerű orosz irodalmi eredetű dal, ismeretlen szerzőtől [10] . A „kegyetlen romantika” [5] [11] műfajához közel áll . A népdalok úgynevezett „klasszikus repertoárjára” utal, amelyet a „magas művészet” átvett , és amely más orosz románcokat is tartalmaz, amelyek „a néphez” jutottak [12] .

Eredet

A különböző évekből származó források népdalként beszélnek a dalról. [6] [13] [14] [15] [16]

A "kegyetlen romantika" [5] [11] műfajához közel álló mű jelentős népszerűségnek örvendett a forradalom előtti és Szovjet-Oroszországban. [11] [17]

Legkésőbb 1912-ben jelent meg először. [18] 1917-ben A. M. Novikova felvette a dal egy verzióját Tula tartomány területén . [19]

Előadók

A dal különleges helyet foglalt el olyan előadók repertoárjában, mint Fjodor Csaliapin , Nadezhda Plevitskaya , Lidia Ruslanova . [egy]

Amint E. és V. Ukolov [2] munkájában megjegyzi , „Chaliapin gyakran kölcsönzött népszerű dalokat az éttermi és kerti csoportok repertoárjából. Így Chaliapin repertoárjában szerepelt a „The Age-old Linden”, a „ Beyond the Island to the Core ” és még sok más. [2]

Nadezhda Plevitskaya előadásában a dal "Oroszország számos városában" hangzott; Vele az énekesnő fellépett "katonák előtt a kórházakban és a fronton az első világháború idején ". [3]

Ruslanova előadásmódját az egyik kutató a következőképpen írja le [20] :

Ruslanova szeretett teljes hangon, minden árnyalattal és modulációval énekelni... de ugyanakkor a kontrasztokat preferálta: a szomorú, vontatott dalokból, amelyek előadásában R. tragikus magasságokba emelkedett, képes volt ... szinte megfullad a reménytelen, viszonzatlan szerelmi vágytól ("Century Linden"), és azonnal huncut, táncos cuccok sorozatába robban...

- Oroszország színpada, XX. - S. 588.

Egy másik szerző, aki az orosz dal sorsát tárgyalja a modern világban, felteszi a kérdést [21] :

Ki tudja, ha nem lett volna Ruslanovánk, vajon nem lettek volna ezek a [múzeumi] vitrinek olyan remekművek, mint a „The Moon Turned Crimson” , „Century Linden” ... és több tucat más, most már nem csak a szakemberek, de az emberek is...

- Vardugin V. Lidia Ruslanova legendái és élete - S. 129.

A dal más híres előadók repertoárjára is bekerült, mint például Ivan Kozlovsky [6] [7] , Nadezhda Obukhova [8] [9] , Sergey Lemeshev [22] , Ljudmila Zykina [23] .

Első hangfelvétel

P. N. Grunberg és V. L. Yanin szerint Oroszországban 1900-ig bezárólag egyetlen lemezkiadó cég volt, amely kereskedelmi alapon adott ki lemezeket (bármely jelentős tételben), mégpedig a „ Gramophone Company ”. A cég legrészletesebb, 1899-1915 közötti katalógusában a dal először 22056-os számmal szerepel (1900-ra), „Hárskor” néven; fel van tüntetve az előadó neve is - Cher. [24]

Szovjet és orosz zeneszerzők munkásságában

A "Linden Age" orosz népdal témájával kapcsolatos fantázia általános elismerést hozott alkotójának - Pavel Kulikovnak. [25] [26]

Más szovjet zeneszerzők is részt vettek a mű feldolgozásában (például Vlagyimir Zaharov [27] , Grigorij Verjovka [28] ).

Gitárvariációk Szergej Rudnev "Century Linden" témájára.

Vélemények és kritikák

Anatolij Novikov könyve a következőképpen értékeli a mű népszerűségét és a profi előadók hozzáállását [29] :

Más zenészek megvetően elfordultak az új városi daloktól, mint például a "Linden century", a "Khutorok" és mások, "álorosznak" tekintve őket. Az élet pedig bebizonyította ezeknek az új daloknak a megjelenésének jogosságát.

- Anatolij Novikov. Mindig útközben. - M., 1982.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Egorova I. L. Orosz dal F. I. Chaliapin, N. V. Plevitskaya, L. A. Ruslanova  // A tudomány és az oktatás modern problémái: folyóirat. - 2015. - november 15. ( 2. sz.). - doi : 10.17513/spno.131-23906 . Archiválva az eredetiből 2016. március 2-án.
  2. ↑ 1 2 3 Ukolova E. L., Ukolov V. S. Lélek maszk nélkül . - M. , 2004. - ISBN 5-901781-04-X .
  3. ↑ 1 2 [Cikk ] // A könyvek világában: folyóirat. - M. , 1970. - 9. sz .
  4. ↑ Orosz szovjet színpad. Történeti esszék. 1930-1945 . - M . : Művészet, 1977. - T. 2.
  5. ↑ 1 2 3 Vardugin V. Lidia Ruslanova legendái és élete Archív másolat 2019. július 19-én a Wayback Machine -n – 132. o.
  6. ↑ 1 2 3 Ivanova-Kramskaya N.A. Életét a gitárnak szentelte. Egy apa emlékei . - M . : Teplomekh, 1995.
  7. ↑ 1 2 [Cikk ] // Spark: folyóirat. - M . : Pravda, 1978.
  8. ↑ 1 2 Bykovtseva L.P. És így minden nap ...  // Ogonyok: napló. - M . : Pravda, 1968. - március 23. - S. 27 .
  9. ↑ 1 2 Bykovtseva L.P. Lásd itt // Gorkij Moszkvában . - M . : Moszkovszkij munkás, 1972. - 372 p.
  10. ↑ 'Zubova N.P. Irodalmi eredetű dalok létezése az uráli városokban A Wayback Machine 2018. november 1-i keltezésű archív példánya // Az uráli folklór. Probléma. 6: Városok és falvak folklórja. - Szverdlovszk: Ural. állapot un-t, 1982. - S. 52
  11. ↑ 1 2 3 Yesenin S. A. Jegyzetek versekhez // Művek. - M . : Állami Szépirodalmi Kiadó, 1956.
  12. ↑ Kulagina A. V., Selivanov F. M. Városi dalok, balladák, románcok . - M. , 1999. - 151 p. - ISBN 5-89042-021-6 .
  13. ↑ [Cikk ] // Az orosz irodalom tanításának elmélete és gyakorlata. - M . : Moszkvai Egyetem Kiadója, 1995. - Szám. 1 . — ISBN 5-88091-001-7 .
  14. ↑ Blagova G. F. Közmondás és élet. Orosz közmondások személyes gyűjteménye történelmi és folklór visszatekintésben . - M . : Keleti irodalom, 2000. - ISBN 5-02-018140-4 .
  15. ↑ Sukhoruslov V.K. A népi hangszeres előadás történetéből Közép-Oroszországban . - Eagle: Labor, 2000.
  16. ↑ Kryukov A.N. Zene a katonai Leningrád éterében . - Szentpétervár. : Zeneszerző, 2005. - ISBN 5-7379-0275-7 .
  17. ↑ A Szovjetunió népzenéje és a modernitás / Zemtsovsky I.I. - L . : Zene, 1982.
  18. ↑ Teljes énekeskönyv: a legújabb 1000 dal gyűjteménye  (neopr.) . - Evdokia Konovalova kereskedőház hercege., 1912.
  19. ↑ Orosz népdalok  (neopr.) . - Asszony. Művészek Könyvkiadója. irodalom, 1957.
  20. ↑ Ruslanova Lidia Andreevna // Oroszország színpada. XX század. Enciklopédia / Uvarova E.D. - Olma-Press, 2004. - S. 588. - 862 p. — ISBN 5-224-04462-6 .
  21. ↑ Vardugin V. Lidia Ruslanova legendái és élete - S. 129.
  22. ↑ Marshkova T. I., Rybakova L. D. Bolsoj Színház. Arany Hangok . - M. : Algoritmus, 2011. - 1024 p. - ISBN 978-5-432-00035-4 .
  23. ↑ Peresada A.I. Orosz népi hangszerek zenekarai / E. I. Maksimov. - M . : szovjet zeneszerző, 1985. - 295 p.
  24. ↑ Grunberg P. N., Yanin V. L. A felvételek kezdetének története Oroszországban. A Gramophone cég oroszországi ágának vokális felvételeinek katalógusa . - M . : A szláv kultúra nyelvei. - S. 234.
  25. ↑ A szerzőről lásd például itt. Archiválva : 2016. március 5. a Wayback Machine -nál
  26. ↑ Lásd még itt és itt: Emlékezetes zenei dátumok és események évkönyve . - M . : Zene, 1989.
  27. ↑ Zykina L. G. Találkozások keresztútjában . - M . : Szovjet-Oroszország, 1988. - ISBN 5-268-00403-4 .
  28. ↑ A zene krónikája . - Az Ukrán SSR Könyvkamarája. Ivan Fedorov, 1972.
  29. ↑ Novikov A. G. Mindig úton: cikkek, ismertetők, emlékiratok . - M . : szovjet zeneszerző, 1982.

Források

Linkek

 Fjodor Chaliapin
Egy család
Örökség
filmeket
dalok
Múzeumok
dachas
memória
emlékművek
utcák
  • Alma-Ata
  • Bor
  • Essentuki
  • Izsevszk
  • Kazan
  • Krasznodar
  • Kirov
  • Vörösbegy
  • Mihajlovszk
  • N. Novgorod
  • Érc
  • Ulan-Ude
  • Kharkiv
fesztiválok
filmadaptációk
sorozat
filmeket
Egyéb
"Fjodor Chaliapin" kategória