Heihe-Tengchong vonal

A Heihe-Tengchong vonal ( kínai trad. 黑河-騰衝線, ex. 黑河-腾冲线, pinyin Hēihé-Téngchōng xiàn ) egy képzeletbeli vonal, amely két részre osztja Kínát, és tükrözi az ország egyenetlen demográfiai fejlődését. Délen Tengchong városi megyén , északon Heihén (korábban Aihui ; ezzel kapcsolatban néha Aihui-Tengchong vonalnak is nevezik [1] ) halad át. Hu Huanyong geográfus javasolta először 1935-ben (amihez kapcsolódóan Hu-vonalnak vagy Hu Huanyong-vonalnak is nevezik ) [ 2 ] .

Amikor Hu Huanyun 1935-ben javasolta az irányvonalát, hogy bemutassa Kína népességének egyenetlen eloszlását, az ország területének 36%-a (4 millió km²) attól délkeletre terült el (4 millió km², addigra Mongólia és Tuva valójában Kínától elszakadt, független államokat alkotva, amit nem ismertek el a hivatalos kínai hatóságok, így Kína hivatalos területe, amelyre vonatkozóan a számításokat végezték, Mongóliát és Tuvát is magában foglalta, ahol 440 millió ember élt, ami elszámolt az állam teljes lakosságának 96%-a számára [3] . A modern KNK számára a délkeleti terület területe a teljes terület 42,9% -a [4] , azonban az ország fő lakossága még mindig itt koncentrálódik  - 94% (2010-es adatok szerint) [2] .

A Heilongjiang tartománybeli Aiguntól egyenes vonalat húzunk délnyugatra a jünnani Tengchongig , amely az országot délkeletre és északnyugatra osztja: a délkeleti terület négymillió négyzetkilométer, ami az ország teljes területének harminchat százaléka; az északnyugati terület hétmillió négyzetkilométert foglal el, ami az ország teljes területének hatvannégy százaléka. A délkeleti részen négyszázmillió ember él, ami a teljes lakosság kilencvenhat százaléka; északnyugati része mindössze tizennyolc millió, ami az ország összlakosságának négy százaléka.

Eredeti szöveg  (kínai)[ showelrejt] 自 黑龙江 之 瑷珲 向 西南 作 , 至 云南 之 腾冲 , , , 国 为 东南 与 西北 部 : 此 东南部 之 , 计 , , , 占 总 面积 之百分之 之百分之 之百分之 之百 之百 之百 此分之 HI 三十六 ; 西北部 之 面积 , , 七百万 公里 , , 占 国 总 面积 之百分之六十四。 人口 , , 则 东南部 , , 占 总 之 之 之 之 之百 分 分 分 分 分 ,之九十六;西北部之人口,仅一千八百万,约占全国总人口之百分之四. - Hu Huanyong , "Kína népességeloszlása" (Geographical Journal, 1935)

Kína lakossága a Hu-vonal mindkét oldalán évenként

1935 [2] 1982 [2] 1990 [2] 2000 [2] 2010 [2] 2015 [5]
délkeleti 96% 94,4% 94,2% 94,1% 94% 94%
Északnyugat négy % 5,6% 5,8% 5,9% 6% 6%

Lásd még

Linkek

Jegyzetek

  1. Jiahua Pan. Kína környezetvédelmi irányítása és ökológiai civilizációja . - Springer , 2015. - P. 10. - 228 p. – (China Insights). — ISBN 9783662474297 .
  2. 1 2 3 4 5 6 7 Jianguo Qi, Jingxing Zhao, Wenjun Li, Xushu Peng, Bin Wu, Hong Wang. A körforgásos gazdaság fejlesztése Kínában . - Springer, 2016. - P. 3-4. — 274 p. — (Kutatási sorozat a kínai álomról és Kína fejlődési útjáról). — ISBN 9789811024665 .
  3. Dudley L. Poston Jr., David Yaukey. A modern Kína lakossága . — Springer Science & Business Media, 2013. — P. 83. — 760 p. — (The Springer-sorozat a demográfiai módszerekről és a népességelemzésről). — ISBN 9781489912312 .
  4. Weiping Zhang. Kína biológiai sokfélesége: országtanulmány . - China Environmental Science Press, 1998. - P. 24. - 476 p. — ISBN 9787801354976 .
  5. Kína legfontosabb határa képzeletbeli: a Hu-vonal – Big Think