ligur nyelv | |
---|---|
önnév | ismeretlen; |
Országok | Liguria (terület a modern Franciaország, Olaszország, Spanyolország határán) |
kihalt | Kr. u. kezdete |
Osztályozás | |
Kategória | Eurázsia nyelvei |
nincs besorolva | |
Írás | íratlan |
Nyelvi kódok | |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | — |
ISO 639-3 | xlg |
IETF | xlg |
Glottolog | anci1248 |
A ligur egy helynévileg rekonstruált nyelv, amelyet a római kor előtti korszakban beszéltek Északnyugat-Olaszország és Délkelet-Franciaország lakossága, az úgynevezett ligurek .
Xavier Delamarra szerint a ligur nyelv kelta volt. Hipotézise két érvre épül. Először a ligúr Genua (a mai Genova ) helynevet a proto-indoeurópai * ĝenu- , "áll (csont)" gyökérre vezeti vissza, mivel Genova a folyó torkolatánál volt. A száj elnevezése sok indoeurópai nyelvben a "száj", "száj" szóra nyúlik vissza, de csak a kelta nyelvben van ennek a jelentésnek * ĝenu- gyöke . Genovával együtt, amelynek nevét ligurnak tartja (Delamarre 2003, 177. o.), Delamarre ugyanerre a gyökre utal Genava város nevére (a mai Genf ), amely szerinte gall nyelvű lehet . Másrészt Genova és Genf neve egy másik indoeurópai gyökhöz nyúlhat vissza * ĝenu- , azaz térd ( Julius Pokorny , Pokorny, IEW [1] ír erről a tőről ).
Delamarr második érve egy Plutarkhosztól származó töredéken alapul ("Mária" 10, 5-6), ami arra utal, hogy az Aqua Szextiev melletti csata során Kr.e. 102-ben. e. (a cimbriai háborúk alatt ) az Ambrone -ok (akik egy kelta törzs lehetett) elkezdték kiabálni a csatakiáltásukat: "Ambrones!"; Ennek hallatán a rómaiak oldalán harcoló ligur csapatok megállapították, hogy ez hasonlít országuk régi nevére, és elkezdték kiabálni, hogy "Ambrones!"
A ligur-kelta kapcsolatok kérdésével Barruol is foglalkozott (Barruol, 1999).
A Delamarr név említése nélkül az ő álláspontját megismétli az Encyclopædia Britannica [2] .
Már a 19. század végén felmerült egy hipotézis a ligurok preindoeurópai nyelvéről, amely korábban nemcsak az ókori Liguria területén volt elterjedt , hanem tágabb területen is - a kultúra leszármazottai között. kardiális kerámiából .
1889-ben és 1894-ben Joubainville egy preindoeurópai szubsztrátnyelvet feltételezett , amely a római kor előtt Korzikán, Szardínián, Kelet-Spanyolországban, Dél-Franciaországban és Nyugat-Olaszországban volt elterjedt egy olyan helynévcsoport elemzése alapján, amelyek jellegzetes utótagjai -asco, - asca, -usco, -osco, -osca vagy ezek módosításai [3] .
Számos akkori ismert nyelvész ( Paul Kretschmer , Julius Pokorny ) fejlesztette tovább a szubsztrát fogalmát [4] . A Joubainville által feljegyzett helynevek elterjedési területét a kardiális kerámia ősibb kultúrájának elterjedési területével azonosították . Korzikán, egyes településeken, amelyek ehhez a kultúrához és leszármazottaihoz kötődnek, egészen a vaskorig van folyamatosság.
Zhubainville korzikai helyneveinek listája a következőket tartalmazza (a Tavignano folyótól északra ): Venzolasca , Grillasca falu Olmetóban , Fechasco és Pruchinasca Barbaggioban , Martinasca Nonzában , Cipronasco Siscoban , Palasca , Ruispolasca , Calasso de Bartasca , Caposasca falu Pianellóban , Baranhasca Castello li Rostinóban , Velflasca Dzalanban . Tavignanotól délre: Echilasca -hegy Pietroso közelében, Filasca -hegy Corrano közelében , Solasca falu Periben , Fiummasca Rosazia -ban, Acellasca Pietrosellában , Moraschi Bocognano -ban, Bodiciasca Cauro -ban .
Az -asco utótagok hiányoznak Sartene-ben , de Joubainville más halmazt talált ezeken a helyeken: -inco, -inca, például Valinco Bay , Stavolinka Peak , Bastiában - a Bevinco folyó és a Mount Revinco ; Corte régió : Ruisso de Saninco; Ajaccio régió : Capinka falu Carbucciában . Hasonló utótagú települést említ Ptolemaiosz : Asinkon (Osinkum). Ezen kívül megtalálhatók itt az -aco, -aca utótagok, amelyek valószínűleg az -asco-ból származnak: Karjaka , Vyak-csúcs, Urtaka , Faraka- hegy, Tavako , Venako .
A Joubainville által felvázolt utótagok hasonlóságot mutatnak a sikániakkal .
Francesco Cacciafoco olasz vízrajztudós feltételezte, hogy az ősi ligur helynévtípus Alba- és az ősi európai Albis- valójában nem nyúlik vissza a proto-I.E. *albho- "fehér", a hagyományos hit szerint, és a szubsztrátumhoz preindoeurópai * Hal-bh- "víz", ami rokon a zajjal. ḫalbia "folyó, kút, víznyelő". [5]
Seneca , aki 41-49 év alatt. n. e. száműzetésben élt Korzikán, ismerte a szigeten élő ligurek és ibériaiak modorát és szokásait . Seneca szerint a tengerparti korzikaiak ligurok, a középső részének lakói pedig ibériaiak voltak , mint a kantabrák [6] . Mivel az ibériaiak és a ligurok nyelve az ő idejében még beszélhető volt, és maga Seneca is ibériai származású volt, véleménye figyelmet érdemel.
A következő Strabo -töredék is jelzi, hogy a ligurek különböztek a keltáktól: „Ami az Alpokat illeti ... Sok törzs lakja ezeket a hegyeket, valamennyien kelta, kivéve a ligureket; de bár ezek a ligurok egy másik törzshez tartoznak, életmódjukban mégis hasonlítanak a keltákhoz.
Hérodotosz (5,9) azt írta, hogy a Siginni (a Dunán élők neve) a Massilia közelében élő ligurok nyelvén "kis kereskedőket" jelent .
Szótárak és enciklopédiák |
---|