Tó | |
Ladmozero | |
---|---|
Morphometria | |
Magasság | 48 [1] m |
Négyzet | 24 km² |
Hangerő | 0,38 [1] km³ |
Tengerpart | 65,7 [1] km |
Legnagyobb mélység | 52 [1] m |
Átlagos mélység | 15,8 [1] m |
Hidrológia | |
A mineralizáció típusa | unalmas |
Átláthatóság | 8 m |
Úszómedence | |
Medence terület | 120 [1] km² |
Beömlő folyó | Muna |
folyó folyó | Ugoma |
víz rendszer | Turastamozero → Onega -tó → Svir → Ladoga -tó → Néva → Balti-tenger |
Elhelyezkedés | |
62°30′19″ é SH. 34°41′51″ K e. | |
Ország | |
Az Orosz Föderáció tárgya | Karéliai Köztársaság |
Azonosítók | |
Kód a GVR -ben : 01040100611102000018640 [2] | |
![]() | |
![]() | |
A Ladmozero egy orosz tó a Karéliai Köztársaságban, a Medvezhiegorsk és Kondopoga régiók határán.
A Zaonezsszkij-félszigeten található . A tó megnyúlt alakú, északnyugatról délkeletre nyúlik.
Tektonikus eredetű medence [1] .
A partok magasak, sziklásak, tűlevelű erdőkkel borított. A szigetek száma 7, összterületük körülbelül 0,2 km².
A Muna folyó és több patak ömlik a tóba. A tó északi részéből folyik az Ugoma folyó, amely a Turastamozero -n áthaladva Vanchozero -ba torkollik , amelyből az Onega-tóban folyik az áramlás .
Az alját főleg iszap borítja, agyagos és homokos talajok találhatók.
A magasabb növényzetet a nád, a tótfű , a zsurló és a tojáshüvely képviseli.
A tavat vendég, csótány, fehérhal, csuka, sügér, rózsa és bodza éli.
A tó novemberben fagy be, május közepén nyílik ki a jégről.