| Falu | |
| Kryz | |
|---|---|
| azeri QRIz | |
| 41°12′56″ s. SH. 48°14′48″ hüvelyk e. | |
| Ország | Azerbajdzsán |
| Terület | Gubinszkij |
| Történelem és földrajz | |
| Középmagasság | 2016 m |
| Időzóna | UTC+4:00 |
| Népesség | |
| Népesség | 274 [1] ember ( 2009 ) |
| Nemzetiségek | kryzy |
| Vallomások | szunnita muszlimok |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Kryz ( azerbajdzsáni Qrız ) egy falu és egy azonos nevű település Azerbajdzsán Guba régiójában , 2000-2050 méteres magasságban, a Fehér-hegy lábánál, a Kudialchay folyó bal partján , amelyet a helyiek hívd Jeydart [2] . A településhez Kryz és Kryz-Dekhne falvak tartoznak . Kryz az egyik kompakt lakóhelye a kis Kryz népnek - a kaukázusi Albánia lakosságát alkotó törzsek egyik leszármazottjának . Nyelvük a Nakh-Dagesztán nyelvcsalád lezgi csoportjába tartozik .
A kutatók egyetértenek abban, hogy Kryz a Kryz legrégebbi ismert települése, ahonnan egy időben a jelenlegi dzsekek , alikok és haputliszok ősei telepedtek le - a szomszédos magashegyi Dzsek ( azerb. Cek ), Alyk ( azerb. Əlik ) falvak lakói. ), Khaput ( Azerb. Haput ) és Yerguj . Az 1860-1880-as évektől a Kryzesek jelentős része a sík területekre költözött.
Kryz a szomszédos falvakhoz hasonlóan lépcsőzetes és zsúfolt házakkal rendelkezik, amelyeket a magashegyi falvakra jellemző kis udvarok vesznek körül. A fő építőanyag a durván faragott kő és a kavics. A Kryz házak kőfalakkal és lapos földtetővel rendelkeznek, közepes kéményekkel [3] . Korábban Kryz erődítmény volt, ma már csak az erőd romjai maradtak meg a faluban [4] [5] .
Történelmileg a falut a rokonság alapján negyedekre osztották.
A faluban van egy középiskola, egy önkormányzati épület, valamint egy régi romos mecset , amely Abu Muslim uralkodása alatt épült a 8. században , és az ő nevét viseli. A mecset falán egy kő található "131" dátummal, ami a Gergely-naptár szerint körülbelül 749-nek felel meg.
Kryz a leginkább megközelíthetetlen falu a Shahdag régióban . Az egyetlen út délre vezet, Jack faluja felé . 2012. november 28-án megnyitották azt a hidat, amely összeköti a falut a világ többi részével [6] . Ezt megelőzően nem volt közlekedési kapcsolat, az ösvény utolsó szakaszát csak gyalogosan vagy lóháton lehetett leküzdeni [7] .
2021-ben a faluban egy iskola építése során ősi sírokat és fajansz háztartási tárgyakat tártak fel. A leletek feltehetően a 11-12. [nyolc]
A lakosság fő foglalkozása a juhtenyésztés; a mezőgazdaság másodlagos jelentőségű. A kézművesség fejlesztése - szőnyegek, szőnyegek, gyapjú mintás zoknik gyártása.
A Kryz helynév először a X. századi forrásban szerepel [9] .
Az orosz forrásokban a Shahdag népek (és hegyi falvaik, Kryz, Khaput, Alik, Jack, Khinalug, Budukh) első említése a „Jegyzetek a Kaszpi-tenger nyugati partján fekvő népekről és földekről” című műben szerepel. , Astrakhan és a Kura folyó között, és állapotukról 1728-ban” („Description of countries and peoples located between Astrakhan and the Kura River”) [10] , készítette Johann Gustav Gerber , német származású orosz tiszt, aki az orosz kormány utasítására a perzsa hadjárat kezdete előtt (1722-1723) körbeutazta a Kaszpi-tenger partját, részt vett magában a hadjáratban, majd hét évet töltött a Kaukázusban, figyelemmel kísérve az életet és a különböző aspektusokat. a kaukázusi népek életéről, „megtapasztalta ... azoknak a vidékeknek a teljes belső állapotát, amelyek a határok megállapítása és 1727. végétől a végéig utazott” [11] .
A Quba Khanate uralkodója , Fatali Khan (1758-1789) több hegyvidéki zsidó családot telepített ide . A faluban ma is van zsidó temető.
Mustafazadeh Tofig „A kubai kánság” című könyvében azt írja, hogy az utolsó kubai kán Sheikh-Ali (1791-1806), aki nem volt hajlandó elismerni az új orosz kormányt, többször járt Kryz faluban. Sheikh-Ali Kryzt tette birtoka középpontjává. Abbaskuli-aga Bakikhanov „Gulistani-Iram” című munkájában azt írja, hogy Sheikh-Ali kiterjesztette a falut, és új várost kezdett építeni mellette.
„1225-ben (1810) Ali Kán sejk Tabasaranból érkezett, ahol másfél évig élt, és a kazrai Khanbutai-bek és más kubai lakosok segítségével körülbelül négy hónapig birtokolta a kubai tartományt. miután a lakosság egy részét letelepítette, új várost kezdett építeni Kryz faluban" [12] .
A "Kaukázusról szóló információk gyűjteménye" (Tiflis, 1879) azt jelezte, hogy a faluban két mecset és egy medresah található [13] .
Az 1860-1880-as években. a hegyvidéki lakosság növekedése, a nagy patriarchális családok felbomlásának kezdete, valamint az egyik fő helyi exportcikkevé vált madder intenzív tenyésztésének kezdete a felvidékiek egy részének (elsősorban Kryz) elvándorlásához vezetett. és Lezgins) a síkságra, a Myushkur Magal -ra - a kubai körzet északi részén található területre , ahol jelentős területeket takarítottak ki és dolgoztak fel madder és chaltyk számára . Az 1880-as években Mushkur már sűrűn lakott terület volt. Ahol korábban csak a jószágok téli szállása és a pásztorok ásója volt, új falvak és kertek jelentek meg. Az 58 Kryz település közül harmincötöt Kryz faluból származó telepesek hoztak létre [3] .
A lakosság kiáramlása a szovjet korszakban is bekövetkezett, különösen a negyvenes évek végén. Ez a tendencia a mai napig tart. A lakosokat Dzhekbe és Kryz-Dehne- be telepítik át . A 21. század elején mindössze 30-40 ház maradt a faluban, amelyekben akár 400-an is laktak.
Kryz falu 1880
E hat falu közül mindegyiknek megvan a maga elöljárója, aki szokások vagy lelki viszályok között keresi és ítélkezik, de már nem engedelmeskednek, mert ők is mindenféle mesterek.
A föld lehatárolása szerint ez a hat falu mind a török határhoz és a Shamakhi körzethez tartozik, csak ellenzik mind a törököt, mind a Shamakhi kánt, és egyáltalán nem akarják, hogy alattvalók legyenek, és nehéz lesz. rákényszeríteni őket erre, amiért ezek az emberek még mindig szabadok .
Ugyanaz a mesterségük, mint a többi daghisztáninak, ami lopásból és rablásból áll, ahol azonban valamire rábukkannak, de inkább titokban, mint nyíltan.
Adót nem adnak és nem is fognak fizetni, mert ezek az emberek szabadok és ilyen maradni akarásban nem akarnak behódolni senkinek, de a jövőben sem fognak.
Ez a hat falu, a többi dagisztánihoz hasonlóan, összeáll, erős barátságot ápol a másik öt kerülettel, csakhogy szükség esetén nem tudnak velük kapcsolatba lépni, mert Shak magas hegyei közöttük húzódnak és zavarják a kapcsolatot. Mivel e hat falu körül a hegyek nem olyan magasak, és a hozzájuk vezető utak sem olyan nehezek, mint Daghisztán másik öt kerületébe, ráadásul nem is túl erősek, előfordulhat, hogy a kán, Shamakhi török segítségével, birtokba hozza őket. Bár ők is tolvajok és rablók, a többi dagisztánihoz hasonlóan kénytelenek tartózkodni a nyilvánvaló lopásoktól, mert az Orosz Birodalom alá tartozó Rustau kerületben több szántójuk is van, ahová élelemért hajtják marháikat és kosaikat. télen, mert a nagy havat a hegyekben nem lehet megmenteni; és ezért az Oroszországhoz tartozó körzetekben elkövetett lopásukkal udvariasan cselekszenek, hogy ne érje őket több veszteség, mint haszon.