| Krasznovodszki kerület | |
|---|---|
| Ország | Orosz Birodalom |
| Tartomány | Transkaszpi régió |
| megyei város | Krasznovodszk |
| Történelem és földrajz | |
| Az alapítás dátuma | 1882 |
| Négyzet | 125,2 ezer km² (1897) |
| Népesség | |
| Népesség | 53,8 ezer (1897) fő |
A Krasznovodszki körzet a Kaszpiántúli régióban , a Türkmén régióban és a Türkmén SSR -ben található közigazgatási egység , amely 1882-1925 között létezett. A központ Krasznovodszk városa .
A Krasznovodszki körzet a Transkaspi (1921-től - Türkmén) régió részeként 1882-ben alakult az 1870 óta létező krasznovodszki végrehajtóból. 1890-ben a megyét 2 elnökségre osztották: Kara-Kalinszkijra (a központ Kara-Kala erődítménye ) és Chikishlyarskoe-ra (a központ Chikishlyar erődítménye). 1917-ben a végrehajtókat kerületi biztosoknak kezdték nevezni. 1917 áprilisában megalakult a cselekeni kerületi biztos. 1918-ban a Kara-Kalinsky kerületi biztost Poltoratsky Uyezdbe helyezték át .
1919-ben megszűntek a kerületi biztosok. 4 körzet alakult:
1920 áprilisában a körzeteket volosztokká alakították, és számuk 6-ra nőtt: hozzáadták Chelekenskaya és Shikhskaya. Ugyanezen év júniusában a Chikishlyar volost átnevezték Gasan-Kuliyskaya-ra, és két hónappal később a Primorskaya volost átkerült a kirgiz ASSR -hez .
1924 októberében a Krasznovodszki kerület a türkmén SZSZK-hoz került, és ugyanazon év decemberében a Poltoratszkij körzet része lett . 1925 januárjában a megyét felszámolták, területén járásokat hoztak létre [1] .
Az 1897-es népszámlálás adatai szerint a megyében 53,8 ezer ember élt. Beleértve a türkméneket - 62,4%; kazahok - 19,3%; oroszok - 9,7%; perzsák - 3,4%; örmények - 1,8%; ukránok - 1,0%. Krasznovodszk megyei városban 6322-en éltek. [2]