Kordaite tajga [1] - ősi tűlevelű erdők, túlnyomórészt cordaite fákkal, amelyek Angaridában nőttek a paleozoikum korszak karbon és perm időszakában [2] . Ezek északi, boreális erdők voltak (az Angarida a Föld északi féltekén található ), extratrópusi régiókban nőttek szezonális éghajlati viszonyok között [2] , és az északi nedves, mérsékelt éghajlati övezetre korlátozódtak. Valójában a cordaite tajga a modern boreális erdők késő paleozoikum analógja volt [3] .
A Cordaite tajga a karbon közepén jelent meg [2] . Lombhullató erdő volt, amelyben a hideg évszak közeledtével a fák lehullatták a leveleiket (sokan vízbe hullottak, ahol iszap borította, végül megkövesedett; ennek köszönhetően sok levéllenyomat maradt meg az angarai flórából). Ezen erdők vegetációjának alapját a felvidéki és hegyvidéki növénytársulások cordaites alosztályába tartozó tűlevelű növények, vízközeli társulásokban pedig a Tchemoviaceae családba tartozó ízeltlábúak képezték [3] . Az ezekben az erdőkben uralkodó cordaites, amelyeket "Angara cordaites"-nak is neveznek, a "cordaite taiga" elnevezés származik. A kordaiták legfeljebb 20 méter magas fák voltak , amelyeknek külön növekedési gyűrűi voltak , ami jelzi szezonális növekedésüket [2] . Az életforma típusa szerint fanerofiták voltak [3] . Rajtuk kívül páfrányok is nőttek ezekben az erdőkben , de ritkák és egyáltalán nem olyanok, mint a trópusi erdőkben. Az itt termő magpáfrányok is nagyon különleges lombozatúak , amelyek Szibérián kívül nem fordultak elő. Néhányuknak kerek levelei voltak kis levélnyéleken és legyező alakú vékony erekkel, míg mások levelei szeletekre voltak vágva, például sárgarépa tetején. A cordaite tajgában, a növényzet alsó rétegében lombos mohák nőttek ki például az Intia nemzetségből , amelyek magas páratartalmat tartottak fenn ezekben az erdőkben [1] .
A cordaite tajga flórájába tartozott: Cordaites candalepensis (Zal.) Radcz., Crassinervia sp., Lepeophylum sp., Nephropsis ex gr. lampadiformis Zimina, Sylvella sp., Samaropsis aff. irregularis Neub., Jordania sp., tűlevelűek Cyparissidium sp., dicranophyllous Meristophyllum sojanaeanum Zalessky, Entsovia vö. rarisulcata S. Meyen, cardiolepidialis Phylladoderma sp., trigonocarp pteridosperms Cardioneura vö. vorcutensis Zal., szubangari lepidofiták filoidjai Viatscheslaviophyllum vö . kamiense Esaul., gleichenia páfrányok Oligocarpia ex gr. leptophylla (Bunb.) Grauvogel-Stamm et Doubinger, maratti páfrányok Lobatopteris sp ., ízeltlábúak Annularia aff. carinata Gutbier és Lobatannularia és mások [4] .
Északon a cordaite tajga fokozatosan a cordaite erdő-tundrává alakult, amely azonos, de kimerültebb növényzetből állt [3] .