Kovács István (ügyvéd)

A stabil verziót 2022. április 13- án ellenőrizték . Ellenőrizetlen változtatások vannak a sablonokban vagy a .
Kovács István
Születési dátum 1921. szeptember 21.( 1921-09-21 ) [1]
Születési hely
Halál dátuma 1990. november 29.( 1990-11-29 ) [1] (69 évesen)
A halál helye
Ország
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Kovács István ( 1921 . szeptember 21. Nyírbátor , Magyar Királyság  - 1990 . november 29. Budapest ) - magyar tudós, jogász , tanár , az Országgyűlés tagja. Alkotmányjog szakértő, az állam- és jogtudomány doktora (1943). A Magyar Tudományos Akadémia tagja .

Életrajz

1939 - től jogot tanult a Debreceni Egyetemen . 1943-1944-ben ügyvédként dolgozott Munkácson . 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány Népjóléti Minisztériumának titkárságán dolgozott. 1949-ben a Belügyminisztériumhoz helyezték át, ahol 1951-ig miniszteri tanácsadóként a Kutatási Osztályt vezette.

1950-től haláláig a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanított. 1950-től 1990-ig a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát vezette .

1980-1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója volt .

1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, 1976-ban az akadémia rendes tagjává vált. 1980 óta rendes tagja a párizsi Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadémiának, 1982 óta a tunéziai Nemzetközi Jogi Akadémia és a brüsszeli Nemzetközi Közigazgatási Iskola egyik alapítója . A Nemzetközi Tudományok Közigazgatási Intézetének elnöke (1980-1986).

A Magyar Független Kisgazdapárt tagja . 1945-1949 között az Országgyűlés képviselőjévé választották .

1963-ban az állam- és alkotmányjog területén végzett munkájáért Magyar Tudományos Akadémia -díjjal tüntették ki.

A Farkashreti temetőben temették el .

Tudományos tevékenység

Kovács I. tudományos érdeklődése elsősorban az alkotmányos koncepció elméleti alapjainak és történeti fejlődésének vizsgálatára irányult. Figyelme az alkotmányjog szinte minden területére kiterjedt: tanulmányozta a képviseleti és demokratikus intézményrendszer működését, az ember és az állampolgár alapvető jogait és azok alkotmányos garanciáit, az állam- és helyi közigazgatás szervezetét, ezek alkotmányos alapjait. testületek, a társadalom, a politika, a gazdaság és az alkotmány kapcsolatrendszere.

Válogatott művek

Jegyzetek

  1. 1 2 Bibliothèque nationale de France azonosító BNF  (fr.) : Nyílt adatplatform – 2011.

Irodalom

Linkek