Nyírbátor
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. május 1-jén felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .| Város | |||||
| Nyírbátor | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| lógott. Nyírbátor | |||||
|
|||||
| 47°50′07″ s. SH. 22°07′48 hüvelyk e. | |||||
| Ország | |||||
| Vidék | Sabolcs-Szatmár-Bereg | ||||
| Polgármester | Antal Mate | ||||
| Történelem és földrajz | |||||
| Négyzet |
|
||||
| Időzóna | Közép-európai idő , UTC+1:00 és UTC+2:00 | ||||
| Népesség | |||||
| Népesség | |||||
| Digitális azonosítók | |||||
| Telefon kód | +36 42 | ||||
| Irányítószám | 4300 | ||||
| nyirbator.hu | |||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||
Nyírbátor ( magyarul Nyírbátor ) város Magyarországon, Szabolcs -Szatmár-Bereg megyében .
Történelem
A település első írásos említése 1279 -ből származik . Neve a régi török batyr ( török. batyr) vagy a mongol bator ( mong . bator) szóból ered (eredeti jelentése "jó hős", a mai magyarban pedig a megfelelő bátor). Ekkor már Báthory ősei , a Gutkeled klán birtokolták a földet. A város birtokaik közigazgatási központja és a család temetkezési helye lett. A város Báthory Gábriel erdélyi fejedelem 1613-ban bekövetkezett haláláig a családé volt .
A város a 16. századi Magyarország történetében nagy szerepet játszott. 1549- ben I. Ferdinánd király és Izabella legátusai megegyeztek abban, hogy Erdélyt visszaadják a Magyar Királyságnak. Évtizedekig tartó vita folyt arról, hogy kié a város, mivel a helyi arisztokraták inkább az uralkodó erdélyi fejedelem szuverenitását ismerték el.
A 18. századra a város pusztulásba esett. Az 1872-es államigazgatási átszervezés során a falu elvesztette a város jogait, amelyeket csak 1973 -ban kaptak vissza .
A ferences szerzetesek templomukat-kolostorukat 1480 körül építették késő gótikus stílusban. Oltárai és szószékei az ország legszebb barokk faragványai közé tartoznak. A templom mellett található egy épület, amely ma a Báthory István Múzeumnak ad otthont .
Népesség
| Év | népesség | |
|---|---|---|
| 2013 | 12 399 | [3] |
| 2014 | 12 341 | [négy] |
| 2018 | 11 831 | [2] |
Testvérvárosok
- Vynohradiv , Ukrajna
- Grodno , Fehéroroszország
- Carey , Románia
- Rawa Mazowiecka , Lengyelország
- Khust , Ukrajna
- Simleu Silvaniei , Románia
Személyiségek
- Kovács István (1921-1990) - akadémikus, jogász.
Jegyzetek
- ↑ (meghatározatlan cím) - Központi Statisztikai Hivatal .
- ↑ 1 2 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1., Magyar Közlöny, 2018. január 1. (Hung.) - KSH , 2018.
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1. (Hung.) - KSH , 2013.
- ↑ Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1. (Hung.) - KSH , 2014.
| Szabolcs -Szatmár-Bereg megye | |
|---|---|
| Történelem | Földrajz | Kormány | Gazdaság | |
| Közigazgatási központ | Nyíregyháza |
| Városok | |
| Települések (nagykozsheg) | |
| falvak | lásd a Sabolcs-Szatmár-Bereg cikket |
 Szótárak és enciklopédiák |
|
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |