Táplálkozási rost

Az élelmi rostok vagy rostok olyan élelmiszer - összetevők , amelyeket az emberi szervezet emésztőenzimei nem emésztenek meg, hanem a hasznos bélmikroflóra dolgozza fel őket . Egyes forrásokban az élelmi rost fogalmát a poliszacharidok és a lignin összegeként határozzák meg , amelyeket nem emészt meg az emberi gyomor-bél traktus endogén titkai [1] . Sok szakértő szerint ez a meghatározás a leghelyesebb.

Az 1970-es és 1980-as években a ballasztanyag kifejezést használták , de akkor az élelmi rostok jelentős trofológiai szerepének megértése miatt a használatát helytelennek ismerték el.

Az élelmi rostok táplálkozásban való felhasználását számos országban engedélyezték az egészségügyi hatóságok, például az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA), az American Heart Association (AHA) és az Európai Bizottság a Funkcionális Élelmiszerekért (FUFOSE). Az Orosz Föderációban a Rospotrebnadzor foglalkozik az élelmi rostok használatával .

Az élelmi rostok fő típusai

1. lignin
2. Nem keményítő poliszacharidok
   1. Cellulóz
   2. Nem cellulóz poliszacharidok
      1. Hemicellulózok
      2. pektin anyagok
      3. Komédia
      4. Iszap
      5. Tároló poliszacharidok, mint az inulin és a guar

Az élelmi rostok osztályozása

1. Kémiai szerkezet szerint
   1. Poliszacharidok: cellulóz és származékai, hemicellulóz, pektinek, gumik, nyálka, guar stb.
   2. Nem szénhidráttartalmú élelmi rost – lignin
2. Nyersanyagok szerint
   1. Hagyományos: gabonafélék , hüvelyesek , zöldségek, gyökérnövények, gyümölcsök, bogyók, citrusfélék, diófélék, gombák, algák élelmi rostja
   2. Nem hagyományos: keményfából és puhafából készült élelmi rost, gabonaszár, nád, fű
3. A nyersanyagoktól való elkülönítés módszerei szerint
   1. finomítatlan élelmi rost
   2. Semleges környezetben tisztított élelmi rost
   3. Savas környezetben tisztított élelmi rost
   4. Semleges és savas környezetben tisztított élelmi rost
   5. Enzimekkel tisztított élelmi rostok
4. Vízben való oldhatóság szerint
   1. Vízben oldódó: pektin , gumi , nyálka , egyes cellulózszármazékok
   2. Vízben oldhatatlan: cellulóz, lignin
5. A vastagbélben a mikrobiális fermentáció mértéke szerint
   1. Majdnem vagy teljesen fermentálható: pektin, gumi, nyálka, hemicellulózok
   2. Részben fermentálható: cellulóz, hemicellulóz
   3. Nem fermentálható: lignin

A termékek élelmi rosttartalma

Gabonafélék, gabonafélék, lisztből készült termékek, diófélék

Zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, bogyók

Funkciók és jelentése egy személy számára

Az élelmi rostok két csoportra oszthatók: oldható és oldhatatlan. Az oldható és az oldhatatlan élelmi rostok különböző módon befolyásolják az emésztőrendszer működését. Mivel a gyomor-bél traktusban nincsenek rostokat lebontó enzimek, az utóbbiak változatlan formában jutnak el a vastagbélbe. Az itt található baktériumok összetételükben olyan enzimeket tartalmaznak, amelyek bizonyos rostokat képesek metabolizálni, és elsősorban oldhatók. A fermentáció révén a baktériumok energiát nyernek a szaporodáshoz és új sejtek építéséhez.

Az oldható élelmi rostok közé tartoznak a növényi poliszacharidok ( inulin , pektin ), a tengeri moszatok ( agaroid , karaginátok és alginátok ) vagy mikrobiális eredetűek ( gumi ).

A rostok megfelelő mennyiségű ürüléket biztosítanak, és befolyásolják az emésztőrendszeren való áthaladásának sebességét (szabályozza a perisztaltikát), csökkenti a vér koleszterinszintjét, megköti az epesavakat, szénhidrát anyagcsere esetén enyhén csökkenti a vércukorszintet (ez lassítja az emésztőrendszer hidrolízisét). szénhidrátok), normalizálja az emésztőrendszer mikroflórájának összetételét, prebiotikus hatást fejt ki (elősegíti a B2, B6 , PP vitaminok bakteriális szintézisét ), a rostok energiaforrások - az élelmi rostok 50%-a baktériumok hatására zsírsavakra bomlik, szén-dioxid, hidrogén és metán. A magas rosttartalmú étrendet a cukorbetegség, az elhízás, az érelmeszesedés , a máj- és epehólyag-betegségek, valamint a dysbacteriosis megelőzésének és kezelésének egyik összetevőjeként írják elő . Ezenkívül a rostok segítik a méreganyagok, nehézfémek és radionuklidok eltávolítását a szervezetből. A fehérjékkel, zsírokkal és szénhidrátokkal együtt a táplálék szükséges összetevője. A negatív pont az, hogy a rostok megköthetik és eltávolíthatják a szervezetből a zsírban oldódó vitaminokat és olyan fontos nyomelemeket, mint a kalcium, magnézium, vas, cink és rezet. Megállapították a felnőttek szervezetének fiziológiás napi élelmi rostszükségletét (25-38 g). [2] Ezért az emberi étrendben ezeknek az elemeknek a szükséges mennyiségben jelen kell lenniük. Minden nap egy személynek 15-25 g rostot kell fogyasztania, amelynek fő forrásai a gyümölcsök és zöldségek. Az élelmi rostbevitel ajánlott szintje közel 20-25 g naponta.

Az élelmi rostok az élelmiszer-felszívódás csökkenéséhez vezethetnek – és ezáltal a tápanyag-felszívódás csökkenéséhez, ami viszont súlycsökkenéshez vezethet.

Jegyzetek

1. ↑ Trowell HC, Burkitt DP Az élelmi rost fogalmának kidolgozása // Mol Aspects Med. #9 (1), 1987. p. 7-15
2. ↑ 1 2 3 Az élelmi rostok szerepe (hozzáférhetetlen link) . Hozzáférés dátuma: 2012. január 27. Az eredetiből archiválva : 2016. március 25. (határozatlan) 

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán nagy kínai Britannica (online) Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4004346-0 J9U : 987007531250005171 LCCN : sh85048013 NDL : 00575783 NKC : ph471357