Kinarai-a (Kinaraya, Kinarai nyelv) | |
---|---|
önnév | Hiraya |
Országok | Fülöp-szigetek |
Régiók | Iloilo és Antik tartomány , Panay-szigettől nyugatra |
hivatalos állapot | Fülöp-szigetek (regionális) |
Szabályozó szervezet | Komisyon wikang filippínó |
A hangszórók teljes száma | 1 millió |
Értékelés | 83 |
Osztályozás | |
Kategória | Eurázsia nyelvei |
Maláj-polinéz szuperág Nyugati terület (borneo-filippínó nyelvek) Fülöp-szigeteki zóna Közép-Fülöp-szigeteki ág Visayan nyelvek nyugati Visayan nyelvek | |
Írás | latin |
Nyelvi kódok | |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | phi |
ISO 639-3 | krj |
Etnológus | krj |
IETF | krj |
Glottolog | kina1250 |
A kinarai nyelv vagy kinaray-a (kinaraya) egy ausztronéz nyelv, amelyet főleg a Fülöp -szigetek Antik tartományában beszélnek . Iloilo tartományban és Mindanao egyes falvaiban is megtalálható olyan helyeken, ahol anticaiak élnek.
A Kinaray-a név az "iraya" szóból származik, amely a tagalog nyelven az "ilaya" szónak felel meg, és a tartomány hegyvidékein élő emberek csoportját jelenti. Panay sziget felvidéki lakóit más néven, karai-a néven hívják.
A kinarai-a nyelvet Iloilo tartomány nagy részében beszélik a Hiligaynon nyelvvel együtt . Ez utóbbi a nagyvárosokban, míg a kinaray-a a kisvárosokban gyakoribb. Regionális közelségük miatt nem ritka, hogy a Kinarai-a hangszórók megértik a chiligaynon-t, de ennek az ellenkezője csak azokra a chiligaynon beszélőkre igaz, akik szoros kapcsolatban állnak a kinarai-a hangszórókkal. Ezzel kapcsolatban a Hiligaynon nyelvet beszélők körében általános tévhit, hogy a kinaraya a hiligaynoni dialektus. Valójában ez a két nyelv különböző alcsoportokhoz tartozik, bár meglehetősen szoros rokonságban állnak egymással.
A
E (ritkán - gyakrabban "I" használatos)
I
O (ritkán - gyakrabban "U" használatos)
U
Ə
Az E és O magánhangzókat főként kölcsönszavakban használják, és gyakran "I" és "U" helyettesítik. Az „U” a köznyelvben néha váltakozik a „Ə”-vel (pl. „folyó”, „suBA” vagy „səBA”).
Példa:
angol | tagalog | Kinaraya | Hiligaynon |
Fej | Ulo | Ulu | Ulu |
Labda | Bola | BUla | BUla |
Állat | HAyup | SApat, HayƏp | SApat |
Abszolút ₁ (nyomatékos) |
Abszolút ₂ (nem hangsúlyos) |
Ergatív ₁ (utópozitív) |
Ergatív ₂ (prepozitív) |
Ferde tok | |
---|---|---|---|---|---|
én | ako | takən | nakən, ko | akən | kanakən |
Ön | ikaw, kaw | timo | nimo, mo | imo | canimo |
Ő ő ő | - | tana | naná, na | ana | kanana, kana |
Veletek vagyunk | kita | tatən | natən, ta | atən | kanatən |
nélküled vagyunk | kami | tamən | namən | amən | kanamən |
Ön | kamo | tinyo | ninyo, nyo | inyo | kaninyo |
Ők | sanda | tanda | nanda | anda | Kananda |
egy | isara/sara |
2 | darwa |
3 | tatlo |
négy | veregetés |
5 | lima |
6 | anəm |
7 | pito |
nyolc | walo |
9 | siyam |
tíz | golyókat |
tizenegy | napuli kag sara |
ötven | kalim-an |
100 | sangkagatos/sanggatos |
1000 | sangkalibo |
100 000 | sangkagatos ka libo |
500 000 | lima ka gatos ka libo |
1 000 000 | sangkamilion |
Szó | Jelentése |
---|---|
ayam | kutya |
bayi/bahi | lány |
busong | gyomor |
kuto | macska |
damog | állati táplálék |
kingki | petróleumlámpa |
yawa | démon |
A "Diin kaw maagto?" (lit. Hová mész?) egy gyakori üdvözlés. Ez a kérdés nem igényel közvetlen választ. A hagyományos válasz a "Maninda" (szó szerint "Vásárlás a piacra"), nem a "Sa tinda" (szó szerint "piacra").