Rusztikus III. Károly | |
---|---|
fr. Charles III le Simple | |
| |
a nyugatfrank királyság királya | |
898. január 3 - 922. június 29 | |
Koronázás | 893. január 28. , Reims , Franciaország |
Előző | Ed I |
Utód | Robert I |
Lotaringia királya | |
911. november 27. – 923. július 17 | |
Előző | IV. Lajos gyermeke |
Utód | Heinrich I. Fowler |
Születés |
879. szeptember 17 |
Halál |
929. október 7. (50 évesen) Peronne erőd , Franciaország |
Temetkezési hely | |
Nemzetség | Karolingok |
Apa | Lajos II. Zaika [1] |
Anya | Párizsi Adelaide |
Házastárs |
1.: Frederuna 2.: Wessexi Ogiva |
Gyermekek |
1. házasságból: lányok: Irmentruda, Frederuna, Adelaide, Gisela , Rotrud, Hildegard 2. házasságból: fia: IV. Lajos tengerentúli köcsögök: fiai: Arnulf, Drogo, Roriko lánya: Alpaisa |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
III. Egyszerű Károly ( lat. Carolus III Simplex , németül Karl III. der Einfältige , francia Charles III le Simple ; 879 . szeptember 17. - 929 . október 7 . ) - a nyugatfrank királyság uralkodója 898 - 922 között a Karoling dinasztiából [2] .
III. Egyszerű Károly II. Lajos dadogó és párizsi Adelaide legfiatalabb fia . Öt hónappal apja halála után született.
Az állandó normann fenyegetés környezetben a fiatal örökös, akinek nem voltak erős pártfogói, nem tudott megállni apja trónján. A Nyugat-Frank királyság nemessége III. Tolsztoj Károly császárt uralkodásra szólította fel, abban a reményben, hogy védelmet kap a normann bandák állandó inváziói ellen. Ezek a remények nem váltak valóra, de ez nem befolyásolta a nagyon fiatal Egyszerű Károly sorsát, hiszen Ed Paris grófját 888. február 29-én kiáltották ki királlyá . 889-ben Egyszerű Károly II. Poitiers-i Ramnulf gróf védnöke volt.
Később feltűnik Fulkban , Reimsi érsekében , aki legaktívabb támogatója lett, és aki 893. január 28-án megkoronázta Reimsben, a Saint-Remy-bazilikában. Az Eddel folytatott küzdelemben az utóbbi pártja került fölénybe. 894-ben Károly a keleti frank királyság uralkodójának, a karintiai Arnulfnak a birtokaihoz kényszerült menedéket keresni , aki ezzel egyidejűleg Wormsban elismerte Károly jogait a nyugati frank királyság trónjára. Arnulf támogatásával, aki utasította a Meuse -völgy püspökeit és grófjait, hogy támogassák Károly követeléseit, az utóbbi sereget gyűjtött és megszállta Neutriát , elfoglalva Attignyt 894. szeptember 26-án .
Amikor azonban Ed serege közeledett, a keleti frankok segédserege elhagyta Károlyt, és Richard burgundiai herceg birtokaiba kellett menekülnie, aki meglehetősen közömbösen bánt a szökevényekkel, és inkább eltűrte jelenlétüket földjén, mintsem támogatta őket. 895-ben Arnulf Wormsba hívta Charlest és Edet, hogy döntsenek ellenségeskedésükről, és ha lehetséges, megállítsák azt. És ha Ed válaszolt erre a javaslatra, és megjelent Wormsban, akkor Karl elkerülte az utazást, és emiatt elvesztette Arnulf támogatását, aki Ed mellé állt. Ugyanakkor Arnulf törvénytelen fiát , Zwentiboldot Lotaringia koronájával koronázta meg , akit apja Wormsban kifejtett álláspontja ellenére, aki megerősítette Ed jogait a nyugati frankok trónjára, elragadta az ígéreteitől. Károly hívei, hogy franciaországi földekkel jutalmazzák meg, egy nagy hadsereg élén, és magával Károlyival együtt megszállták Ed birodalmát és ostrom alá vették Lant .
Az ostrom során nézeteltérés támadt Károly és Zwentibold között, és a Károlyt támogató mágnások közül sokan elhagyták őt, és Zwentibold zászlaja alá kerültek. Fülk reimsi érsek, aki aktívan támogatta Károlyt, írt a pápának és a királyság számos nemes emberének az ő ügyéért, de látva, hogy a koronával kapcsolatos vita katonai megoldásának kilátásai homályosak, egyik levelében A pápa felvetette a királyság felosztásának ötletét, hogy Károly megkapja a részét, elismerve Edet királynak. Megkezdődtek a tárgyalások a megállapodás feltételeiről.
Lahn sikertelen ostromával és az Eddel kommunikáló Charles állandó gyanakvásával szemben az utóbbi hadseregének közeledése arra kényszerítette Zwentiboldot, hogy visszatérjen Lotaringiába. Az Ed által javasolt megállapodástervezet szerint Károly csak azokat a területeket kapta meg, amelyek Vermandoisban és Artoisban a támogatóihoz tartoztak, és ezek egy részét, amelyeket Zwentibold mágnásai elfoglaltak, még vissza kellett foglalni. A megállapodás meghiúsult, és a jövőben a folyamatosan támogatókat veszítő Károly pártja annyira megcsappant, hogy 896-ban néhány emberrel a lotharingiai Zvetiboldba kellett menekülnie.
897-ben létrejött egy megállapodás Károly és Ed között, amely szerint az utóbbi alulmaradt Karl Lannál, és cserébe Károly kénytelen volt lemondani a koronáról [2] , és Edet ismerte el királynak. Ez év végén a beteg Ed mindenkit arra kért, hogy ismerje el Károlyt királyként, és legyen hűséges hozzá. A gyermektelen Ed halála után, amelyet 898. január 1-jén követett, Károly végrendelete szerint [2] 898- ban lépett a nyugatfrankok királyságának trónjára (míg Ed bátyja, Róbert megkapta a démonok hercege címet). Franks ) [2] .
911-ben III. Károly birtokba vette Lotaringiát.
911-ben III. Egyszerű Károly király, aki nem volt ereje a normannok elleni harchoz , megkötötte a Saint-Clair-sur-Epti szerződést Rollóval . Elmondása szerint az uralkodó átadta a Szajna -vidéki lenparti vikingek vezetőjének, amelynek központja Rouen (a mai Felső-Normandia ), Bretagne , Caen , Eure . A legenda szerint Károly lányát, Giselát feleségül vette egy normann herceghez, de feltételéül szabta, hogy áttérjen a kereszténységre. Ez a feltétel teljesült. A Saint-Clair-sur-Epti szerződés lefektette a Normandiai Hercegség alapjait, amely Rollo és leszármazottai örökös birtokává vált. A király új vazallusát Róbert névre keresztelték. Az akkori szokás azt követelte, hogy a vazallus a királynak hűséget esküdve csókolja meg a lábát. Azt mondják, hogy a büszke Rollon ahelyett, hogy Károly lába elé zuhant volna, megragadta a lábát, és az ajkához hozta, és állítólag Egyszerű Károly a hátára esett.
III. Károly csak a saját területén birtokolt hatalmat, nevezetesen Laon , Noyon , Soissons és Reims városok között , ahol több apátságot is birtokolt. Az alatta lévő hadsereg kicsi volt.
922-ben Károly összeveszett Róbert frank herceggel, Ed testvérével, aki ráhagyta a koronát. A veszekedés oka a kolostor volt, amelyet Károly választott ki Róbertből. A feudális nemesség fellázadt a király ellen II. Vermandois-i Herbert részvételével . 922-ben Róbertet királlyá kiáltották ki, de a következő évben meghalt a Károly elleni csatában. A hatalmat azonban nem sikerült megtartania. [2] 923-tól Károly börtönben volt. Róbert Hugo fia megtagadta a koronát, Károly elfoglalása után pedig burgundiai Raoult választották királlyá [2] . 927-ben Károlyt szabadon engedték, de 928-ban ismét elvesztette szabadságát, és Peronne várába zárták , ahol 929. október 7-én halt meg.
Karl nem volt ostoba ember és nem mentes az energiától, de a vágy, hogy megkapja Nagy Károly teljes örökségét, megakadályozta abban, hogy a hatalom megszilárdításán gondolkodjon.
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák | ||||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|
III. Egyszerű Károly – ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Karoling-dinasztia | |
---|---|
Ősök | |
A frankok királyai |
|
A Nyugat-Frank Királyság királyai |
|
Olaszország, Lotaringia és Provence királyai |
|
A keleti frank királyság királyai |
|
Aquitánia királyai | |
|