Kant | |
---|---|
lat. Kant | |
Jellemzők | |
Átmérő | 30,9 km |
Legnagyobb mélység | 3720 m |
Név | |
Névnév | Immanuel Kant (1724-1804), német filozófus. |
Elhelyezkedés | |
10°37′ dél SH. 20°12′ kelet / 10,62 / -10,62; 20.2° S SH. 20,2° K pl. | |
Mennyei test | Hold |
Kant | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Kant-kráter ( lat. Kant ) egy nagy becsapódási kráter a Súlyos- öböl délnyugati határán , a Hold látható oldalán . A nevet a német filozófus , a német klasszikus filozófia megalapítója , Immanuel Kant (1724-1804) tiszteletére adták, és a Nemzetközi Csillagászati Unió 1935-ben hagyta jóvá. A kráter kialakulása a késő-imbriumi időszakhoz tartozik [1] .
A kráter legközelebbi szomszédai a Dollond és a Descartes kráterek nyugaton; a Zellner kráter észak-északnyugaton; a Theophilus kráter keleten; Ibn Rushd kráter délkeleten és Tacitus kráter délen. A Kant-krátertől kelet-északkeletre található a Penka-csúcs ; délkeleten a Nektár-tenger [2] . A kráter középpontjának szelenográfiás koordinátái 10°37′ D SH. 20°12′ kelet / 10,62 / -10,62; 20.2° S SH. 20,2° K g , átmérője 30,9 km 3] , mélysége 3,72 km [4] .
A Kant-kráter sokszög alakú, és gyakorlatilag nem pusztult el. Éles szélű, sima belső lejtős gerinc, amelynek albedója magasabb, mint a környező terep. A belső lejtő lábánál az omlás nyomai láthatók. A környező terület feletti sánc magassága eléri a 950 métert [1] , a kráter térfogata 766 km 3 [1] . A tál alja keresztezett, a tál közepétől északnyugatra eltolódott központi csúcs, a középső csúcs tetején kis kráter található.
A Kant-kráterben holdfogyatkozások során termikus anomáliákat regisztráltak . Ezt a jelenséget a kráter kis kora és a megfelelő hőszigetelő hatású regolitréteg hiánya magyarázza. A jelenség a legtöbb fiatal kráterre jellemző.
Az alábbi grafikon a kráter egy metszetét mutatja különböző irányú [5] , a skála az ordináta tengely mentén lábban van , a skála méterben az ábra jobb felső részén látható.
A Kant-kráterben 1873 januárjában Etienne Leopold Trouveau francia csillagász rövid távú holdjelenségeket (CLP) figyelt meg a kráter köddel való feltöltése formájában [6] .
Kant | Koordináták | Átmérő, km |
---|---|---|
B | 9°46′ d SH. 18°36′ K / 9,76 / -9,76; 18.6 ( Kant B )° S SH. 18,6° K pl. | 14.6 |
C | 9°23′ dél SH. 22°06′ kelet / 9,39 / -9,39; 22.1 ( Kant C )° S SH. 22,1° K pl. | tizennyolc |
D | 11°22′ dél SH. 18°42′ hüvelyk / 11,36 / -11,36; 18.7 ( Kant D )° S SH. 18,7° K pl. | 52.4 |
G | 9°13′ dél SH. keleti hosszúság 19°34′ / 9,21 / -9,21; 19.56 ( Kant G )° D SH. 19,56° K pl. | 33.5 |
H | 9°10′ d SH. 20°49′ K / 9,16 / -9,16; 20.82 ( Kant H )° D SH. 20,82° K pl. | 6.7 |
N | 9°55′ d SH. 19°43′ hüvelyk / 9,91 / -9,91; 19.71 ( Kant N )° S SH. 19,71° K pl. | 9.1 |
O | 12°02′ dél SH. keleti szélesség 17°10′ / 12.03 / -12,03; 17.16 ( Kant O )° D SH. 17,16° K pl. | 6.6 |
P | 10°49′ d SH. 17°23′ hüvelyk / 10,82 / -10,82; 17.38 ( Kant P )° S SH. 17,38° K pl. | 5.71 |
K | 13°03′ dél SH. 18°43′ kelet / 13,05 / -13.05; 18.72 ( Kant Q )° D SH. 18,72° K pl. | 5.1 |
S | 11°34′ dél SH. 19°44′ hüvelyk / 11,56 / -11,56; 19.73 ( Kant S )° S SH. 19,73° K pl. | 4.4 |
T | 11°18′ dél SH. 20°06′ hüvelyk / 11,3 / -11,3; 20.1 ( Kant T )° S SH. 20,1° K pl. | 3.8 |
Z | 10°23′ dél SH. 17°19′ hüvelyk / 10,38 / -10,38; 17.32 ( Kant Z )° S SH. 17,32° K pl. | 3 |