Cahul (tó)

Cahul
ukrán  Cahul , rum.  Lacul Cahul
Morphometria
Magasság3 m
Méretek33 × 11 km
Négyzet93,5 km²
Legnagyobb mélység7 m
Átlagos mélység2 m
Úszómedence
Beömlő folyóCahul
folyó folyóVekita
Elhelyezkedés
45°23′15″ é SH. 28°23′58″ K e.
Országok
RégiókOdessza régió , Gagauzia
PontCahul
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Cahul ( ukrán Cahul ; rum. Lacul Cahul ) egy árvizes tó a Duna alsó szakaszán , az odesszai régió Reni járásában , Reni városától keletre található . A tó területe szezonális ingadozásokkal rendelkezik, és 82-93,5 km² között mozog. Legnagyobb mélysége 7 m, átlagosan 1,5-2 m. A tó déli része széles (akár 11 km széles, 18 km hosszú), északi része keskeny, hosszúkás (akár 2 km széles, 15 km). hosszú). A hőmérséklet nyáron akár +30 °C, télen a tó befagy. A víz mineralizációja - 0,8-1,5 g / l. A Kagul folyó északról ömlik a tóba .

A tó északi partjának egy kis (kb. 1 km) szakasza Moldova területén található . Ezen a területen található egy vízállomás, amely Cahul és Giurgiulesti városok közelében lévő szántóföldek öntözésére szolgál .

A tó (része) és partvonala a 2019. szeptember 10-én létrehozott, 1411 hektár összterületű Cahul -tó természetvédelmi terület része [1]

Földrajz

Az északi partok magasak, gerendákkal tagoltak , a déliek alacsonyak, mocsarasak, nádassal benőttek . Alját szürke lösziszapos réteg borítja, sekély vízben az alja homokos.

Cahul a Dunával és a Kartal - tóval egy csatorna (déli - Vekita csatorna) segítségével kommunikál. A Dunától gát választja el , a tó régebben víztározós rendszerű volt. Cahulban a vízcserét zsiliphaljáratok és csatornák szabályozzák.

Flóra és fauna

A vízi növényzet széles körben elterjedt. A Cahul partja a madarak fészkelőhelye.

A halak közül keszeg , harcsa , csuka és egyéb kereskedelmi halfajok találhatók. Ezüstpontyot , amurt, pontyot tenyésztenek . A halászat ipari jellegű, és a környező falvak halászati ​​vállalkozásai végzik.

Intézkedések történnek a tó természeti erőforrásainak védelme érdekében, különösen a horgászat ideje korlátozott.

Galéria

Lásd még

Jegyzetek

  1. A szuverén jelentőségű természetvédelmi alap területéről és objektumairól . Letöltve: 2019. október 27. Az eredetiből archiválva : 2019. október 27.

Irodalom