Yost | |
---|---|
német Jobst von Mahren | |
Németország királya | |
1410. október 1. – 1411. január 18 | |
Előző | A pfalzi Ruprecht |
Utód | I. Luxemburgi Zsigmond |
Morvaország őrgrófja | |
1375-1411 _ _ | |
Előző | Johann Heinrich |
Utód | I. Luxemburgi Zsigmond |
Brandenburgi választófejedelem | |
1388-1411 _ _ | |
Előző | I. Luxemburgi Zsigmond |
Utód | I. Luxemburgi Zsigmond |
Luxemburg hercege | |
1388-1411 _ _ | |
Előző | Wenzel |
Utód | Luxemburgi Erzsébet |
Születés |
1351. január 29 |
Halál |
1411. január 18 |
Temetkezési hely | |
Nemzetség | Luxemburg |
Apa | Johann Heinrich [2] |
Anya | Margarita Opavskaya [2] |
Házastárs |
1. Elzbieta Opolska 2. Agnieszka Opolska |
Gyermekek | Nem |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Jost Moravian , szintén Jost vagy Jodok ( németül Jobst von Mähren , lat. Jodoc (us) vagy cseh Jošt Moravský ; 1351. január 29. - 1411. január 18. , Brno ) - 1375-től morva őrgróf , brandenburgi választófejedelem8, 138 óta pedig 1410 . október 1 - jétől a Luxemburg - dinasztia német királya .
Jost Johann Heinrich morva őrgróf legidősebb fia volt , IV. Károly császár testvére és Margarita , Opava herceg lánya . Jó oktatásban részesült, és meglehetősen hatékonyan kezelte apja örökletes javait, de egyes források szerint a kapzsiság, a csalás és a hiúság jellemezte.
Apja 1375-ben bekövetkezett halála után Jost megosztotta Morvaország trónját öccsével, Prokoppal . Azonban már 1381-ben háború tört ki a testvérek között , amely megszakításokkal Prokop 1405-ös haláláig tartott.
1383-ban Jost unokatestvére, Wenzel német király kinevezte az Olasz Királyság általános helynökévé .
Ezután Jost részt vett másik unokatestvére , Zsigmond magyarországi hadjárataiban , aki megszerezte a magyar királyi trónt, és támogatásáért megkapta Nyugat- Szlovákiát Pozsonyval együtt . A folyamatosan pénzügyi nehézségekkel küzdő Zsigmond 1388-ban 565 000 guldenért átengedte a brandenburgi választófejedelmet Jostnak. Ugyanebben az évben Wenzel neki ajándékozta Luxemburg ősi megyét számos elzászi hűbérrel .
1392-ben Jost szövetkezett az osztrák Zsigmonddal és III. Albrechttel Wenzel király és saját testvére, Prokop ellen . A háború alatt Jostnak sikerült elfognia a királyt Berounban (1394), de hamarosan kénytelen volt elengedni Wenzelt. 1397-ben Jost kibékült a királlyal, és megkapta Lusatát és Brandenburgot az utóbbi felszabadításáért .
A háború azonban hamarosan újra fellángolt, és egészen 1405-ig folytatódott, amikor Jost Ruprecht Wittelsbach szövetségben lépett fel , akinek 1400-ban sikerült eltávolítania Wenzelt a német trónról.
Ruprecht 1410 májusában bekövetkezett halála után Jost német királlyá választották , de a császári címet is igénylő Luxemburgi Zsigmond ellenállása miatt nem volt ideje megkoronázni, és 1411. január 18-án meghalt Brünnben , a Spilberk kastélyban . A Szent Tamás-templomban van eltemetve, a főoltár előtt, vörös márványlap alatt.
Yost kétszer nősült, mindkét házasságban nem született gyermek [3] :
Jost (német király) - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
![]() | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|
Luxemburg uralkodói | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
|
Brandenburgi választófejedelmek | |
---|---|
1356-ban a brandenburgi őrgrófot választófejedelemmé ismerték el | |
| |
1701-ben III. Frigyes megalapította a Porosz Királyságot , amely magában foglalta a Brandenburgi Márkát is |
Németország uralkodói | |
---|---|
Kelet-Frank Királyság (843-919) Német Királyság (919-962) | |
Német Királyság a Szent Római Birodalomban (962-1806) |
|
Rajnai Konföderáció (1806-1813) | |
Német Szövetség (1815-1848) | |
Német Birodalom (1848-1849) |
|
Német Szövetség (1850-1866) | |
Északnémet Konföderáció (1867-1871) | |
Német Birodalom (1871-1918) | |
Németország antikirályai vagy névleges királyai dőlt betűvel vannak szedve |