Chok, István
| Chok István | |
|---|---|
| lógott. Csok István | |
| Születési dátum | 1865. február 13 |
| Születési hely | Val vel. Sharegres , Ausztria-Magyarország |
| Halál dátuma | 1961. február 1. (95 évesen) |
| A halál helye | |
| Ország | |
| Műfaj | portré , tájkép , csendélet és akt |
| Tanulmányok | Iparművészeti Iskola (Budapest), Julian Academy |
| Stílus | impresszionizmus |
| Díjak | Nagydíj és aranyérem (Párizs) |
| Díjak | Kossuth-díj (1948, 1952) |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Chok István ( magyarul Csók István ; 1865 . február 13. , S. Sharegres , Ausztria-Magyarország (ma - Fejer megyében ) - 1961 . február 1. , Budapest ) - magyar impresszionista festő .
Életrajz
Gazdag családba született. Művészeti alapképzését 1882-ben a budapesti Díszítő- és Iparművészeti Iskolában szerezte Székely Bertalan és Lotz Károly irányítása alatt . Tanulmányait a müncheni Hollósy Simon magániskolában folytatta. Aztán 1888-tól 1889-ig Párizsban , a Julian Akadémián .
A 19. század végén a kormány megbízást adott Csok Istvánnak egy nagyméretű (24 m²) történelmi vásznat, amely a híres echedi magyar grófnőt , Báthory Erzsébet ábrázolja . A művész által mély belső drámaisággal és naturalizmussal megfestett festmény nemzetközi elismerést kapott, de Magyarország hivatalos körei hűvösen fogadták, hiszen a helyi arisztokrácia allegóriájának jeleit találták benne.
1903-tól Párizsba költözött, ahol 1910-ig termékenyen élt és dolgozott. A "párizsi időszak" műveiben a francia impresszionisták hatása érezhető.
1910 után visszatért Magyarországra, ahol festményein újabb jelenetek jelentek meg a középosztálybeliek mindennapjaiból. Portréi, tájképei és csendéletei kezdtek hasonlítani Renoir képeihez .
Az 1910-es évek végén megismerkedett a Balatonnal , a magyar tengerrel , amely évtizedekre életre szóló szerelme és ihletője lett a művésznek.
Chok István professzor 1920 óta a Szinyei Társaság elnöke, a Képzőművészeti Főiskola tanára.
Chok István sikeresen vett részt kiállításokon és bemutatókon. Csok István 1890-ben a párizsi világkiállításon aranyérmet kapott két festményéért, majd 1891-ben a párizsi szalonban Grand Prix-t és aranyérmet , 1894-ben pedig kiállításon aranyérmet kapott. Münchenben. Mindkét festményt azonnal megszerezték a múzeumok. Az első a Budapesti Szépművészeti Múzeum, a második a Magyar Nemzeti Múzeum. Nemzetközi kiállítások résztvevője Rómában , San Franciscóban , Pittsburgh -ben és Londonban .
Csok művei nemzeti magyar színnel festettek. Ismert magyar művész, elsősorban portréiról, csendéleteiről, aktfestményeiről, balatoni tájképeiről híres. Az Ernst Múzeumban, a budapesti Modern Művészeti Múzeumban 1935-ben kiállítást rendeztek a művész fél évszázad alatt elkészült alkotásaiból.
1961. február 1-jén halt meg, a budapesti Kerepesi temetőben temették el.
Országos Kossuth Lajos-díjas ( 1948, 1952).
Linkek
 Tematikus oldalak | ||||
|---|---|---|---|---|
| Szótárak és enciklopédiák | ||||
| Genealógia és nekropolisz | ||||
| ||||