Ipik Adad II

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. október 30-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 9 szerkesztést igényelnek .

Ipik -Adad II - Eshnunna királya ( lugal ) , körülbelül ie 1862-1818 között uralkodott . e.

Board

Ipik-Adad II ( Ilshuiliya uralkodása óta először ) ismét felvette a király (lugal) címet. Az ősi sumér hagyománynak megfelelően "a mitesszerek pásztorának" nevezte magát, és elrendelte, hogy istenítsék.

Ipik-Adad II aktív külpolitikát folytatott, a feliratok "Eshnunna kiterjesztőjének" nevezik. Behatolt nyugatra Rapikumba , megakadályozva ezzel Babilon területét észak felé. Kampányokat folytattak a Tigris menti Asshurban , az Erbil régió síkságán fekvő Kabruban és a Khabur folyó partján fekvő Ashnakkumban is .

E városok elhelyezkedése határozottan arra utal, hogy Esnunna uralkodója az egész Tigris-völgyet, a Felső-Dzsazirát és Kurdisztán előhegyeit igyekezett meghódítani, és az Eufrátesz partján is meg akarta venni a lábát. Csak így tudta ellenőrizni a legnagyobb kereskedelmi útvonalakat. [1] [2]

Az Ipik-Adad II datálási formuláinak listája


a	Abban az évben, amikor Ipik-Adad belépett apja házába (azaz átvette a helyét - király lett) Greengus, Iszali 31 n. 40 mu i-pi 2 -iq- d adad a-na e 2 a-bi-szu i-ru-bu
b	a Év, amikor Ipik-Adad legyőzte Unint mu d i-pi 2 -iq- d adad da-wi-da-a-am sza a-mi-nim / u 2 -ni-ne-a-im i-du-uk b Abban az évben, amikor Ipik-Adad elfoglalta Unint MARI [3] IV 229 mu i-pi 2 -iq- d adad u 2 -ni-ne-a-um ki isy-ba-tu
c	a A zikgurat Utu (Samász) országának éve Greengus, Iszali 34 n. 55 mu sahar zi-qu 2 -ra-at d utu b Az év, amikor Ipik-Adad elfogta a zikkurátot Ishm-Ashurban OBT IV 55 mu i-na isz-me- d a-szur i-pi 2 -iq- d adad zi-qu 2 -ra-tam isy-ba-at
d	Az év, amikor Ipik-Adad legyőzte az elamitákat mu d i-pi 2 -iq- d adad da-wi-da-a-am sza lu 2 nim / lu 2 elam i-du-ku
e	a Az év, amikor Ipik-Adad elfogta Araphumot ( Arraphu ) MARI IV 229 mu i-pi 2 -iq- d adad ar-ra-ap-ha-am ki isy-ba-tu b Év, amikor Ipik-Adad elfogta Gasurt MÁRI IV 229, 13 mu d i-pi 2 -iq- d addad ga-sur ki isy-ba-at
f	a Az év, amikor Nerebtum városfalát [lerombolták] Raschid d mu bad 3 ne-re-eb-tum b Az év, amikor Ipik-Adad elfoglalta Nerebtumot MARI IV 229 17 mu d i-pi 2 -iq- d addad ne 2 -ri-ib-tim ki in-dab 5 / isy-ba-at
h	a Az év, amikor Ipik-Adad csodálatos emelvényt emelt az arany trónja alatt a varumi Sin [templomában] Simmons Z mu gisz gu-za ku 3 -sig 17 bara 2 mah sza 3 d en.zu sza warhum.um ki d i-pi 2 -iq- d adad u 2 -sze-lu-u 2 b Az év, amikor Ipik-Adad csodálatos emelvényt készített a trónnak a Sina [templomában] Tutubban OBT IV képlet 29; JCS [4] 14 49 n. 67; Simmons K mu gisz gu-za bara 2 mah d en.zu sza du 6 -dub ki /sza iti.um ki /warhum.um ki d i-pi 2 -iq- d adad ba-dim 2 c Az év, amikor Ipik-Adad csodálatos emelvényt készített a Sin trónjának [templomában] Simmons k mu gisz gu-za bara 2 mah sza 3 d en.zu d i-pi-iq- d adad ba-dim 2
én	a Az az év, amikor felállították az arannyal borított szobrot és a "Shimakhatu ina pashum" városfalat Greengus, Iszali 23 óra. négy; OBT IV 4. képlet mu alan ku 3 -sig 17 u 3 bad 3 szi-ma-ha-a-tu i-na pa-szum ba-du 3 b Abban az évben, amikor felépült a "Shimahatu ina pashum" nevű városfal TIM [5] 4 39 mu bad 3 szi-ma-ha-a-tu i-na pa-szum ba-du 3
j	Az év, amikor Ipik-Adad elfoglalta Dur-Meturant Greengus, Iszali 31 n. 40 mu i-pi-iq- d add bad 3 -me-tu-ra-an in-dab 5
k	Az év, amikor Ipik-Adad elfoglalta Rapikumot , Ninazu lakhelyét Simmons p. 79 sub aa, Bu. 91-5-9. 2515 mu ra-pi 2 -qum ki e 2 -d nin-a-zu i-pi 2 -iq- d addad ba -dab 5
l	Abban az évben, amikor elkészítette az "Ipik-Adad [bíró] az országban" nevű [szobrot] Greengus, Iszali 32 n. 43 mu [alan] d i-pi 2 -iq- d adad-kalam-ma-di-[ku 5 ] d i-pi-iq- d adad ba-dim 2 -dim 2 -ma
m	Év, amikor a herceg elfoglalta Halabit ( Aleppó ) Raschid m mu ha-la-bi-it ki ru-bu-um isy-ba-tu
n	Az év, amikor Ipik-Adad arany trónt készített Nunnnak Simmons K mu gisz gu-za ku 3 -sig 17 d nanna d i-pi-iq- d adad ba-dim 2

Eshnunna dinasztia
Előd: Ibal-pi-El I	Eshnunna uralkodója, ie 19. század közepe e.	Utóda: Naram-Sin

Jegyzetek

↑ Bottero J. et al.: A Közel-Kelet korai civilizációi. - S. 219.
↑ Ru J. Mezopotámia nagy civilizációi. - S. 189.
↑ Mari, Annales de Recherches Interdisciplinaires. – Párizs: 1982-től. / Marie , Annals of Interdisciplinary Research. - Párizs : 1982 és azt követően.
↑ Journal of Cuneiform Studies (New Haven… Baltimore 1947 ff . )
↑ Szövegek az Iraki Múzeumban (Bagdad/Wiesbaden 1964 ff . )

Linkek

Az Ipik-Adad II. keltezési képletek listája

Irodalom

Bertman István. Mezopotámia: Enciklopédiai kézikönyv / Per. angolról. A. A. Segítség; Hozzászólások V. I. Gulyaev. — M. : Veche, 2007. — 414 p. — (Világtörténeti könyvtár). — ISBN 5-9533191-6-4 .
Bottero J. et al.: A Közel-Kelet korai civilizációi. A föld legősibb államainak kialakulásának és fejlődésének története / Jean Bottero, Dietz Otto Edzart, Adam Falkenstein, Jean Verkutter; per. angolról. A. B. Davydova, S. V. Ivanova. - M. : ZAO Tsentrpoligraf, 2016. - 447 p. — ISBN 978-5-9524-5202-2 .
Ru J. Mezopotámia nagy civilizációi. Az ókori Mezopotámia: Sumer, Akkád, Babilónia és Asszír királyságai. i.sz. 2700–100 időszámításunk előtt e. / Per. angolról. A. B. Davydova. - M. : ZAO Tsentrpoligraf, 2019. - 448 p. - ISBN 978-5-9524-5391-3 .
Az ókori Kelet és az ókor . // A világ uralkodói. A világtörténelem kronológiai és genealógiai táblázatai 4 kötetben. / Összeállította VV Erlikhman . - T. 1.