John Kokhley | |
---|---|
Foglalkozása | teológus , reneszánsz humanista , zeneteoretikus , zenetudós , katolikus pap |
Születési dátum | 1479. január 10. [1] [2] |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1552. január 11. [2] (73 évesen) |
A halál helye | |
Ország | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Johannes Cochlaeus ( lat. Johannes Cochlaeus ; 1479.1.10., Raubersried, Wendelstein (Franconia) egyházkerület - 1552.1.11., Breslau ) - német humanista , katolikus teológus, zeneteoretikus.
Kochley igazi neve Dobeneck. A latin cochlaeus álnevet (spirál, spirál, más görög κόχλος csiga) vette át születése helyéről - Wendelstein ( német Wendel helix, spirál).
A kölni egyetem elvégzése után 1510-1515. rektora volt a híres nürnbergi Szent Lőrinc-templom iskolájának , amelyhez különféle tankönyveket írt, köztük német történelemről (Brevis Germaniae descriptio, 1512) és zeneelméletről (Tetrachordum musices, 1511). A nürnbergi években Kochley társadalmi köre Albrecht Dürer és Willibald Pirckheimer volt .
Olaszországban utazott , teológiát tanult Ferrarában. 1521-ig szimpatizált Lutherrel , később heves ellenfelévé vált. 1523-ban Kokhlei nyilvános vitára hívta Luthert (amelyre Luther hibájából nem került sor). Később többször is szembehelyezkedett vele írásos munkáiban, amelyek közül a fő a "Commentarii de actis et scriptis Lutheri" ( 1549 ).
Hus ellen Kokhlei a "Historiae Hussitarum libri XII" (Mainz, 1549 ) című értekezésével jelentkezett.
Kokhlei a Zene című zeneelméleti értekezés (megjelent 1504 körül) és a The Musical Tetrachord (Tetrachordum musices; Nürnberg, 1511) elemi zeneelméleti tankönyv szerzője. Ez utóbbi népszerűségét bizonyítják többszöri újranyomtatásai (7. kiadás 1526-ban; angol fordítás - a Musicological Studies and Documents sorozatban, 1970. 23. kötet).
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|