Császári és királyi huszárok

A császári és királyi huszárok ( németül  kuk Husaren ) osztrák-magyar lovasság volt, amely 1867 és 1918 között létezett.

Rövid előzmények

1866-ban a Poroszország által Ausztria ellen kirobbantott háború az osztrákok súlyos vereségével végződött, amely szeparatista érzelmek hullámát váltotta ki Magyarországon. 1867. március 15-én az osztrák kormány jóváhagyta a kettős monarchiát, hogy megakadályozza Magyarország kilépését a birodalomból. Magyarország széles körű önkormányzatot kapott és saját hadsereg felállításának jogát, a Magyar Királyi Honvédot . A birodalom osztrák része is megkezdte saját császári hadsereg létrehozását Imperial and Royal Landwehr néven . Mindkét két új alakulat nem volt része az Egységes Hadseregnek ( németül: Gemeinsame Armee ). Mindkét rész huszárjaiból állították össze a császári és királyi huszárokat.  

Szerkezet

Az Egyesített Honvédségben 16 huszárezred, a Magyar Királyi Honvédben is 10 ezred volt. A hagyomány szerint a legtöbb huszár magyar származású volt (főleg Felső-Magyarországról, amelynek területe ma Szerbia, Románia, Horvátország és Szlovákia között van felosztva). Minden ezrednek két hadosztálya volt, mindegyik hadosztály három századból állt. A következő polcok voltak:

Egyesült Hadsereg :

• 1. császár
• 2. Friedrich Leopold porosz
• 3. von Hadick gróf
• 4. Arthur Connaught és Strathorn hercege
• 5. Radetzky gróf
• 6. württembergi király, Vilmos II
• 7. Yaberensky-Kuman német császár és Poroszország királya, Vilmos II
• 8. Terstyansky
• 9. Nadasdy gróf
• 10. Friedrich Vilmos porosz király III
• I. Ferdinánd bolgár király 11
• 12
• A Német Birodalom és a Porosz Királyság 13. koronahercege Vilmos
• 14. Kolosvári
• 15. Salvator Ferenc főherceg
• 16. Uexkül-Gülleband grófja

Magyar Honvéd :

• 1. Budapest
• 2. Debrecen
• 3. Szeged
• 4. Sabad
• 5. Kassa
• 6. Zalaegerszeg
• 7. Papa
• 8. Pech
• 9. Maroshvashargeysky
• 10. Varadzsinszkij

Egyenruha

A huszár egyenruha tartalmazott egy chako fejdíszt (a magyar lovas katonák tipikus fejdíszét), amelyet az ezred szabványának megfelelő színű szövettel szegtek, egy sötétkék attila egyenruhát , egy speciális szabású, csizmába bújtatott speciális nadrágot, és személyi csizma "chisma" speciális zsinórral és kis utalványokkal.

Fegyverzet

A charta szerint minden huszárnak volt szabványos Steer-Mannlicher M1890 karabélya, amelyek nagy tűzgyorsasággal rendelkeztek. A karabélyt egy fémcsomagba helyezett öt töltényből álló kapocs segítségével töltötték meg, amely az összes töltény felhasználásáig a raktárban maradt. Ezt a fegyvert a járőrök és a távírók kivételével szinte minden huszár használta. A tisztek M1870/74-es Gasser tiszti revolverekkel rendelkeztek, amelyeket néhány segédcsapat is igénybe vehetett: puskával nem rendelkező katonák, orvosok, dobosok és egyéb munkások. A barna bőrből készült kötszert az övre erősítették. A fő közelharci fegyver az 1869-es modell lovassági szablyája volt, melynek markolatát ezüstszállal díszítették. A hüvely barna bőrből készült, 110 cm hosszú és 5,3 cm széles. Minden szablyára egy zsinórt (öv- vagy szalaghurkot) rögzítettek ; az egyes zsinórok színe egy katona vagy tiszt katonai rangjától függött.

Irodalom

• Johann C. Allmayer-Beck, Erich Lessing . Die Kuk Armee. 1848-1918. — Münch. : Verlag Bertelsmann, 1974. - ISBN 3-570-07287-8 .
• Stefan Rest . Des Kaisers Rock im ersten Weltkrieg. - W. : Verlag Militaria, 2002. - ISBN 3-9501642-0-0
• Das kuk Heer im Jahre 1895 Schriften des Heeresgeschichtlichen Museums in Wien. Graz: Stocker Verlag, 1997.
• kuk Kriegsministerium "Dislokation und Einteilung des kuk Heeres, der kuk Kriegsmarine, der kk Landwehr und der ku Landwehr" in: Seidelskleines Armeeschema. - W .: Seidel & Sohn, 1914.
• kuk Kriegsministerium "Adjustierungsvorschrift für das kuk Heer, die kk Landwehr, die ku Landwehr, die verbundenen Einrichtungen und das Korps der Militärbeamten". — W. , 1911/1912.