Az oxigén izotópjai az oxigén kémiai elem változatai, amelyekben az atommagban eltérő számú neutron található . Az oxigénnek 16 izotópja ismert, tömegszámuk 11-26 ( protonok száma 8, neutronok száma 3-18). A nukleáris izomerek nem ismertek.
A természetes oxigén 3 stabil izotóp keverékéből áll:
A leghosszabb élettartamú radioaktív izotóp 15 O, felezési ideje 122,24 másodperc.
A természetes oxigén három stabil izotópból áll, 16 O , 17 O és 18 O , amelyek közül a 16 O izotóp a legnagyobb mennyiségben előforduló (99,762%) oxigénizotóp [1] .
A 16 O izotóp túlsúlyát az magyarázza, hogy a csillagokban végbemenő termonukleáris fúzió során jön létre [2] .
A 16 O nagy része a héliumfúziós folyamat végén képződik csillagokban. A tripla alfa reakció során szintetizálódik a 12 C izotóp , amely egy további 4 He atommagot rögzít . Ezenkívül a neon magégése során 16 O képződik [2] .
A 17O és a 18O másodlagos izotópok. A 17 O főként a CNO körfolyamat során képződik, és főként a hidrogén égési zónájában található [2] . A 18 O nagy része 4 He magnak a 14 N izotóp általi befogása során keletkezik, a csillagok héliumzónájában akkumulálva [2] . Két oxigénmag egyesüléséhez és egy kénmag kialakulásához egymilliárd kelvin hőmérséklet szükséges [ 3] .
A Föld légkörében az oxigén 99,759% 16O , 0,037% 17O és 0,204 % 18O [ 4] .
A 18 F szintézisében használják, a gyorsítókban 18 O- val történő célpontok protonbombázásának módszerével . Ehhez a természetes oxigént 18 O-ban 95%-ra dúsítják. Az izotópok szétválasztása desztillációval és/vagy centrifugálással történik [5] [6] .
A mesterséges oxigénizotópok 12-től 24-ig terjedő tömegszámtartományban is ismertek [1] . A legstabilabbak a 15 O 122,24 s felezési idővel és a 14 O 70,606 s felezési idővel [1] . Az összes többi radioaktív izotóp felezési ideje 27 s-nál rövidebb, legtöbbjük felezési ideje 83 milliszekundumnál kisebb [1] . Például 24 O felezési ideje 61 ms [7] .
A könnyű izotópok leggyakoribb bomlási útvonala a β + bomlás (nitrogén izotópok képződésével) [8] [9] [10] , a nehéz izotópok esetében pedig a β bomlás ( fluor izotópok képződésével ).
Az oxigén-13 az oxigén instabil izotópja, melynek magja 8 protonból és 5 neutronból áll. Atommag spin 3/2, felezési idő 8,58 ms. Atomtömeg 13,0248 amu. e.m. 17,765 MeV bomlási energiával elektronbefogással 13 N - vé alakul [11] . Ez a fluor-14 bomlásterméke [12] . Először Rutherford szerezte meg nitrogénmagok alfa-részecskékkel történő bombázásával.
A 15 O izotópot pozitronemissziós tomográfiában használják , de sokkal ritkábban, mint 18 F vagy 11 C. Ennek oka a 15 O túl rövid felezési ideje . A 15 O atommag 8 protonból, 7 neutronból áll, atomtömege 15,0030654 a.u. e.m. A felezési idő 122 másodperc [13] .
Nuklid szimbólum |
Z ( p ) | N( n ) | Az izotóp tömege [14] ( a.u.m. ) |
Felezési idő [15] (T 1/2 ) |
Bomlási csatorna | Bomlástermék | Az atommag spinje és paritása [15] |
Az izotóp elterjedtsége a természetben |
Az izotóp-bőség változásának tartománya a természetben |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gerjesztő energia | |||||||||
11 O | nyolc | 3 | 11.051250 (60) | (1,98 ± (22))⋅10 -22 s [ 2,31 ± 0,14 ] |
2p | 9C _ | (3/2−) | ||
12 O | nyolc | négy | 12.034368(13) | (8,9 ± (33))⋅10 -21 s | 2p (60,0%) | 10C _ | 0+ | ||
13 O | nyolc | 5 | 13.024815(10) | 8,58±(5)ms | β + (89,1%) | 13 N | (3/2−) | ||
β + , p (10,9%) | 12C _ | ||||||||
14 O | nyolc | 6 | 14.008596706(27) | 70,621 ± (11) s | β + | 14 N | 0+ | ||
15 O | nyolc | 7 | 15.0030656(5) | 122,266 ± (43) s | β + | 15 N | 1/2− | ||
16 O | nyolc | nyolc | 15,9949146193(3) | stabil | 0+ | 0,99757 (16) | 0,99738–0,99776 | ||
17 O | nyolc | 9 | 16,9991317560(7) | stabil | 5/2+ | 3.8(1)⋅10 −4 | (3,7–4,0)⋅10 −4 | ||
18 O | nyolc | tíz | 17,9991596121(7) | stabil | 0+ | 2,05(14)⋅10 −3 | (1,88–2,22)⋅10 −3 | ||
19 O | nyolc | tizenegy | 19.0035780(28) | 26,470 ± (6) s | β − | 19F_ _ | 5/2+ | ||
20o _ | nyolc | 12 | 20.0040754(9) | 13,51±(5) s | β − | 20F_ _ | 0+ | ||
21 O | nyolc | 13 | 21.008655(13) | 3,42±(10) s | β − | 21F _ | (5/2+) | ||
22 O | nyolc | tizennégy | 22.00997(6) | 2,25 ± (9) s | β − (>78%) | 22F _ | 0+ | ||
β − , n (<22%) | 21F _ | ||||||||
23 O | nyolc | tizenöt | 23.01570(13) | 97 ± (8) ms | β − (93%) | 23F _ | 1/2+ | ||
β − , n (7%) | 22F _ | ||||||||
24 O | nyolc | 16 | 24.01986 [18] | 77,4± (45) ms | β − (57%) | 24F _ | 0+ | ||
β − , n (43%) | 23F _ | ||||||||
25 O | nyolc | 17 | 25.02934(18) | (5,18 ± (0,35))⋅10 -21 s | n | 24 O | 3/2+# | ||
26 O | nyolc | tizennyolc | 26.03721(18) | 4,2(33)⋅10 -12 s | 2n | 24 O | 0+ | ||
27 O | nyolc | 19 | 27.04796(54)# | < 260 ns | n | 26 O | 3/2+# | ||
28 O | nyolc | húsz | 28.05591(75)# | < 100 ns | 2n | 26 O | 0+ |
izotópok | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|