Frazeologizmus

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. október 18-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .

A frazeologizmus egy adott nyelvre jellemző stabil kifejezés , amelynek jelentését nem az azt alkotó egyes szavak jelentése határozza meg.

Leírás

A frazeológiai egységek grammatikai jelentése gyakran nem felel meg a modern nyelv normáinak , hanem nyelvtani archaizmusok . Példák az ilyen orosz nyelvű kifejezésekre: „maradj az orroddal”, „ verd a vödröket ”, „adj változást”, „játszd el a bolondot”, „ nézőpont ”, „király nélkül a fejedben”, „lélek”. lélekig”, „fehér szálakkal varrva stb.

A frazeologizmust olyan egészként használják, amely nincs kitéve további bomlásnak, és általában nem teszi lehetővé a részek átrendezését magában. A frazeológiai egységek szemantikai összeolvadása meglehetősen széles tartományon belül változhat: a frazeológiai egység jelentésének nem származtatásától a frazeológiai összeolvadásokban (idiómák) lévő alkotó szavaitól a kombinációkat alkotó jelentésekből fakadó jelentésű frazeológiai kombinációkig . . Egy frázis stabil frazeológiai egységgé alakítását lexikalizációnak nevezzük .

A különböző tudósok eltérő módon értelmezik a frazeológiai egység fogalmát és tulajdonságait, azonban a különböző tudósok a legkövetkezetesebben megkülönböztetik a frazeológiai egység tulajdonságait:

Osztályozás

A frazeológiai egységek ( fr.  unité phraséologique ) fogalmát, mint stabil kifejezést , amelynek jelentése nem vezethető le az alkotó szavak jelentéséből , először Charles Balli svájci nyelvész fogalmazta meg Précis de stylistique című művében , ahol szembeállította. őket egy másik típusú kifejezésekkel - frazeológiai csoportokkal ( fr. séries phraséologiques ) az összetevők változó kombinációjával. Később V. V. Vinogradov a frazeológiai egységek négy [1] fő típusát különítette el [2] :  

Egy alternatív besorolás az idiómák és kollokációk mellett a közmondásokat , mondásokat és népi kifejezéseket is tartalmazza frazeológiai egységekben [1] .

Illesztések (idiómák)

A frazeológiai összeolvadás vagy idióma (a görög ἴδιος  - "saját, sajátos" szóból) szemantikailag oszthatatlan fordulat , amelynek jelentése teljesen az összetevői értékeinek összegéből adódik , szemantikai függetlenségük teljesen elveszett. . Például " Sodoma és Gomorra " - "zűrzavar, zaj". A frazeológiai fúziók szó szerinti fordításával a külföldiek általában nem értik az általános jelentésüket : angolul.  a fehér toll megjelenítése  - „gyávasággal vádolják” (szó szerint - „mutass egy fehér tollat”, Angliában a háború alatt fehér tollat ​​adtak át a deviátoroknak), egyik szó sem utal az egész kifejezés jelentésére .

Az idiómák grammatikai formáit és jelentését gyakran nem a modern nyelv normái és valóságai határozzák meg, vagyis az ilyen fúziók lexikai és nyelvtani archaizmusok . Így például a „ verik a dolcsit ” - „laza” (eredeti értelemben - „hasítsd szét a rönköt a háztartási fából készült tárgyak elkészítéséhez”) és a „ hanyagul ” - „gondatlanul” kifejezések tükrözik a múlt valóságát, hiányoznak a jelenben (a múltban metaforikusak voltak ). A „ kicsitől a nagyig” fúziókban „ habozás nélkül ” az archaikus nyelvtani formák őrződnek meg .

Unity

A frazeológiai egység egy stabil forgalom , amelyben ennek ellenére egyértelműen megmaradnak a komponensek szemantikai elkülönülésének jelei. Általános szabályként általános jelentése motivált és az egyes összetevők jelentéséből származik.

A frazeológiai egységet a figuratívság jellemzi ; egy ilyen kifejezés minden szavának megvan a maga jelentése , de összességében átvitt jelentést kapnak . Az ilyen típusú frazeológiai egységek általában metaforikus jelentésű trópusok (például " rágják a tudomány gránitját ", " menj az áramlással ", " dobj egy csalit "). Az összetételében szereplő egyes szavak szemantikai függőek, és az egyes összetevők jelentése a teljes frazeológiai kifejezés egészének általános képi jelentésének egységétől függ. Szó szerinti fordítással azonban egy külföldi kitalálhatja a kifejezés jelentését .

Az idiómákhoz hasonlóan a frazeológiai egységek szemantikailag oszthatatlanok, nyelvtani formáik és szintaktikai szerkezetük szigorúan meghatározott. Egy szó lecserélése egy frazeológiai egység részeként, beleértve a szinonimák helyettesítését, a metafora megsemmisüléséhez vezet (például „ tudomány gránitja ” , „ tudomány bazaltja ”), vagy a kifejező jelentés megváltozásához vezet: „ bedől a " csali " és a "hálóba kerül " frazeológiai szinonimák , de a kifejezés különböző árnyalatait fejezik ki.

Az idiómákkal ellentétben azonban az egységek a modern nyelv valóságának vannak kitéve, és lehetővé tehetik más szavak beszúrását a beszédrészeik közé: például „ hozz (magat, őt, valakit) fehér hőségre ”, „ vizet öntünk rá ” a malom (valami vagy bárki) "és" vizet önt a (saját, valaki más stb.) malmára ".

Példák: „ megáll ”, „ kulccsal üt ”, „ követ tart a keblében ”, „ orránál fogva vezet ”; angol  tudni, hogyan ugrik a macska  - „tudni, hol fúj a szél” (szó szerint - „tudni, hová fog ugrani a macska”).

Kombinációk

Frazeológiai kombináció egy stabil forgalom , amely tartalmaz szavakat , mind szabad jelentésű, mind frazeológiailag rokon, nem szabad (csak ebben a kombinációban használatos ). A frazeológiai kombinációk stabil forgások , de integrál jelentésük az egyes szavaik jelentéséből következik .

A frazeológiai fúziókkal és egységekkel ellentétben a kombinációk szemantikailag oszthatók - összetételük korlátozott szinonim helyettesítést tesz lehetővé (az egyes szavak helyettesítése ), míg a frazeológiai kombináció egyik tagja állandónak bizonyul, míg a többi változó: például a kifejezések " éget a szeretet, gyűlölet, szégyen, türelmetlenség " az " égés " szó állandó tag, frazeológiailag rokon jelentéssel.

A kombináció változó tagjaiként a szavak korlátozott köre használható, amelyet a nyelvi rendszeren belüli szemantikai viszonyok határoznak meg : például a „ szenvedéllyel égnek ” frazeológiai kombináció az olyan kombinációk hiponimája , mint az „ éget vele… ”, míg a változó rész variációja miatt a „ szégyen ég, gyalázat, gyalázat ”, „ féltékenységtől ég, bosszúvágy ” szinonim sorozatok kialakulása.

Egy másik példa: angol  fogát mutatni  – „vicsorogni” (szó szerint – „show your fogat”). A szemantikai függetlenséget ebben a kombinációban a „ saját ” – „valakié” szó mutatja. Helyettesíthető az „ én ”, „ te ”, „ övé ” stb. szavakkal.

Kifejezések

A frazeológiai kifejezések összetételükben és használatukban stabil frazeológiai kifejezések , amelyek nemcsak szemantikailag artikuláltak, hanem teljes egészében szabad névelő jelentésű szavakból állnak . Egyetlen jellemzőjük a reprodukálhatóság : kész beszédegységként használatosak állandó lexikális összetétellel és bizonyos szemantikával .

A frazeológiai kifejezés gyakran egy teljes mondat egy kijelentéssel, okítással vagy következtetéssel . Ilyen frazeológiai kifejezések például a közmondások és az aforizmák . Ha a frazeológiai kifejezésben nincs építkezés, vagy vannak alulkifejezési elemek, akkor ez egy mondás vagy hívószó . A frazeológiai kifejezések másik forrása a szakmai beszéd [3] . A beszédklisék szintén a frazeológiai kifejezések kategóriájába tartoznak  - olyan stabil formulák, mint a „ minden jót”, „ viszont találkozunk ” stb.

Sok nyelvész nem sorolja a frazeológiai egységek közé a frazeológiai kifejezéseket, mivel hiányoznak belőlük a frazeológiai egységek fő jellemzői [4] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Lábjegyzet hiba ? : Érvénytelen címke <ref>; brenincs szöveg a lábjegyzetekhez
  2. ↑ Vinogradov V.V. Az orosz nyelv frazeológiai egységek fő típusairól // Válogatott művek. Lexikológia és lexikográfia . - M. , 1977. - S. 140-161.
  3. ↑ V. A. Ryzhov, S. V. Ryzhova. Néhány frazeológiai egység eredetéről és jelentéséről  // Orosz nyelv. - M . : 2004. szeptember elseje. - Szám. 34 . Archiválva az eredetiből 2013. május 2-án.
  4. ↑ A frazeológiai egységek osztályozása . Hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 9. Az eredetiből archiválva : 2008. május 2.

Irodalom