Budai Vár

Látás
Budai Vár
Budai Var
47°29′46″ é SH. 19°02′23″ e. e.
Ország
Elhelyezkedés Budapest I. kerület [d]
Építészeti stílus Gótikus építészet , reneszánsz építészet és barokk építészet
Építészmérnök Jean-Nicolas Jadot de Ville Isse [d]
Weboldal www.unesco.org/en/list/4…
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon
Az UNESCO zászlaja Az UNESCO Világörökség része No. 400
rus. • angol. • fr.

A Budai Vár ( Hung. Budai Vár ) a magyar királyok rezidenciája Budapesten . Az erődöt a budai Siklo siklóval ( Hung. Budavári Sikló ) és a 16-os busszal a Kálmán Eladó térről lehet megközelíteni . 1987-ben a Budai Vár, a rakpartok és az Andrássy út felkerült az UNESCO világörökségi listájára .

Történelem

Az első rezidenciát a modern palota helyén 1247 és 1265 között IV. Béla király alapította .

A modern palota legrégebbi részét a 14. században Stefan szlavóniai herceg, Nagy Lajos király öccse építtette .

Zsigmond király alatt a palota nagymértékben kibővült, és a késő középkorban valószínűleg a legnagyobb lett .

Az 1526-os mohácsi csata után a Magyar Királyság megszűnt, és a törökök szabadon elfoglalták az erődöt. Az oszmán uralom alatt az erőd épületegyüttese katonai laktanyaként és istállóként működött, a helyiségek egy része üresen állt.

Az erődítmény legtöbb középkori épülete 1686-ban a Szent Liga szövetséges csapatai által Buda felszabadítása során történt ostrom alatt, a Nagy Török Háborúban megsemmisült .

1715-ben III. Károly király elrendelte, hogy tisztítsák meg a palota területét a romoktól, és megkezdte egy új épületegyüttes építését. 1749-ben fejeződött be az új királyi palota építése.

1849. május 4- én a Görgey Arthur vezette magyar forradalmi hadsereg ostrom alá vette Budát, a várat elfoglalták, de a királyi palota teljesen leégett.

Nem sokkal a forradalom után, 1850-1856-ban a palotát helyreállították. Az 1867 -es osztrák-magyar egyezmény megkötése után a várban I. Ferenc József császárt magyar királlyá koronázták.

A 19. században az autonóm magyar kormány elhatározta, hogy a királyi palota új épületét építi fel, amely nem lesz alacsonyabb az európai uralkodók akkoriban ismert rezidenciáinál. Az építkezés körülbelül negyven évig tartott - 1875-től 1912-ig. Az 1912-es hivatalos megnyitó után az új Királyi Palotát a legkiemelkedőbb magyar épületként ismerték el, amely az új évszázad eljövetelét jelképezi.

A Habsburgok 1920-as leváltása után a királyi palota Magyarország uralkodójának, Horthy Miklós tengernagynak lett a székhelye .

1944-ben, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Budapestet , az erőd a náci csapatok utolsó ellenállási központjává vált. A heves harcok ismét romokká változtatták az erődöt.

A második világháború után régészeti feltárásokat végeztek, amelyek célja a középkori épületek egy részének helyreállítása volt. Ennek eredményeként néhány Zsigmond korabeli épületet találtak . A középkori erődítmények nagyszabású rekonstrukciója komolyan megváltoztatta a modern Budapest arculatát . A rekonstrukció sikeresnek tekinthető, mivel sikerült ötvözni a középkori épületek látványát a palota modern elrendezésével.

Mivel Magyarország kommunista kormánya a királyi palotát az egykori rendszer és a nemzet elnyomásának szimbólumának tekintette, a palota barbár újjáépítésen esett át, számos értékes építészeti alkotást eltávolítottak, vagy a háború után nem állítottak vissza eredeti formájába. A palota Budapest kulturális központja múzeumokkal ( Magyar Nemzeti Galéria , Budapesti Történeti Múzeum ) és a Nemzeti Könyvtár otthona lett .

A palotát végül 1966-ban állították helyre.

A Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Alapítvány 2006 márciusában tervet készített az erőd hosszú távú fejlesztésére. A tanulmány eredményei szerint az 1952-1966-os háború utáni helyreállítás a palota számos elemének helyrehozhatatlan elvesztéséhez vezetett, javasolták a komplexum elveszett részeinek helyreállítását, de végleges döntés született. még nem készült el.

Galéria

Jegyzetek

Irodalom