| Orosz fordítás | |
|---|---|
| Műfaj |
akciófilm politikai detektív háborús dráma |
| Termelő | Alekszandr Csernyajev |
| Termelő |
Alekszandr Csernyajev Dmitrij Gluscsenko Dmitrij Voronkov David Tkebuchava |
| forgatókönyvíró_ _ |
Eduard Volodarszkij |
| Főszerepben _ |
Nyikita Zverev |
| Operátor | Dayan Gaitkulov |
| Zeneszerző | Igor Kornelyuk |
| Filmes cég | NTV-Kino |
| Ország | Oroszország |
| Év | 2006 |
| IMDb | ID 4417432 |
Az Orosz fordítás egy 2006 -os orosz televíziós sorozat , amely Andrej Konsztantyinov Az újságíró című regényén alapul . A regény a Banditsky Petersburg regényciklus része, így ez a sorozat a Banditsky Petersburg sorozat tényleges spin-offja .
A sorozat szovjet katonai arab fordítókról szól: diákokról és gyakornokokról, katonákról, „kétéves hallgatókról” és „SA alkalmazottakról”, akik az 1980 -as évek második felében az arab országokban, konkrétan a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban dolgoztak. (PDRY) és Líbia .
A sorozat különösen Andrei Obnorsky (Seregin) újságíró fiatal éveiről szól, aki a „ Gengszter Pétervár ” sorozat egyik főszereplője .
Andrej Obnorszkij, a Leningrádi Állami Egyetem Keleti Karának hallgatója 1985 őszén a 4. évfolyam után arab fordítóként egy éves nyelvi gyakorlatra távozik az NDRY-ben a Főiskola 10. tanszékén (nemzetközi katonai együttműködés). A Szovjetunió Védelmi Minisztériumának Vezérkarának Igazgatósága . A moszkvai Seremetyevói Nemzetközi Repülőtéren elbúcsúzik szüleitől, és az Aeroflot közvetlen járata egy Tu-154M repülőgép fedélzetén repül Dél-Arábiába. Itt váratlanul találkozik Lena stewardesssel. Obnorsky számára ez az első külföldi üzleti út, Lenának az első külföldi járat. Együttérzést éreznek egymás iránt.
Senki sem találkozik Obnorskyval az adeni repülőtéren . Egy helyi arabbal való beszélgetési kísérlet világossá teszi Andrey számára, hogy a nyelv, amelyet tanítottak neki, nem teljesen ugyanaz. Kétségbeesett felkiáltását hallva egy helyi katonai egyenruhás férfi közeledik hozzá. Ez a fő katonai tanácsadó - Obnorszkij közvetlen és közvetlen felettese - Pakhomenko őrnagy referense. Pakhomenko elviszi Obnorszkijt a szovjet katonai szakemberek városába, Adenbe - Tarikba, majd a GVS-készülékbe, ahol bemutatja őt a katonai főtanácsadónak - Sorokin tábornoknak. Pakhomenko javaslatára, aki már Andrejtól megtudta, hogy sikeres judós, a tábornok Obnorszkijt kinevezte tolmácsnak a szovjet katonai szakemberek számára a formálódó 7. légideszant-dandárba. Miután megkapta az utasításokat és előleget a készüléktől, Obnorsky ismét Tarikba megy, ahol most egy teljes évig kell élnie. A város parancsnoka egy legényszálló kétágyas szobájába rendeli.
Obnorsky találkozik más fordítókkal - gyakornokokkal és polgári egyetemeken végzett hallgatókkal, akik gyakran több száz kilométerre dolgoznak Adentől, minden hónap nagy részét gyalogos dandárjukban töltik, és amikor visszatérnek Tarikba, pihennek anélkül, hogy "kiszáradnának" (ezeket az epizódokat nem mutatták be a televíziós verzióban).
Ugyanezen a napon este Obnorszkijt dandárjának eddig egyetlen szakembere találja meg - Dorosenko őrnagy, az ejtőernyőzés oktatója. Másnap reggel Dorosenko és Obnorszkij a brigádhoz indul. Obnorszkijt bemutatják a dandárparancsnoknak, Abdu-Salih alezredesnek és a dandár politikai tisztjének, Mansur őrnagynak. Obnorszkij elkezdi fordítani a Dorosenko által vezetett órákat, ő maga is részt vesz egy képzésen, és védőnőivel együtt ejtőernyős ugrást hajt végre. Nem sokkal azután, hogy Andrej elkezdett dolgozni a tariki brigádban, egy helyi különleges tiszt, Carkov őrnagy megkereste. Bizalmas formában tájékoztatja Obnorszkijt az országban uralkodó nehéz helyzetről, és megkéri, hogy mondjon el neki minden érdekes információt: a 7. gyalogdandár egy elit egység, közvetlenül a helyi vezérkar hírszerzési igazgatóságának jelenti, és minden súlyosbodását. a belpolitikai helyzet itt megnyilvánulhat. Obnorsky elvileg egyetért.
A hónap végén megjelenik Obnorszkij szobájában szomszédja – szintén gyakornok a 4. év után, a Red Banner Military Institute (hagyományos nevén VIIA) kadéta, Ilja Novoselov. Ilja néhány nappal korábban érkezett Ádenbe, mint Andrej – és tanácsadójával azonnal elment Al-Anadba, ahonnan most visszatért. Ilja elmagyarázza Andrejnak a szovjet katonai kolónia életének sajátosságait, a szaktanácsadók („khabirok” - egyes szám „khabir”) és a fordítók („mutargimin” - egyes szám „mutargim”) közötti nehéz kapcsolat sajátosságait. Azt tanácsolja, legyen óvatos, nehogy túl sokat mondjon.
A tolmácsok összegyűlnek Tarikban, és lemossák Obnorszkij első ugrását. Idősebb elvtársuk, az Összoroszországi Idegen Nyelvek Intézetének diplomája, Kukarincev kapitány, az NDRY Vezérkar Hírszerzési Igazgatósága vezetőjének tanácsadója, Gritsalyuk ezredes fordítója lakomára érkezik. Amikor mindenki szétoszlik, Novoszelov figyelmezteti Obnorszkijt, hogy óvatosnak kell lennie Kukával: úgy tűnik, az egyik szovjet különleges szolgálat alkalmazottja. Hamarosan három palesztin tiszt-oktató jelenik meg a 7PBR-ben: professzor - vezető, mester - bontási oktató és Sindibad - kézi harcoktató. Szindibad megmutatja Obnorszkijnak harci képességeit, hatékony technikákra tanítja, és a barátság jeléül egy sor palesztin katonai egyenruhát ad neki. A professzor az Obnorskyval folytatott beszélgetései során néhány megszakadt baráti kapcsolatra utal. Carkov őrnagy arra kéri Obnorszkijt, hogy tartsa fenn a kapcsolatot a professzorral, lazán megjegyezve, hogy a barátok barátai ne felejtsék el, jön a segítség. Gritsalyuk ezredes, feltehetően a GRU tisztje, Obnorszkijt próbálja információforrássá tenni. Obnorszkij nem ért egyet, konfliktus alakul ki közöttük, de Tsarkov megnyugtatja Obnorszkijt, utalva a védelmére.
Végül megérkezik az Unióból a 7. gyalogdandár parancsnokának tanácsadója, Gromov ezredes. Szigorú főnök, de tudja a dolgát. Hamarosan ejtőernyős-dandárt küldenek az észak-jemeni határhoz: az északiak elfoglaltak egy települést a déli területen, és azt vissza kell küldeni. Súlyos veszteségek árán és a második kísérletre az ejtőernyősök birtokba veszik a települést, megsemmisítve az ellenséget. Sorokin tábornok parancsának eleget téve Gromov, Dorosenko és Obnorszkij ellenőrzi, hogy vannak-e szovjet katonai szakemberek a halottak között – ők is a YAR hadseregben dolgoznak. Ádenbe visszatérve jelentik a tábornoknak, hogy a halottak között nincs szovjet állampolgár. Pakhomenko asszisztens átnyújt Obnorszkijnak egy üveg skót whiskyt: Obnorsky ezt az igazi katonai fordítója egyfajta elismeréseként érzékeli.
Eközben Dél-Jemen belpolitikai helyzete egyre feszültebb. A kormányzó Jemeni Szocialista Párt (YSP) vezetésében harc kezdődik a hatalomért Ali Nasszer Mohammed elnök és főtitkár, valamint Abdel Fattah Ismail volt elnök és főtitkár között, aki most tért vissza a moszkvai önkéntes száműzetéséből (a Szovjetunió szimpatizál vele). ), Ali Antar alelnök és az ellenzéket alkotó támogatóik. Ők, akárcsak a Szovjetunió, nincsenek megelégedve Ali Nasser gazdasági liberalizmusával és a Perzsa-öböl és a Nyugat országaival való kapcsolatok normalizálására tett kísérleteivel. A belső nyugatbarát fegyveres ellenzék is aktivizálódik, több szovjet katonai szakember is támadások áldozatává válik, köztük Ilja Novoszelov tanácsadója az Al-Anad brigádban.
Hamarosan Obnorszkij brigádját áthelyezték a szaúd-arábiai határhoz: egy "murtazakok" banda szivárgott ki Hadhramaut tartomány északnyugati részén. Itt az ejtőernyősök lesből támadnak, Obnorszkij megsebesül, Gromov pedig maga varrja el tolmácsa sebét.
Amikor a brigád visszatér városukba, Obnorszkij pedig Tarikhoz, a „bizottsági dolgozó” Carkov értesíti, hogy a palesztinoknak szánt nagy fegyverszállítmány érkezik a brigádjához, és arra kéri, hogy legyen nagyon óvatos. Obnorskynak sikerül eljuttatnia a "csomag" hírét a professzorhoz. Ekkor azonban az ejtőernyősöket ismét a szaúdi határra vetik. Mansur őrnagy hirtelen megbetegszik, és a dandár egységek egy része nélküle repül a helyszínre. Az ejtőernyősök könnyedén elfoglalják a szaúdi határ közelében lévő Al-Abrt, de így is veszteségeket szenvednek. Obnorsky is lő, megöli a murtazakot, és keményen viseli ennek a fiatal srácnak a halálát. Amikor Andrei visszatért Ádenbe, kiderül, hogy a fegyveres karaván nem érte el a brigádot, a professzor és a mester meghalt, Szindibad eltűnt. Abdu-Salih dandárparancsnok közvetlenül bejelenti Obnorszkijnak, egyértelműen abban a reményben, hogy van kinek elmondania, hogy a fegyvereket Ali Nasszer hivatalban lévő elnök hívei lopták el. Hamarosan a dandárparancsnok is merénylet áldozatává válik.
Szindibad még mindig talál lehetőséget arra, hogy találkozzon Obnorskyval Aden régi kerületében - a kráterben. Megmutat Andrejnak egy fényképet, amely megerősíti gyanúját: Mansur politikai tiszt, Kukarincev kapitány és főnöke, Gritsalyuk közvetlenül részt vesznek abban, hogy Ali Nasszer hívei fegyvereket loptak el. De Obnorszkijnak nincs ideje elmondani ezt Carkovnak. Hamarosan maga Carkov is meghal egy ismeretlen személy kezében.
Puccs kezdődik Ádenben . Mansur eltűnik a brigádból a hozzá hű emberekkel, és Sadeq őrnagy, Fattah támogatója veszi át a parancsnokságot. Hamarosan az ejtőernyősök előrenyomulnak Aden külvárosába, és beszállnak a csatába Osman sejkért. Sadeq tanácsadója és tolmácsa biztonsága érdekében arra kéri őket, hogy haladjanak mellette. Gromov tanácsadót még mindig súlyosan megsebesíti egy kagylótöredék. Obnorsky és az ejtőernyősök berángatják egy autóba, amelyet ott találtak az utcán, és Tarikba viszik, ahol a tanácsadót a helyi helyőrségi orvos rendelkezésére bocsátják.
Estére Obnorszkijt Pakhomenko asszisztens találja meg. Fontos feladatot tűz ki Andrej és a tadzsik katonai fordító, Nazrullo elé: a tábornok megparancsolta nekik, hogy menjenek be a Khor Maksar régióban található szovjet nagykövetségre, és derítsék ki az ottani helyzetet. Mivel a korábbi próbálkozás kudarccal végződött, a palesztinok leple alatt – palesztin katonai egyenruhában – kell fellépniük. A referens egyenruhát hoz Nazrullónak, Obnorsky felveszi a Szindibadtól kapott egyenruhát.
Útban a nagykövetség felé Obnorsky és Nazrullo megmentik Lénát és egy másik Aeroflot stewardesst a palesztinok általi megerőszakolástól, Andrej pedig megöli mindkét gazembert. A tolmácsoknak sikerül átjutniuk a fegyveres abyai honfitársak, Ali Nasser kordonon, amelyet a szovjet nagykövetség kapujában állítottak fel, és bejutnak. Itt találkoznak Kukarincevvel és Gritsalyukkal, akiktől Obnorszkij megtudja, hogy az ellenzék vezetője, Abdel Fattah a szovjet nagykövetségen keresett menedéket, és a kapuban lévő abyaiak őt figyelik. Még egy kicsit – és a nagykövetséget elviszik a vihar. Gritsalyuk szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a szovjet haditengerészet segít-e, és megpróbálja gyorsan visszaküldeni a srácokat Sorokin tábornoknak.
Obnorszkij és Nazrullo visszatérnek Tarikba, de már nincs ott senki: mindenki elköltözött a harctérről - a szovjet geológusok városába. Ott etetik a tolmácsokat, és az asszisztens azonnal elviszi őket a tábornokhoz, aki mindkettőt visszaküldi a követségre. Ezúttal közölniük kell, hogy meg kell védeniük és ott kell tartaniuk Fattah-t, és időt kell játszaniuk, mert az Al-Anad brigád hamarosan bemegy Adenbe, hogy segítse az ellenzéket.
Útban a nagykövetség felé Nazrullo meghal a csatában. Obnorskyt az abyaiak a nagykövetség kapujában tartják fogva, ismét találkozik Mansur őrnaggyal, aki kémkedéssel és polgártársai meggyilkolásával vádolja. Hirtelen Kukarincev megjelenik Ali Nasszer támogatóinak táborában. Obnorsky elmondja neki a tábornok parancsát. Kukarincev tárgyal Mansurral, és magával viszi Obnorszkijt a nagykövetségre. Miután tájékoztatta Gritsalyuk ezredest Sorokin tábornok sürgős követelését, hogy védje meg Abdel Fattah-t, amíg csak lehetséges, visszasiet. Amikor ő és az őt kísérő Kukarincev jelentős távolságra elhagyja a nagykövetség kapuját, hirtelen kitör onnan az ellenzék páncélozott szállítója. A harcjárműnek nincs ideje áttörni az Abyan kordont, páncéltörő gránátvetőről lövöldözik ki. Mindenki, aki benne van, meghal.
Obnorszkij csüggedt pillantására Kukarincev azt mondja: Abdel Fattah elvtárs igazi férfinak bizonyult... Amikor még mindig nem érti, mi történik, Obnorszkij tehetetlenségből folytatja útját visszafelé, Kukarintsev pisztollyal lő rá a következő szavakkal: "Sajnálom, testvér - szolgáltatás ...". Aztán felrobban mellettük egy kagyló...
Felébredve Obnorsky folytatja, nehezen haladva Tarik felé tart. Itt, az út mellett véletlenül rátalál Ilja Novoselov, aki tanácsadóival együtt visszatér Tarikhoz a brigádtól. Obnorsky egy helyi katonai kórházban köt ki. Amikor magához tér, Gritsalyuk ezredest látja az ágya mellett ülni. Közvetlenül elmondja Andreinek: mi történt és hogyan, ők ketten kívül senki más nem tudja, és Obnorszkij jobban jár, ha nem tudja meg. Obnorsky kénytelen egyetérteni.
Obnorszkij és Novoszelov üzleti útja a végéhez közeledik. Összepakolnak, benyomásokat cserélnek a történtekről, terveket készítenek a jövőre nézve. A Tarik udvarán Obnorszkij búcsút vesz a vakációról hazatért Dorosenko őrnagytól, és a város kapujában látja a tiszteletére felsorakozó 7. dandár életben maradt ejtőernyőseinek alakulatát.
A kétéves főhadnagy Andrej Obnorszkij katonai szolgálata a Krasznodari Repülőiskolában a végéhez közeledik, amikor már a következő arab kadétórától hívják a hatóságokhoz: Moszkvából hívták, ismét üzleti útra megy. külföldön katonai arab tolmácsként. Miután vonattal elérte Moszkvát, Obnorszkij a vezérkarba érkezik, ahol ismét megtudja: a következő két évben Líbiában kell szolgálnia . Ebből az alkalomból, hangosan emlékezve a sors viszontagságairól szóló egyiptomi közmondásra, Obnorszkij Líbiába megy. A repülőn a jemeni emlékek tartják ébren.
A tripoli GVS-apparátusban Andrey bemutatkozik közvetlen felettesének, a parancsnokhelyettesnek, Petrov alezredesnek. Miután megbizonyosodott arról, hogy a főhadnagy, bár polgári személy, de rendelkezik katonai fordítással, sőt repülési témákkal is, vezető tolmácsként határozza meg a „Benin” líbiai légibázison, Bengáziban .
Obnorszkijt, aki repülővel ért oda, három beosztottja fogadta: az MGIMO -t végzett Bubencov és Kolokolcsikov (aki egyáltalán nem arab ), valamint Tkebucsava Tbilisziből . Mivel kiderült, hogy személyzete, különösen a moszkvai „aranyifjúság”, nem tudnak arabul, és nem sietnek a nyelvvel dolgozni, Andrej gyorsított és intenzív képzésben vesz részt. Hamarosan Bubencov, Obnorszkij távollétében, maga próbálja lefordítani a leckét, amit a bázis vezető szakembere, Karpukhin alezredes tart a líbiaiakkal, de igyekezete ellenére kijön a zavar, amibe Obnorszkijnak be kell avatkoznia. .
Obnorszkij már elképzeli, hogy Tripoliban találkozik Novoselovval, felhívja a "Maitiga"-on - majd a fordítótól, Kirill Vyrodintól megtudja: Ilja öngyilkosságot követett el gázzal, egy nappal azelőtt, hogy felesége Irina megérkezett a Szovjetunióból.
Egy napon Obnorszkij rossz hangulatban fedezi fel főnökét, Karpuhint: a Szovjetunióból nemrégiben a bázisra érkezett modern vadászgépeket a helyi fél ismeretlen irányba helyezte át. És egy idő után Andrey-vel közvetlenül kapcsolatba lép egy helyi "különleges tiszt", aki nem fér hozzá a bázishoz. Felkéri Obnorszkijt, derítse ki, hol tűnt el a repülőgép, amely a szerződés értelmében Moszkva beleegyezése nélkül nem adható tovább harmadik félnek. Obnorskynak sikerül kiderítenie, hogy a repülőgépek Szudánba indultak - sok tény jelzi ezt. Tevékenysége azonban erős gyanút ébreszt a bengázi líbiai kémelhárító tisztben , Isa ezredesben. A maga számára nem biztonságos következményekre számítva Andrej azt kéri, hogy helyezzék át Tripoliba, de egyelőre a Szovjetunióba megy a következő vakációjára.
Líbiába visszatérve és új szomszédokkal (Vyrodinnal és egy másik fordítóval, Szergej Vihrenkoval), valamint a magas rangú gyalogsági csoporttal, Szektrisz ezredessel találkozva Obnorszkij úgy dönt, hogy maga vizsgálja ki barátja halálát. Megtudja, hogy egy héttel halála előtt Ilja veszekedett Rjabov alezredessel és feleségével, akik már elmentek a Szovjetunióba. Az újonnan megismert Lena stewardessön keresztül, akivel Obnorszkij viszonyt kezdett, Andrej segítségkérést küld barátjának, Zsenya Kondrashov rendőrtisztnek Leningrádba. Kondrashov letartóztatja Rjabovát illegális devizaügyletek miatt, és kihallgatja férjét, aki kikérte őt, és megtudja, hogy a fordító, Fikret Huseynov, a botrány résztvevője szovjet tisztek feleségeivel piszkál. Ezt véletlenül Novoselov tudta meg, aki feldühödött - Ryabov azonban azt állítja, hogy nem vett részt Ilja halálában.
Hamarosan a referens Petrov arra kéri Vihrenkót és Obnorszkijt, hogy menjenek Huszejnovhoz, hogy kirázza belőle a pénztartozást egy másik szovjet tisztnek, Sztarosztinnak. A Fikret nyomás alatt visszaadja a pénzt. Megragadva ezt az alkalmat, Andrej kihallgatja őt az Ilja-val folytatott veszekedés körülményeiről, és Huseynov azt mondja, hogy halála előtt két férfi jött Novoselovhoz. Fikret egyiküket sem ismerte, a második pedig állítása szerint Kirill Vyrodin volt.
Vihrenko Obnorszkij kérésére bemutatja Marina Ryzhova-nak, aki hivatalosan titkárnőként dolgozik, de nem hivatalosan pénzért intim szolgáltatásokat nyújt. Andrej elmegy Marinához, titokban diktafonra rögzíti a beszélgetést, majd zsarolva követeli, hogy filmesítsék meg Vyrodinnal, aki szintén gyakran meglátogatja.
Nem sokkal később Obnorskyt Tripoliban találta meg Sandibad. Tájékoztatja Andrejt, hogy Obnorszkij régi ellensége, Kukarincev kapitány életben van, és Demin néven Líbiában dolgozik a Szovjetunió Védelmi Minisztériumának Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának felügyelőjeként, és segítséget kér, gondolkodási időt adva Obnorszkijnak.
Vyrodinba érve Andrej megmutat neki egy videokazettát, amelyen a Ryzhova-val való szexuális kapcsolat felvétele készült, és megköveteli, hogy megtudja, Kirill kivel jött Novoszelovhoz az utóbbi halála előtt. Vyrodin attól tartva, hogy feleségével, a szovjet vezérezredes, Shishkarev lányával kapcsolatos információk napvilágra kerülnek, azt mondja, hogy Grigorij Petrovics Demin őrnagy volt a társa. A titok, amelyben szerencsétlenségére Ilja elkötelezettnek bizonyult, a „baloldali” fegyverkészlet volt; És Andrey számára világossá válik, hogy Ilját szükségtelen tanúként eltávolították.
Andrew úgy dönt, hogy segít Sandibadnak. Együtt dolgoznak ki egy cselekvési tervet.
Szandibád és emberei elfogják Kukarintsev-Demint, és egy elhagyatott házba viszik, ahol Kukarintsev mindent elmond Andrejnak, azzal a feltétellel, hogy kioldja a kezét. Ezt követően verekedés tör ki köztük. Hirtelen Sektris ezredes és beosztottjai jelennek meg a házban, és elválasztják egymástól. Kiderül, hogy Szektrisz a szovjet különleges szolgálatok alkalmazottja, és minden, ami történt, egy alaposan átgondolt cselekvési terv. Egy privát beszélgetésben Sektris megemlíti, hogy Lena Ratnikova stewardess is náluk dolgozott, és egyfajta "őrangyal" volt Obnorszkijnak. Andrey dühösen odajön Lénához, aki megerősíti Sektris szavait, és további együttműködést ajánl Andreynek, de a férfi visszautasítja.
Másnap reggel Andrejt felébreszti Vihrenko, és elmondja, hogy Vyrodin fordító és Djomin felügyelő tegnap este ittas incidensben haltak meg. Obnorszkij attól tart, hogy ő maga lesz a következő áldozat, berúg, és Líbiából a Szovjetunióba deportálják.
Az utolsó jelenetben Andrej a Moszkva melletti Domodedovo temetőben ül és iszik barátja, Ilja Novoselov sírján. Nem tudja, hogy két férfi követi őt egy fekete Volgában . Egyikük, fiatal, felajánlja, hogy megöli Andrey-t, de a második, idősebb elutasítja az ajánlatot, mert úgy véli, hogy az ígéretes újságírót, Obnorszkijt továbbra is figyelemmel kell kísérni.
| Színész | Szerep |
|---|---|
| Nyikita Zverev | Andrej Obnorszkij |
| Andrej Frolov | Ilja Novoselov |
| Marina Csernyajeva | Lena Ratnikova (stewardess) |
| Ramil Szabitov | palesztin Szandibád |
| Szergej Selin | Dorosenko őrnagy (a PDS 7. PDR tanácsadója) |
| Szergej Veksler | Gromov ezredes (a 7. gyalogdandár főtanácsadója) |
| Pavel Novikov | Kukarintsev / Demin |
| Sándor Tyutin | a GVS-apparátus különleges tisztje, Carkov |
| Sándor Pashutin | Sorokin tábornok (GVS a PDRY-ben) |
| Sándor Tsurkan | Pakhomenko őrnagy (GVS tiszt az NDRY-ben) |
| Alekszandr Jakovlev | Gritsalyuk ezredes (a Szovjetunió Védelmi Minisztériumának vezérkarának GRU tanácsadója) |
| Valerij Zsakov | Victor Obnorsky (Andrey apja) |
| Alena Jakovleva | Khabir, a tüzér felesége |
| Tatyana Abramova | titkár |
| Viktor Alferov | Tádzsik fordító, Nazrullo Tashkorov |
| Mihail Politseymako | Fikret Huseynov azerbajdzsáni fordító |
| Vlagyimir Epifantsev | fordító Szergej Vihrenko |
| Sándor Makogon | fordító Kirill Vyrodin |
| Szergej Sehovcov | Karpukhin alezredes |
| Anton Eldarov | tolmács Ciganov |
| Ivan Mokhovikov | fordító Gridich |
| Konstantin Karasik | Gena sofőr |
| Roman Kirillov | |
| Kirill Pletnyev | Zsenya Kondrashov rendőrtiszt (Obnorszkij barátja) |
| Mária Antipp | Irina |
| Alekszandr Paskovszkij | Rjabov khabir tüzér |
| Anton Kukushkin | tolmács Kolokolcsikov |
| Denis Yasik | tolmács Bubencov |
| Shota Gamisonia | fordító Irakli Tkebuchava |
| Roman Neszterenko | Sirotin (gyalogiskolai tanár) |
| Alekszandr Abljazov | Sektris ezredes |
| Dmitrij Jacsevszkij | Berezsnoj alezredes (ügyeletes tiszt) |
| Vlagyimir Gorjusin | Strumsky (a "Tariq" parancsnoka) |
| Alekszej Oshurkov | Kuznyecov "mi emberünk" (Bengáziban) |
| Pavel Smetankin | férfi Sektrisa |
| Szergej Juskevics | Petrov alezredes , referens (Tripoliban) |
| Alekszej Annensky | Zeinetdinov |
| Fuad Poladov | Abdu Salih alezredes (a 7. gyalogos dandár parancsnoka) |
| Fuad Oszmanov | Mansur őrnagy (a 7. gyalogdandár tiszthelyettese) |
| Firdovsi Atakishiev | Isa ezredes |
| Mammad Amirov | Egyetemi tanár |
| Manszur Dadasev | Fő |
| Parviz Mamedrzaev | dandárparancsnok Sadeq |
| Majak Kerimov | Aleila (a vezérkar vezetője) |
| Raszim Jafarov | ejtőernyős |
| Mikail Mikailov | ejtőernyős |
| Leonyid Evtifjev | ciprusok |
A sorozat irodalmi alapja A. Konstantinov szentpétervári újságíró, író, forgatókönyvíró és közéleti személyiség " Újságíró " című regénye (1996) [1] volt . Ez egy társadalmi-politikai nyomozás elemeit tartalmazó kalanddetektív mű, valós eseményeken és magának a regény szerzőjének önéletrajzának tényein alapul, aki 1984-1991 között katonai arab fordítóként dolgozott Dél-Jemenben és Líbiában . . [2]
A film első négy epizódja és a regény első része valós eseményeken alapul, amelyek Dél-Jemenben (fővárosában , Adenben ) történtek 1984-1986-ban (1984-1985-ben a gyakorlatban egy tolmács az 5. ejtőernyősben a PDRY fegyveres erők dandárja volt a regény szerzője). Az ejtőernyős brigád kampusza volt a beduin gyerekek egykori iskolája, a Madrasat al-broletaria (orosz fordításban: Proletár Iskola), amelyet a híres lahji énekes, Faisal Alyavi adományaiból építettek fel.
Az első négy sorozat főszereplőinek prototípusai a következők voltak:
A PDRY elnöke – az YSP főtitkára, Ali Nasszer Muhammad és politikai ellenfele – az YSP Politikai Hivatalának tagja és a PDRY elnöke 1980 áprilisáig Abdel Fattah Ismail nem szerepelt közvetlenül a regény szereplőinek számában. és a filmet, de folyamatosan emlegetik, vagy negatív, vagy pozitív értékelést kapnak, a képernyőn zajló cselekmények nagyrészt az ő konfliktusuk körül alakulnak ki. Abdel Fattah jelenléte még a negyedik sorozatban is megtestesül: eleinte láthatatlanul van jelen a Szovjetunió Ali Nasser emberei által ostromlott nagykövetségének területén, majd a nagykövetség kapujából egy páncélozott szállítókocsi mélyén jelenik meg. próbál áttörni a gránátvetők tüze alatt. Az „ejtőernyős nyomvonal” ünnepélyes bemutatkozásának jeleneteiben két magas rangú dél-jemeni katona is látható:
A rendező által alkalmazott művészi módszer "posztszocialista realizmusként " definiálható . [3]
A. Csernyajev rendező, E. Volodarszkij irodalmi forgatókönyvét alapul véve , ragaszkodott Konsztantyinov művének fő vonalához, és akcióstílusú televíziós játékfilmet készített 35 mm-es filmen egzotikus, de nem történelmi háttérrel. közel a hitelességhez. Az akkori szovjet-arab kapcsolatok, az arab fordítók gyakorlati munkájának sajátosságai, az arabok közötti kapcsolatok és az arab országok belpolitikai életének sajátosságai a tekintélyelvű stílus , a hadsereg és más hatalmi struktúrák fontos szerepével. részben rekonstruálták. A dél-jemeni és líbiai jeleneteket Zsukovszkij városában, Baku közelében és Tunéziában forgatták. A keretben a beszélt arab folyamatosan több dialektusban is hallható, a szereplők természetétől függően, és a színfalak mögött arab és arab zenévé stilizálva.
Csernyajev munkásságát a higgadt realizmus iránti vágy, a katonai kalandanyag bemutatásának lágysága jellemzi, amely az egzotikus és a történelmi valósághoz közel álló audiovizuális imitáció megfelelő szintjével együtt művészivé és hitelessé teszi sorozatát. Ez indokolja a sorozat műfajának gyártó általi „politikai detektív” minősítését.
A sorozat irodalmi forgatókönyve nem tartalmazott közvetlen utalást az arab nyelv használatára . A modern filmművészeti hagyományt követve A. Chernyaev rendező úgy döntött, hogy a filmnek arabul kell szólnia.
Feltételezték, hogy ezeket a sorokat egyszerűen lefordítják oroszról, és orosz átírással rögzítik, majd a forgatáson szereplő színészek megjegyzik és reprodukálják. A feladat nehéz, a tanácsadók – katonai fordítók – azzal a kérdéssel szembesültek: milyen nyelvjárásra fordítsanak.
A Korán klasszikus arab nyelve és modern egyszerűsített módosítása - az arab irodalmi nyelvet az arabok nem használják beszélt nyelvként. Minden arab országban, minden városban vagy régióban a helyiek a maguk nyelvjárásában beszélnek egymás között . Ezek a nyelvjárások országonként és területenként különböznek egymástól, akárcsak a rokon, de szinte független íratlan nyelvek. Ha az „orosz fordításban” a jemeni Abdu-Salih dandárparancsnok, a palesztin Szindibád és Isa líbiai ezredes hirtelen irodalmi arabul, ugyanazon az írott pánarab kimondatlan nyelven beszélne, a legtöbb néző természetesnek venné. De ez összeütközésbe kerülne a történelmi és nyelvi valósággal.
Ennek eredményeként a filmszereplők összes arab másolatának fordítása az arab országok akkori nyelvi helyzetének megfelelően történt, és figyelembe véve azt a tényt, hogy a fordító Obnorszkij arab nyelve a tanulás során változik. szakmai nyelvi tapasztalat. Figyelembe vették azt a történelmi tényt is, hogy volt „khabir arab” is - sajátos szókincsével, fonetikájával és frazeológiájával (például: „sadyk” - arab ;arab-„sadychka”; barát ).
Az arab nyelv tanulásának fő terhe Sandibad Ramil Sabitov szerepének előadójára és a főszereplő Nikita Zverev szerepének előadójára hárult. A filmben a Palesztin Szandibádban az összes szöveg arabul van, sok ez a szöveg, köztük apró, de összetett monológok is. A színészi tehetség és az arab élő beszélt szöveg elsajátítására és reprodukálására kifejlesztett speciális technika lehetővé tette Sabitov számára, hogy megbirkózzon egy nehéz szereppel, beleértve a hangosítást is. Beszédének palesztin nyelvjárási akcentusa van.
Nyikita Zverevnek egy civil orientalista-filológust kellett alakítania (aki csak klasszikus arab nyelvet tanult a Leningrádi Állami Egyetem Keleti Karán), aki a közönség szeme láttára tehetetlen diák-gyakornokból tapasztalt katonai fordító-arabszá válik. "mutargim", amelyet a hivatásos katonai fordítók közössége ismer el. Az ádeni repülőtéren megpróbál klasszikus arabul beszélni egy egyszerű arabhoz. Aztán az ejtőernyős brigádban elsajátítja az ádeni dialektus sajátosságait. Segíti őt, hogy a katonaság - az akkori arab társadalmak legműveltebb részének - beszédében nagyon sok irodalmi kifejezés szerepel. Dél-Jemenihez közel fejleszti saját arab nyelvét. Ugyanakkor most már képes megérteni a palesztin tiszteket. Amikor Obnorsky, aki már okleveles fordító, előadásokat és gyakorlati feladatokat fordít, a várakozásoknak megfelelően az arab irodalmi nyelvre vált.
A fordítónak, Ilja Novoselovnak (Andrej Frolov színész) kezdetben nem volt arab szövege [4] . Az All-Union Idegen Nyelvi Intézetéből származó „mutargiminek” beszédében azonban, amikor társaságukban voltak, gyakran előfordultak arab szavak és kifejezések: és játékos álarab szótári konstrukciók („szégyenlősnek lenni” - to olyan lesz, mint egy habir ; „sharibnut” – inni ). Ráadásul mind a könyv, mind a cselekmény azt sugallja, hogy Novoszelov tapasztaltabb az arab nyelv gyakorlati használatában, mint Obnorszkij, amiért Obnorszkij tiszteli őt. Így Ilja megjegyzéseiben több szárnyas arab kifejezés is megjelent (például: "AS-Sabr - mittaKh al-farah" - "A türelem az öröm kulcsa").
A fő negatív szereplőnek, Kukarintsev kapitánynak (Pavel Novikov színész) nem kellett bemutatnia kiváló arab nyelvtudását. Kezdetben a rendező szándéka szerint adott volt egy ilyen lehetőség – de Gritsaluk és Aleyla mellett nincs Kukarincev tolmács a pódiumon. Nyelvgyakorlata a regény szövegének megfelelően a jelek szerint az Összoroszországi Idegennyelvi Intézet második éve után az 1973-as októberi háborúra esett, és a fogadó országból - Szíriából - enyhe szír nyelvet tartott meg. hangsúly.
Beszélt és irodalmi arab hangok a képernyőről szinte folyamatosan.
Az Orosz fordítás (2006) című sorozatot 2006 első felében sugározta a Channel One. [5] . A kalózmásolatok megjelenése miatt [6] 2006. szeptember 19-én tartotta a sorozat bemutatóját DVD-n az NTV-Kino filmtársaság [7] . Az Orosz fordítás sorozat televíziós premierjére csak 2007. szeptember 11-20-án került sor a Channel One-on, rövidített televíziós változatban.
A sorozat folytatása (bár a cselekmények közvetlen kapcsolata nélkül) a Gangster Petersburg sorozat. Andrej Obnorszkij (Szeregin) szentpétervári bűnügyi újságírói munkásságáról mesél. Szergej Vihrenko, Lena Ratnikova, Szektrisz ezredes és Jevgenyij Kondrasov is szerepel Obnorszkij életrajzában. Ezenkívül megemlítik, hogy ezek az események Obnorsky egészségére (fejfájás) és a keleti éttermek iránti szeretetére is hatással voltak (epizód a Gengszter Pétervár 3. részében). A sorozat első részében az egykori fordító Obnorszkij életrajza jelentős meglepetést okoz Kolbasov operatív munkatársának és főnökének, Vascsanovnak.
| "Gengszter Pétervár" | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| TV sorozat |
| ||||
| Ágak |
| ||||