| Nők a Thesmophoriában | |
|---|---|
| másik görög Θεσμοφοριάζουσαι [1] | |
| Műfaj | archaikus vígjáték |
| Szerző | Arisztophanész [1] |
| Eredeti nyelv | ógörög [1] |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A „Nők a Thesmophoriaban” ( másik görögül Θεσμοφοριάζουσαι ) Arisztophanész ókori görög komikus vígjátéka .
Kr.e. 411-ben a Nagy Dionüsziára helyezték . e. Később Arisztophanész írt egy másik vígjátékot ugyanazzal a névvel (nem őrzik meg).
A „Nők a Thesmophoria lakomáján” Arisztophanész fennmaradt darabjai közül kiemelkedik azzal, hogy hiányzik a politikai támadások és az akut aktuális kérdésekről szóló nyilatkozatok; a vígjáték általános hangvétele könnyeden vidám. A tréfálkozás tárgyai Agathon és Euripidész tragédiái (különösen Euripidész Telef, Palamédész, Heléna , Androméda című drámáinak egész jeleneteit parodizálják ). Ráadásul a női nemet komikusan ábrázolják.
A vígjáték cselekménye a Thesmophoria harmadik napján játszódik – egy női ünnep, amelybe a férfiak számára tilos behatolni, és szentségtörésnek számított.
Az athéni polgárok azért gyűltek össze, hogy megsemmisítsék Euripidész költőt, mert tragédiáiban nőket szid, elítélendő viselkedésüket mutatja, és férfiakat állít szembe velük.
Euripidész, miután tudomást szerzett az összeesküvésről, a nőkhöz küldi apósát, Mnesilochot, női ruhába öltözve. Egy női találkozón a templomban Mnesiloch megpróbál szót emelni Euripidész védelmében, de leleplezik és őrizetbe veszik.
Euripidész megpróbálja megmenteni Mnesilochost, ami kudarccal végződik. Végül megállapodást köt a nőkkel, megígéri, hogy nem gyalázza őket, és nem rágalmazza őket tragédiákban, Mnesiloch pedig szabadon engedi.
| Arisztophanész túlélő vígjátékai | ||
|---|---|---|