Helena (Euripidész)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2016. október 4-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 9 szerkesztést igényelnek .
Elena
másik görög Ἑλένη
Műfaj ókori görög tragédia
Szerző Euripidész
Eredeti nyelv ősi görög

A "Helena" ( másik görögül Ἑλένη, Helenē ) az ókori görög drámaíró , Euripidész tragédiája , amelyet Kr.e. 412-ben állított színpadra. e.

Karakterek

Telek

Euripidész „Hélénájában” Párizs Héra adományozása szerint csak Heléna éterből készült szellemét viszi magával. Az istennő átvitte az igazi hercegnőt Egyiptomba, Proteus házába. A király meghalt, és fia, Theoklymenus, aki Elena kezét keresi, uralkodik, de ő hűséges marad férjéhez, és emlékszik Hermész szavaira: „Férjeddel visszatérsz Spártába; tudni fogja, hogy nem voltál Trójában, nem takartad be senkinek az ágyat” [1] . Ugyanakkor a görögök utálják Elenát, és őt hibáztatják minden szerencsétlenségükért. De Euripidész egyenesen rámutat arra, hogy nem érdemel ilyen visszaélést a címében.

Egy napon Helén találkozik Teucerrel, az akhaival, Telemon király fiával, akitől értesül anyja, Léda haláláról; Trója teljes felgyújtásáról és arról, hogy Menelaosz, miután megragadta a hűtlen feleséget (Héléna szellemét), eltűnt. Ezt követően gyászolni kezdi férjét, azt gondolva, hogy meghalt. De mindazonáltal Theoklymenes király nővéréhez, Theon prófétanőhöz megy, aki azt mondja, hogy Menelaosz még él. És valóban, Elena hamarosan maga is találkozik vele: Menelaosz hajótörést szenvedett, és most piszkosul, rongyokban bolyong Egyiptomban. Eleinte nem hisz a lánynak, démonnak tartja, mert ő maga „aranyfonatoknál fogva” rántotta a feleségét, és vitte magához. De kijön egy hírnök, és azt mondja, hogy Elena valóban egy szellem, aki már visszatért apjához, Etherhez, Egyiptomban pedig egy igazi hercegnő. Aztán Heléna és Menelaosz rábeszélik a mindent látó Theont, hogy ne árulja el őket testvérének, hogy megszökhessen. Elena viszont azt javasolja, hogy tegyék ezt Theoklymenusszal: leveszi a haját, és úgy tesz, mintha Menelaosz tengeri haláláról érkezett volna hír, majd kérni fogja, hogy engedjék szabadon a hajóra, hogy tiszteletére adják férje „hellén” szokás szerint. Maga Menelaosz szomorú hírnöknek adta ki magát. Theoklymenus, miután mindezt meghallotta, és megkapta Elena ígéretét, hogy feleségül veszi, elengedi a házaspárt az elhunyt tiszteletére, és ad nekik egy hajót evezősökkel és mindennel, ami az áldozathoz szükséges (bika, kard stb.). Így hát Heléna és Menelaosz megszökött Egyiptomból.

Amikor Theoklymenus megtudta a megtévesztést, a dioszkurusok leszállnak hozzá, és közvetítik, hogy minden az istenek akaratából történt, és nem kell a húgát, Theont hibáztatni, Helenát a halál után istennőnek fogják nevezni, mert „... az istenek irgalmasak a nemesekhez; csak az alacsony maffiabánat a sors” [2] .

Szöveges kiadványok

Jegyzetek

  1. Euripidész. 2. kötet Tragédiák / Per. Fogadó. Annensky, művészet. M. L. Gasparova és V. N. Yarkho, kb. V. N. Yarkho. Ismétlés. szerk. M. L. Gasparov. - M . : "Művészet", 1980. - S. 69. - 704 p.
  2. Euripidész. 2. kötet Tragédiák / Per. Fogadó. Annensky, művészet. M. L. Gasparova és V. N. Yarkho, kb. V. N. Yarkho. Ismétlés. szerk. M. L. Gasparov. - M . : "Művészet", 1980. - S. 143. - 704 p.

Irodalom