Evangélikus Lutheránus Egyház a Kazah Köztársaságban (ELCRK, Kaz. Kazakhstandagy Іnzhіl-Lutheran shirkeuі ) - a kazah evangélikus egyházat a fővárosban és Kazahsztán 7 régiójában plébániák képviselik. [1] A központ Nur-Sultanban (Asztana) található. Püspöki-zsinati igazgatása van. Érsek – Jurij Timofejevics Novgorodov. [1] A kazah evangélikusok alapját a deportált németek képezték. A templom a Lutheránus Világszövetség része [2] .
A lutheranizmus története Kazahsztán területén szorosan összefügg e területeknek az Orosz Birodalomba való integrálásával. Az első lutheránusok tisztek, orvosok, mérnökök, tanárok voltak az orosz szolgálatban [3] . Az Orosz Birodalomban nem a lutheranizmus volt az uralkodó vallás, de számos kiváltsága volt. I. Pétertől kezdve az evangélikusokat közszolgálatra hívták meg.
Akmolán 1895-ig nyúlik vissza az evangélikus közösség létezése. Ugyanakkor közösségek voltak Uszt-Kamenogorszkban, Szemeyben, Petropavlovszkban és más városokban és nagy településeken.
1936-1937-ben. A templomokat bezárják, a vagyont elkobozzák, sok papot letartóztatnak. Az 1941-ben kitört háború súlyosbította az evangélikusok helyzetét. Mivel a lutheranizmus fő hordozói a németek voltak, gyakorlatilag egyenlőségjel volt az evangélikus és a német szó között.
A németek 1941-es deportálása következtében mintegy 1 000 000 ember került Kazahsztánba. Az összes 2/3-a evangélikus volt. A szigorú rendszer ellenére a hívők titokban imára gyűltek össze.
Az elnyomás évei alatt az egyház szinte teljes lelkipásztorsága megsemmisült. Az egyház csaknem 2000 pásztora és lelkésze közül 3 ember maradt életben.
Egyikük, Jevgenyij Bahman lelkész 1955-ben érkezett Akmolába, miután kiengedték a táborból. Ugyanebben az évben hosszú évek óta az első istentiszteletet tartotta a Kuibisev utcai házban (ma Bayan-Aul 101). 1957-ben evangélikus közösséget jegyeztek be Kazahsztánban. És a következő tíz évben ez maradt az egyetlen hivatalosan engedélyezett a Szovjetunióban (a balti államok kivételével).
Ennek köszönhetően már ezekben az években Akmolinszk és Kazahsztán ismertté vált a világ számos olyan országában, ahol evangélikus egyházak léteznek. A szovjet időszakban Kazahsztánt meglátogatta a WLF főtitkára és a WLF európai osztályának vezetője.
Az evangélikus közösségek Kazahsztánban a XX. század 70-80-as éveiben szinte minden városban és sok településen voltak. A városi közösségek száma elérte a több ezret. A németek tömeges kivándorlása a múlt század 90-es éveiben élesen csökkentette a közösségek számát és azok számát.
1993-ig a kazah evangélikus közösségek a posztszovjet térben még létező evangélikus egyház részét képezték. Ám Kazahsztán függetlenségének megszerzése, a jogi és az élet valósága egy független „Evangélikus Lutheránus Egyház bejegyzéséhez vezetett a Kazah Köztársaságban”.
| Vallás Kazahsztánban | |
|---|---|
| iszlám | |
| kereszténység | |
| Egyéb | |
| Szervezetek | |
| Evangélikus Lutheránus Egyházak Szövetsége | |
|---|---|
| Nemzeti egyházak |
|