Juwara, Nyagu

Nyagu Juwara
Neagu Djuvara
Születési dátum 1916. augusztus 18. (31.).
Születési hely
Halál dátuma 2018. január 25.( 2018-01-25 ) [1] (101 éves)
A halál helye
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása diplomata , történész , jogász , egyetemi oktató
A művek nyelve Francia
Díjak
A Románia Csillaga Érdemrend parancsnoka A Művészeti és Irodalmi Rend tisztje (Franciaország)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Neagu Djuvara ( rom. Neagu Djuvara [ˈne̯aɡu d͡ʒjuˈvara] ; augusztus 18.  ( 31 ),  1916 , Bukarest , Román Királyság – 2018. január 25. , Bukarest , Románia [3] ) román író, történész és diplomata.

Életrajz

Korai évek

Aromun arisztokrata családban született Bukarestben [ 4] [5] . Nagybátyja , A. Dzhuvara (1858-1913), államférfi, politikai, közéleti és diplomáciai személyiség.

A második világháborúban a keleti fronton harcolt, Odessza mellett (1941) megsebesült. 1943-ra elhagyta a jobboldali nézeteket, és a parlamentarizmus híve lett.

Diplomáciai karrier

Ugyanazon a napon, amikor Románia az összeesküvés következtében szövetségeseket váltott a második világháborúban, Nyagut diplomáciai futár Svédországba küldte. Ott utasítást adott Frederick Nahn nagykövetnek, aki zárt konzultációt folytatott Kollontai szovjet nagykövettel országa háború utáni sorsáról és Sztálin véleményéről ebben a kérdésben. A háború után Nyagu emlékeztetett arra, hogy sem neki, sem Nanunak nem volt felhatalmazása semmilyen dokumentum aláírására [5] .

Kivándorlás

Mivel kémkedéssel vádolták, és a romániai kirakatperek "hősévé" vált, úgy döntött, külföldön marad [4] [5] . Párizsba ment, és antikommunista tevékenységet folytatott [5] . Többek között a Casa Românească folyóiratban dolgozott [4] .

1961-ben Nigerbe költözött , miután szerződést írt alá ennek az afrikai országnak a külügyminisztériumával [4] . Ott volt professzor és A. Diori államfő tanácsadója . A Sorbonne-on doktorált [6] .

1984-től ismét Európában élt, a Szabad Európa Rádiónak [6] dolgozott, Párizs és München között mozgott, valamint rendszeresen látogatott az USA-ba és Kanadába [6] .

1989 után

Nem sokkal az 1989-es forradalom után visszatért Romániába a száműzetésből. Történelmi munkái és ő maga is nagy népszerűségnek örvend az író hazájában, azonban saját szavai szerint a hivatásos történészek „amatőrnek” tartják. 2016 augusztusában, centenáriumához kapcsolódóan Románia Csillaga Renddel tüntették ki [7] .

Jegyzetek

  1. ↑ Neagu Djuvara története a 101. év elején - HotNews , 2018.
  2. ↑ https://www.zf.ro/profesii/interviu-neagu-djuvara-pentru-gandul-2014-cine-nu-voteaza-este-las-16959345
  3. ↑ Historicul Neagu Djuvara a murit la varsta de 101 ani - Esential - HotNews.ro . Letöltve: 2018. január 25. Az eredetiből archiválva : 2018. január 26..
  4. ↑ 1 2 3 4 (Rom.) Bogdan Nicolai, "Regret ca numele Djuvara va disparea odata cu mine" ("Sajnálom, hogy Djuvara neve velem együtt kialszik") Archiválva : 2007. szeptember 27. a Wayback Machine -n , interjú Neagu Djuvarával, az Evenimentul Zileiben, 2006. január 22-én (házigazda: www.presa-zilei.ro), letöltve: 2007. június 13. 
  5. ↑ 1 2 3 4 (Rom.) Toma Roman Jr., "Politiceşte, Ion Antonescu habar n-avea ce face" ("Politikailag Ion Antonescunak fogalma sem volt arról, amit csinál") Archiválva : 2005. február 14. The Wayback Machine , interjú Neagu Djuvarával, Plai cu Boi , No.11, letöltve: 2007. június 13. 
  6. ↑ 1 2 3 (FR) Jean-Pierre Longre, "Les tribulations d'un Roumain dans le monde" ("Egy román megpróbáltatásai az egész világon") Archiválva : 2007. június 30. a Wayback Machine -nál, Sitartmagban , letöltve: június 13. , 2007 
  7. ↑ (Rom.) "Historicul Neagu Djuvara şi filosoful Mihai Şora, decoraţi de Iohannis cu Ordinul 'Steaua României'" (nem elérhető link) , Gândul , letöltve: 2016. augusztus 18.   

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre