Jnana

A Jnana , szintén jnana , gyana ( Skt. ज्ञान , IAST : jñāna ) egy szanszkrit kifejezés, amely "tudást" jelent. A hindu filozófiában általában az "igazi tudásra" utalnak. A hinduizmus monisztikus iskoláiban , mint például az Advaita Vedanta , a jnana tökéletessége az egyén egységének tudata, vagy a szanszkrit terminológiában az atman , az abszolút igazság személytelen aspektusával  – a Brahmannal . Az indiai filozófiában gyakran az „ atma -jnana” kifejezést használják erre, amit általában „öntudatosság”-nak fordítanak.

Azt a személyt, aki megpróbálja felfogni az abszolút igazságot (személyes megnyilvánulásában, mint Ishvara vagy Bhagavan , vagy személytelen aspektusában, mint Brahman), kizárólag elméje erejére támaszkodva, dzsnyáninak (vagy gyaninak ) nevezik. A jnana útja, a jnana jóga , a hindu filozófia egyik klasszikus jógatípusa. A jóga másik fő típusa a bhakti és a karma jóga .

A Bhagavad Gitában

Nagy figyelmet szentel a jóga főbb típusainak leírása a Bhagavad Gitában , ahol a hinduizmus bhakti iskoláinak értelmezése szerint Krishna a bhakti útját a legmagasztosabbnak, a gjnánát és a karmát felülmúlónak nyilvánítja. . A Bhagavad Gita (13. fejezet) különböző definíciókat ad a dzsnyánára .

A Bhagavad Gita befolyásos 16. századi kommentátora, Madhusudana Saraswati a Bhagavad Gita 18 fejezetét három, egyenként hat fejezetből álló részre osztotta. Ezzel a felosztással összhangban a következő hat fejezet a bhakti jógát vagy az Isten szeretetteljes odaadó szolgálatának jógáját írja le , az utolsó hat fejezetet (13-tól 18-ig) pedig főként a jnana jóga vagy a „tudás útja” leírásának szenteljük.

A buddhizmusban

A vadzsrajána buddhizmusban a buddhista egyetemeken végzettek egyik címe a jnana (tib. – Yeshe). A buddhizmusban úgy értik, hogy a Buddha Tanításának ismerete gyökeresen megváltoztatja az embert – a tudás megszemélyesítőjévé válik – „jnana”.

Irodalom

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák