| Janibek szultán | |
|---|---|
| chagat. جاني بك سلطان | |
| Hakim Kermina és Miankal | |
| 1510-1529 _ _ | |
| Uralkodó |
Sheibani Khan Suyunchkhoja Khan Kuchkunji Khan |
| Utód | Iszkander kán |
| Ferghánai Khakim | |
| 1503-1509 _ _ | |
| Uralkodó | Sheibani kán |
| Születés |
XV századi üzbég kánság |
| Halál |
1529 Buharai Kermine Kánság |
| Nemzetség |
Shibanidák Sheibanidák |
| Apa | Khoja Mohammed szultán |
| Gyermekek |
Kistin Kara Szultána Pirmuhammed Khan Rusztam Szultána Yar Muhammad szultána Jani Muhammad szultána Szulejmán szultána szufi szultána Asfandiyar szultána Payanda Mohamed szultána Dust Mohamed szultána Shah Muhammad szultána Iskander Khan |
| A valláshoz való hozzáállás | iszlám , szunnita |
Dzsanibek-szultán ( chagat. جاني بك سلطان ; XV. század - 1529 ) - üzbég katonai vezető és politikus, a Seibanida- dinasztia képviselője . Ferghana (1503-1509), Kermine és Miankal ( 1510-1529) khakimjeként szolgált. Khoja Mohammed Sultan fia, a nomád üzbégek államalapítójának unokája, Abulkhair kán (1428-1468), az üzbég seibanida dinasztia alapítójának unokatestvére, Sheibani Khan (1500-1510).
Janibek Sultan a 16. század elején részt vett Sheibani kán Maverannahr elleni hadjáratában . Seibani kán uralkodása alatt 1503-ban egymást követően Ferghana ( Akhsi ), 1510-ben pedig Kermine és Miankal khakimjává nevezték ki. 1510-től Janibek szultán telke a Zeravshan völgye volt Szamarkandtól Kermineig.
Seibani kán halála után rövid ideig nagybátyja, Szujunchodzsa kán irányította az államot (1510), majd ugyanebben az évben Kucskundzsi kán lett a hivatalos államfő .
A kánság ügyeit az ősi szokás szerint a legmagasabb rangú szultánnak adták át, aki Kuchum szultán volt. Örököse Sujundzsik szultán volt, de Kucsum kán előtt halt meg; majd Janibek Sultan lett az örököse, de ő is Suyundzhik Sultan után ment. Utána Kuchum kán követte őket. A kánság adminisztrációját Abu Szaid, Kucsum kán fia hozta létre.
- MIRZA MUHAMMAD HAYDAR "TARIH-I RASHIDI" [1]A szafavidáktól kapott támogatásnak köszönhetően 1511-ben Baburnak sikerült elfoglalnia Maverannahr nagy részét. De Babur által a szafavidáknak tett engedmények, a vazallusság elismerése aláássa a helyi lakosság belé vetett bizalmát. A sejbanidák Janibek Sultan és Ubaydulla kán a lakosság elégedetlenségét kihasználva támadásba lendültek , és 1512 áprilisában a Kul-i Malik melletti csatában megsemmisítő vereséget mértek Baburra.
1526-ban Janibek-szultán meghódította Balkh -ot Muhammad Zaman-mirzától, és átadta a balkhi vilajetet fiának, Kisztin Kara-szultánnak .
Korának egyik híres költője, Padshah-Khoja (1480-1545) „Maksad ul-atvor” című művét Janibek Sultannak ajánlja.
Janibek Sultan kezdeményezésére pir Makhdumi Azam - Said Jalal ad-din Ahmad al-Kasani ad-Dahbadi a Ferghana-völgyből a Miankal-völgybe költözött - 12 km-re Szamarkandtól Dagbitben ( Akdarya körzet ). És itt marad élete végéig, 1542-ig. Később itt egy hatalmas kertet alakított ki, több mint 20 hektáros területtel. Földműves és kertész volt, nagyon szerény életet élt.
Makhdumi Azam több mint 30 művet írt perzsa-tádzsik nyelven a filozófia, a geológia, a jog területén - ezek egy részét a "Majmua al-Rasoil" néven egyesítik.
Janibek szultánnak tizenkét fia volt. Közülük kettőt, Pirmukhammed kánt és Iszkander kánt, valamint Janibek Sultan unokáját , II. Abdulla Kánt választották meg a buharai kánság kánjává . Ezenkívül a Janibek szultán leszármazottait hakimnak nevezték ki a Bukhara Kánság sorsában, főként Kerminben, Miankalban és Balkhban.
Janibek-szultán Rusztam-szultán fiát Muhammad-Umar néven ismerték.
Janibek Sultan 1529-ben halt meg Kerminben. Halála után Kerminben a hatalom Iskander kánra száll át.