| Matvej Ivanovics tizedik | |
|---|---|
| Születési dátum | 15. század |
| Születési hely | Toropets, Litván Nagyhercegség |
| Halál dátuma | legkorábban 1507-ben |
A tizedik Matvej Ivanovics ( Toropets - 1507 után halt meg ) - könyvíró, kalligráfus, a " Tíz fej " kézírásos egyházi gyűjtemény alkotója , amely a 16. századi könyvremekmű; jelentős szerepet játszott a Litván Nagyhercegség ortodox kultúra történetében .
Tizedik Máté életére vonatkozó információkat az 1507-es Suprasl-gyűjteményhez írt önéletrajzi utószó tartalmazza, amelyben az írnok magáról, rokonairól, a kézirat megírásának körülményeiről és céljairól ír. Az írnok pontos születési dátuma nem ismert. Az utószóban arról számolnak be, hogy Toropets város lakóinak, John és Elena családjában született. A Tizedik becenevet Matvey Ivanovicshoz rendelték, mert ő volt a tizedik gyermek a családban. Szülei, valamint néhány testvére szerzetesek lettek. Az egyik testvér Evfimy néven (a világon - Evstafiy) a polotszki Predtechensky kolostor apátja lett . Egy másik testvér, Nicephorus, a Varlaamo-Khutynsky kolostorban tonzírozott Nektary néven. A tizedik Máté apáca, Euphrosyne (a világon - Eupraxia) nővére Toropetsban apátnő lett. Tizedik Máté a világon maradt, és sokáig a bojárok szolgálatában állt. Miután elért egy bizonyos kort, úgy döntött, hogy jótékonysági cselekedetet hajt végre - kéziratot ír, és elhelyezi a templomban, ahol a testét el fogják temetni. Mestere, egy Fjodor nevű hivatalnok (valószínűleg a gospodar jegyző, Fjodor Janusevics [1] ) felmentette a munkája alól. Tizedik Máté 1502-ben kezdte el a munkát Vilnában, és 1507-ben fejezte be a Suprasl kolostorban. Az utószóban az írnok nem ad konkrét utalást a „tíz fejezetre” a kézirat beküldésének helyére vonatkozóan, csak annyit mond: „És odaadom Isten Egyházának, ott is, ahol Isten kívánja a lelkemet a testtől. elszakadni." Mivel a kézirat a Suprasl-kolostor könyvtárába került, feltételezhető, hogy az írnok ebben halt meg.
1507 - ben a Suprasl Angyali üdvözlet kolostorban befejezte a Tíz fejezet [2] munkáját – az Ó- és Újszövetség szláv bibliai könyveinek egyik első gyűjteményét, valamint a Gennadiev Bibliát és F. Skorina orosz Bibliáját. [3] .
A Szuprasl -kolostor 1631 -es, kézzel írott Synodikonjában a történészek egy beragasztott papírdarabot fedeztek fel a következő felirattal: „Toropetsi család, maszkvai helységek, a nemes Ioanovics Máté, aki nagyszerű könyvet írt és küldött a Suprasl-kolostorba, ajánlott Tízfejű. A világ teremtésétől számított évek alatt 7015, az Úr sorsa 1507 " [4] .
Magát a gyűjteményt egy legenda kíséri „a könyv szerzőjéről” , amely egyben a könyv írásának helyét is jelzi: „Kezd el írni ezt a könyvet Vel. Herceg. litván , a Vilnia nevű városban vezetett. könyv. Sándor , Lengyelország egykori királya, Litvánia, Oroszország nagyhercege, Zhomoitsky, valamint Jónás Kijev és egész Oroszország metropolitája, valamint Mikolay Radivilovichi vilnai vajda, miután öt év alatt meghalt a rosszban, elkezdett írni. .. - a Legtisztább Angyali üdvözlet kolostoraiba, amelyeket Supraslnak hívnak, a hűséges Krisztus-szerető nagyságos, Alekszandr Hodkevics hatalmában [ 5] .
A "Tíz fejezet" a 16. század egyik legjobb kézírásos könyve Fehéroroszországban . Magas professzionális színvonalon készült, és a gyakorlati kalligráfia útmutatójaként szolgálhat [6] . A kollekciót 1 db sokfigurás miniatűr, 18 db bizánci stílusú fejdísz, 250 db nagyméretű, többszínű madár- és állatképekkel díszített iniciálé, több tucat vékony cinóber iniciálé díszíti. A "Tíz fejezetet" 545 nagy formátumú lapra írták át; 35 soros szöveg minden oldalon. A széles margókon jelölések vannak [2] .
A 19. század közepén a Rigai Teológiai Szeminárium rektora, Pavel Dobrokhotov archimandrita kivette Tizedik Máté kéziratát a Suprasl-kolostorból.
Ezt követően a kézirat I. I. Szreznyevszkijhez került , akinek gyűjteményének részeként 1910-ben a könyv átkerült a Szentpétervári Tudományos Akadémia könyvtárába (ma az Orosz Tudományos Akadémia könyvtára Szentpéterváron ) [ 3] .