Goksu (folyó, a Boszporuszba ömlik)

Göksu
túra.  Goksu Deresi
vízfolyás
Forrás  
 •  Koordináták 41°04′28″ s. SH. 29°06′11 hüvelyk e.
száj  
 •  Koordináták 41°04′53″ s. SH. 29°03′57″ e. e.
Elhelyezkedés
Ország
Vidék Isztambul
Terület Beykoz
kék pontforrás, kék pontszáj
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Göksu [1] ( tur . Göksu Deresi ) folyó Törökországban. Forrását az Elmali tározóból veszi . A Boszporuszba ömlik az Anadoluhisary mahalla ( Anadoluhisar erőd ) Isztambul tartomány Bejkoz régiójának területén , a Küçüksu nyári palotától és a Küçüksu folyó torkolatától északra [1] [2] .

Az ókorban Psillis ( ógörögül Ψίλλις ) néven ismerték [ 3 ] .

A 20. század elején Orkhan Pamuk nagyapja egy nagy kendergyárat épített Göksun, amely az áruk széles skáláját állította elő – a dohányszárító kötelektől a hajókötelekig [4] .

Ázsia édes vizei

A Göksu és Küçüksu folyó torkolatát a bizánci időkben Potamion ( görögül Ποτάμιον ) [5] néven ismerték , később az európaiak Ázsia édes (édes) vizeként ( franciául  Les eaux douces d'Asie ). Ázsia édesvizei, valamint Európa édes (édes) vizei ( fr.  Les eaux douces d'Europe , a Kyagytkhane és az Alibey folyók torkolata , valamint az Aranyszarv-öböl északi része ) az oszmán korban az ünnepek kedvelt helyszíne volt [2] .

Gerard de Nerval a következőképpen írja le Ázsia édes vizeit [6] :

Hajónk belépett a Sweet Waters folyóba. Magas füvek, amelyekből időnként kiröppentek a mocsári madarak, a folyó teljes torkolatát beborították, ami a Nílus alsó szakaszára emlékeztetett, ahol a tenger közelében lévő Pelusium-tóba ( Manzala ) ömlik. De itt nyugodtabb a természet; több zöldet, mintha a Nílus-delta pompáját lefordították volna az északi nyelvre, miközben elveszíti a ragyogását, ahogy az néha megesik, amikor görögről latinra fordítanak.

Eredeti szöveg  (fr.)[ showelrejt] Notre barque entra dans la rivière des Eaux-Douces. De hautes herbes, d'où s'envolaient çà et là des chassiers, bordaient cette embouchure, qui me rappelait un peu les derniers courants du Nil se jetant près de la mer dans le lac de Péluse. Mais, ici, la nature, plus peace, plus verte, plus septentrionale, traduisait les magnificences du Delta d'Égypte, à peu près comme le latin traduit le grec… en l'affaiblissant.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Térképlap K- 35-107 Uskudar. Méretarány: 1 : 100 000. 1981-es kiadás.
  2. ↑ 1 2 Isztambul = Reiseführer Istanbul / Bergmann Jurgen, Becker Frank Stefan, Ferner Manfred; fordítás németből: Svetlana Ivanova. - Discus Media, 2010. - 96 p. — (Útmutató. Nelles Pocket). - ISBN 978-5-940591-13-9 .
  3. ↑ Strabo . Földrajz. XII, 3, 7; Val vel. 510
  4. ↑ Pamuk, Orhan . Isztambul. Emlékek városa: regény = İstanbul: Hatıralar ve Şehir / ford. túrával. T. Melikli, M. Sharova. - Moszkva: Kolibri, 2015. - 414 p. — ISBN 978-5-389-08969-3 .
  5. ↑ İstanbul semtleri isimlerini nereden alıyor?.  (tur.) . Takvim (2016. december 6.). Letöltve: 2021. július 28. Az eredetiből archiválva : 2021. július 28.
  6. ↑ Nerval, Gerard de . Keleti utazás = Voyage en Orient / A Szovjetunió Tudományos Akadémiája, Keletkutatási Intézet. - Moszkva: Nauka, 1986. - S. 406. - 444 p. - (Történetek a keleti országokról).