| gozbert | |
|---|---|
| lat. gosbertus | |
| Gozbert megkeresztelkedése Szent Kilian által. Ólomüveg ablak a gerolzhofeni Szent Mária-templomból (1905) | |
| a würzburgi hercegség uralkodója | |
| 687-689 _ _ | |
| Előző | Heden I |
| Utód | Heden II |
| Születés | 650 |
| Halál | 689 |
| Nemzetség | Hedenins |
| Apa | Heden I |
| Házastárs | Gailana |
| Gyermekek | fia: Heden II |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Gozbert ( Gotsbert ; lat. Gosbertus , németül Gosbert ; 689 -ben ölték meg ) - a Würzburgi Hercegség ( Frankföld türingiai régiói által benépesített ) uralkodója 687-689-ben.
A Gozbertről szóló fő elbeszélési források a 840 körül írt „ Kilian mártíromsága” ( lat. Passio Kiliani ) [1] [2] [3] és más középkori hagiográfiai írások erről a szentről [4] [5] . Bár a „Kilian vértanúság” adatai Gozbert családi kapcsolatairól nagy valószínűséggel abszolút megbízhatóak, más bizonyítékok (elsősorban Szent Kilianus római útjáról ) kétségesek [2] [6] [7] .
Gozbert a Hedenins türingiai nemesi családjához tartozott . Egyike volt I. Heden herceg három fiának. Ezek közül csak Gozbert élte túl apját. Heden I egyik fia feleségül vette Gailant . Halála után a türingiai szokások szerint Gozbert felesége lett. Ebből a házasságból született II. Heden , Gozbert [2] [3] [4] [8] [9] egyetlen ismert gyermeke .
Gozbert a frank türingiaiak feletti hatalmat apja halála után, az avarokkal vívott csatában 687-ben [5] örökölte . Uralkodott a Würzburgi Hercegség felett, vagyis a türingiai területek azon részén, amely a frank Ausztráliával határos . Valójában Thüringiát Theotbald leszármazottai uralták . Gozbert fővárosa Würzburg erődje volt [2] .
A Kilian mártíromságában arról számolnak be, hogy mint minden alattvalója, Gozbert is pogány volt, aki Diana istennőt imádta . Amikor értesült Kilian érkezéséről és az általa elmondott prédikációkról , magához hívta és tanácsadójává tette. Hamarosan ennek a szentnek a hatására maga a herceg is áttért a keresztény hitre, és sok törzstársát megkeresztelkedésre kényszerítette [2] [4] [10] . A megtértek között volt Gozbert fia, Heden is, Gailana azonban továbbra is elszánt pogány maradt. Van azonban olyan vélemény is, hogy Gozbert, aki a Meroving-dinasztiából származó osztrák királyok uralkodója volt, már Kilian érkezése előtt is keresztény volt [7] [11] .
Mivel Gozbert házassága ellentétes volt az egyházi kánonokkal , Kilian követelte a hercegtől, hogy hagyja el feleségét. Egyes források szerint ő vállalta ezt, mások szerint még a megkeresztelkedése ellenére is visszautasította. Kilian egyre erősödő igénye, hogy irányítsa az udvaroncok életét, gyűlöletet keltett köztük a szent iránt. Amikor Gozbert 689-ben katonai hadjáratra indult, több nemes Gailana vezetésével bérgyilkost bérelt. Éjszaka megtámadta Kiliant, megölte két társát ( Colmant és Totnan ), magát a püspököt pedig lefejezte. A szent holttestét sietve eltemették püspöki kellékeivel együtt: bot, evangélium, mellkereszt és egyéb tárgyak. Amikor Gozbert visszatért a kampányból, és Kilianról kérdezett, Gailana azt válaszolta, hogy nem tudja, hol van. Isten büntetése azonban hamarosan utolért mindenkit, aki felelős a szent haláláért : a gyilkos Kilian és Gailana is megőrült , míg az első egy újabb roham során darabokra tépte magát. Így írják le az eseményeket Kilian mártíromságában. Ezzel szemben Maurus Rabanus mártirológiájában magát Gozbert herceget nevezik meg a szent és társai meggyilkolásának megrendelőjeként [2] [4] [5] [6] [7] [9] [12 ] [13] [14] .
Gozbert haláláig megőrizte elkötelezettségét a kereszténység iránt. Azonban hamarosan (talán már ugyanabban az évben) saját harcosai a pogány szászok közül megölték . Gozbert halála után fia, II. Heden lett a Würzburgi Hercegség uralkodója. A pogányok azonban kiűzték Frankföldről, és csak néhány év múlva vehette át apja javait [2] [4] [8] .
Türingia lakóinak Gozbert posztumusz emlékei szorosan összefüggtek Szent Kilian kultuszával . Münnerstadt egyik templomában megőrizték Veit Stoss 1505 körül készült négyrészes fafestményét, amely egy szentet és egy herceget ábrázol. A XVII-XVIII. században már vannak utalások a Kilian halálának szentelt misztériumokra [15] [16] . A 19. század elején Friedrich La Motte Fouquet költő tragédiát szentelt Gozbertnek [17] , majd 1926-ban Peter Schneider megírta életrajzát [18] .
Gozbert hercegről neveztek el egy utcát Würzburgban.