Gailana

Gailana
lat.  Gailana
Születési dátum 7. század
Halál dátuma legkorábban 689
Foglalkozása a würzburgi hercegség uralkodójának felesége
Házastárs 1. NN
2. Gozbert
Gyermekek 2. házasságból: Heden II

Gailana ( Gailana ; lat.  Gailana ; legkorábban 689 - ben halt meg ) - a würzburgi hercegség ( Frankföld türingiai régiói által benépesített ) Gozbert uralkodójának felesége .

Életrajz

A Gailanról szóló fő elbeszélő források a 840 körül írt „ Kilian vértanúsága” ( lat.  Passio Kiliani ) [1] [2] [3] és más középkori hagiográfiai írások erről a szentről [4] [5] .

Gailana eredete ismeretlen. Eleinte I. Heden türingiai uralkodó legidősebb fiának felesége volt , de amikor férje meghalt, a helyi szokások szerint testvére, Gozbert felesége lett. Ebből a házasságból fia született, Heden II . I. Heden herceg 687-ben halt meg, ezután Gozbert örökölte a hatalmat a würzburgi hercegség felett [5] [6] [7] [8] .

Nem sokkal ezután Kilian , Colman és Totnan keresztény prédikátorok megérkeztek a türingiaiakhoz . Hatásukra Gozbert és számos alattvalója megkeresztelkedett, de Gailana továbbra is a pogányság lelkes támogatója maradt. Mivel Gozbert házassága testvére özvegyével ellentétes volt az egyházi kánonokkal , Kilian követelte a hercegtől, hogy hagyja el feleségét. Egyes források szerint ő vállalta ezt, mások szerint még a megkeresztelkedése ellenére is visszautasította. Kilian egyre erősödő igénye, hogy irányítsa az udvaroncok életét, gyűlöletet keltett köztük a szent iránt. Amikor Gozbert 689-ben katonai hadjáratra indult, több nemes Gailana vezetésével bérgyilkost bérelt. Éjszaka megtámadta Kiliant, megölte két társát, magát a püspököt pedig lefejezte. Amikor Gozbert visszatért a kampányból, és Kilianról kérdezett, Gailana azt válaszolta, hogy nem tudja, hol van. Isten büntetése azonban hamarosan utolért mindenkit, aki felelős a szent haláláért : a gyilkos Kilian és Gailana is megőrült , míg az első egy újabb roham során darabokra tépte magát. Így írják le az eseményeket Kilian mártíromságában. Ezzel szemben Rabanus Maurus mártirológiájában magát Gozbert herceget nevezik meg Kilian meggyilkolásának megrendelőjeként [2] [4] [5] [6] [7] [9] [10] [11] .

A Kilian mártíromságában arról számolnak be, hogy Gailana egészen haláláig szenvedett az őrülettől. Hogy mikor halt meg, nem tudni. Gozbert nem sokkal Kilian után meghalt: egy pogány szász ölte meg . Halála után II. Heden vette át a frank türingiaiakat. A pogányüldözés elől azonban menekülnie kellett, és csak néhány év múlva tudott meghonosodni apja birtokaiban [2] [5] .

Jegyzetek

  1. ↑ Passio Kiliani martyris Wirziburgensis  // Monumenta Germaniae Historica . Scriptores rerum Merovingicarum. 5. Passiones vitaeque sanctorum aevi Merovingici (III) / Krusch B., Levison W. - Hannover, 1910. - S. 711-728. Az eredetiből archiválva : 2019. december 22.
  2. ↑ 1 2 3 Störmer W. Zu Herkunft und Wirkungskreis der merowingierzeitlichen "mainfränkischen" Herzöge  // Festschrift für Eduard Hlawitschka zum 65. Geburtstag (= Münchner historische Studien.
  3. ↑ Frankföld, nemesség  (német) . A Középkori Genealógiáért Alapítvány. Letöltve: 2020. január 13. Az eredetiből archiválva : 2020. október 8..
  4. ↑ 1 2 Emmerich F. Der heilige Kilian. Regionarbischof und Martyr . — Historisch-kritisch dargestellt. — Würzburg: Göbel, 1896.
  5. ↑ 1 2 3 4 Koroljev A. A. Kilian  // Orthodox Encyclopedia . - M. , 2013. - T. XXXIII: " Kijev-Pechersk Lavra  – az Istenszülő ciprusi ikonja." - S. 464-468. — 752 p. - 33.000 példány.  - ISBN 978-5-89572-037-0 .
  6. ↑ 1 2 Wegele FX von. Kilian (irischer Bischof) // Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). — bd. 15. - Lpz. : Duncker & Humblot, 1882. - S. 735.  (német)
  7. ↑ 1 2 Wendehorst A. Kilian  // Neue Deutsche Biographie (NDB). - Berlin: Duncker & Humblot, 1977. - Bd. 11. - S. 603. - ISBN 3-428-00192-3 . Archiválva az eredetiből 2016. július 2-án.
  8. ↑ Werner M. Adelsfamilien im Umkreis der frühen Karolinger . - Sigmaringen: Jan Thorbecke Verlag, 1982. - S. 148-156.
  9. ↑ Schreiner J. Würzburger Diözesangeschichtsblätter. - 1989. - Bd. 51. - S. 233-244.
  10. ↑ Wendehorst A. Bischofssitz und königliche Stadt - Von der Karolingerzeit bis zum Wormser Konkordat / Wagner U. - 2001. - Bd. 1. - S. 62-73.
  11. ↑ Der hlg. Kilian und die Schwägerehe von Gosbert und Gailana  (német) . Letöltve: 2020. január 13. Az eredetiből archiválva : 2019. december 22.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Bibliográfiai katalógusokban