A második karabahi háború előtt az el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaság éves átlagos vízkészlete 2,502 milliárd m³ volt, amelynek 52%-a föld feletti, 47,92%-a föld alatti és 0,08%-a ásványvíz. Az éves hazai átlagos vízkészlet-felhasználás mindössze 35% volt [1] .
Az el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaság folyói a Kura folyó medencéjéhez tartoznak ( Tatár , Hacsen és Karkar ) [2] . A régió domborzatának sajátosságai miatt a köztársaság szinte minden folyója nyugatról keletre, a Karabah-völgybe folyik.
A legnagyobb folyók: Tatár (Terter) és Khachen (Khachynchay).
Folyó | Hossza az NKR területén |
---|---|
khacsen (hacsincsaj) | - |
tatár (terter) | - |
Azat | - |
Karkar (Karkarchay) | - |
Ahvanaget | - |
Badara | - |
Vararakn | - |
Kolatagh | - |
Megaget | - |
Pitiket | - |
Trge | - |
trhi | - |
Khochants | - |
shikahog | - |
A Sarsang víztározó a köztársaság területén található .
A Hegyi-Karabahi Köztársaság vízkészletei | |||
---|---|---|---|
Folyók Karkar Kolatagh Terter Khachen tározók Sarsang |
Ázsiai országok : Folyók | |
---|---|
Független Államok |
|
Függőségek | Akrotiri és Dhekelia Brit Indiai-óceáni Terület Hong Kong Makaó |
El nem ismert és részben elismert államok | |
|
Európai országok : Folyók | |
---|---|
Független Államok |
|
Függőségek |
|
El nem ismert és részben elismert államok |
|
1 Többnyire vagy teljes egészében Ázsiában, attól függően, hogy hol húzzák meg Európa és Ázsia határát . 2 Főleg Ázsiában. |