Terter (folyó)

Terter ( azerbajdzsáni Tərtər ; örményül  Թարթառ  - tatár , elavult Տրտու [Trtu]) folyó Kelet- Kaukázusban , a Kura jobb oldali mellékfolyója [1] [2] . A folyó Azerbajdzsán területén halad át, az áramlás egy része valójában az el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaság ellenőrzése alatt áll . A folyó hossza 184 km. A vízgyűjtő területe 2650 km². Az átlagos vízhozam a torkolattól számított 58 km-en 22,9 m³/s. [2]

A folyó forrása két vonulat találkozásánál található - Syunik és Mikhtukyan [3] . A vulkanogén rétegeken áthaladva a felső és középső szakaszon egy kanyon vagy egy széles erdei szurdok mentén folyik. A hegyek elhagyása után - a száraz karabahi sztyepp mentén, mielőtt belefolyna a Kurába. Terter mellékfolyói: Levchay , Tutgun .

A Terter a legnagyobb folyó a Hegyi-Karabahi Köztársaság területén , rá épült a Sarsang-tározó és Hegyi-Karabah legnagyobb vízerőműve  - Sarsang .

A folyó középkori örmény neve Trtu [4] . A folyóparti Barda városában van egy 6-7. századi híd. [5]

Lásd még

• Azerbajdzsán vízrajza
• A Hegyi-Karabahi Köztársaság vízrajza
• Getavan hídjai

Jegyzetek

1. ↑ Terter, folyó // Nagy enciklopédikus szótár . - BDT, 2000. - ISBN 5-7711-0004-8 . (Orosz)
2. ↑ 1 2 Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
3. ↑ Anokhin G. A terter mentén, a Kis-Kaukázusban // Tudomány és Élet: Folyóirat. - M . : "Pravda", 1981. - 7. sz . - S. 152 . — ISSN 0028-1263 .
4. ↑ Marquart József. Eranshahr nach der Geographie des Ps. Moses Xoranac'i  (angol) . - Berlin, 1901. - 117. o.Eredeti szöveg  (német)[ showelrejt] Letzteres denks sich Ps. Moses in der Ebene von Partav (arab. بردع)) am Terter (arm. Տրտու Trtu).
5. ↑ Useynov M.A. Azerbajdzsán építészetének története . - M . : Építési, építészeti és építőanyag-irodalmi állami kiadó, 1963. - P. 39. - 395 p. (Orosz)

Irodalom

• No. 90. Terter // Hidrológiai tanulmány. 9. kötet Transkaukázia és Dagesztán. 4. szám Kelet-Kaukázia/ szerk. D. L. Kunina. - L . : Gidrometeoizdat, 1964. - 124 p. - (A Szovjetunió felszíni vizeinek forrásai). (Orosz)

Linkek

• Útmutató a Terter-szoroshoz . poxod.ru _ Letöltve: 2019. április 2. (Orosz)