Gern, Armel
| Armel Gern | |
|---|---|
| fr. Armel Guerne | |
| Születési dátum | 1911. április 1 |
| Születési hely | Rozmár , Vaud kanton , Svájc |
| Halál dátuma | 1980. április 9. (69 évesen) |
| A halál helye | Marmande , Franciaország |
| Polgárság | Franciaország |
| Foglalkozása | költő , műfordító , író |
| A művek nyelve | Francia |
| Díjak | Prix Jeanne Scialtel [d] ( 1975 ) |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
 Idézetek a Wikiidézetben | |
Armel Gern ( fr. Armel Guerne , 1911. április 1., Walrus , Vaud - 1980. április 9. , Marmande, Law és Garonne ) - svájci és francia költő, műfordító, esszéista, franciául írt.
Életrajz
Édesapja mérnök, születése szerint svájci, anyja francia. 1918 -ban a szülők elváltak, Armel az apjával maradt, Franciaországba költöztek. A Saint-Germain-en-Laye- i Lyceumban végzett . 1928 után szakított apjával. Kilenc hónapig franciát és gimnasztikát tanított egy szíriai líceumban , majd 1930-ban visszatért Franciaországba. A Sorbonne -on tanult . Első verseskötete 1934 -ben jelent meg . Barátságos volt André Masson , André Breton , Georges Bataille , Paul Éluard . Fordítani kezdett ( 1938 -ban jelent meg az ő fordításában a Novalis Himnuszok , 1940 -ben vette fel Rilkét ).
A második világháború alatt részt vett az Ellenállásban , tagja volt a Brit Különleges Műveleti Igazgatóságnak . 1943 júniusában a Gestapo letartóztatta , Fresnes -be , majd Compiègne -be , majd Buchenwaldba küldték , de útközben sikerült megszöknie, majd Londonba költözött .
A háború után német, angol, arab, kínai és japán irodalom – költészet és próza – fordításával foglalkozott. Különösen jelentősek voltak a német romantikáról szóló fordításai (az általa összeállított könyvet, a Német romantikusokat , 1956 , 1963 -ban és 2004 -ben újra kiadták ). Barátsága volt Jean-Louis Barrault- val , Bernanos -szal , Cioran -nal, munkásságát Andre Breton, Maurice Blanchot , Yves Bonfoy , Robert Sabatier nagyra értékelte .
1960 -ban vásárolt egy szélmalmot Lot-et-Garonne megyében , felújította, és 1964 óta azon élt . Összeállította és kommentálta Nerval műveinek kötetét ( 1966 ). A kórházban halt meg aortarepedés és tizenhárom napos kóma után. A malma melletti temetőben temették el.
Kompozíciók
Eredeti művek
- Oraux ( 1934 )
- Le livre des quatre elemek ( 1938 , újrakiadás 2001 )
- 1945 La Cathedrale des douleurs
- Mythologie de l'homme (1945, utánnyomás 1946 , 2005 )
- Danse des morts (1946, újrakiadás 2005)
- La nuit veille ( 1954 , újrakiadás 2006 )
- Le Temps des signes ( 1957 , újrakiadás 1977 , 2005)
- Le Testament de la Perdition ( 1961 )
- Les Jours de l'Apocalypse ( 1967 , 2008 -as újrakiadás )
- Rhapsodie des fins dernières ( 1977 )
- Le jardin colérique (1977)
- L'Âme insurgée, écrits sur le Romantisme (1977, újrakiadás 2011 )
- Temps coupable ( 1978 )
- À Contre-Monde ( 1979 )
- Au bout du temps ( 1981 )
- Le Poids vivant de la parole ( 1983 )
- Töredékek ( 1985 )
- Les Veilles du prochain livre ( 2000 )
- Journal, 1941-1942 et autres textes (2000)
- Le Poids vivant de la parole ( 2007 , válogatott)
- André Masson és az autres valeurs (2007)
Fordítások
Németből - Paracelsus , Jean Paul , Novalis , Ludwig Tieck , Hölderlin , Kleist , a Grimm testvérek , Rilke , Canetti , Dürrenmatt , Buber , Kandinsky , Klee , Wols és mások.
Az angolból - Cloud of Ignorance , Shakespeare , Melville , Stevenson , Virginia Woolf , Chogyam Trungpa Rinpoche .
Arab nyelven - Ezeregy éjszaka .
A kínai- lao-ce - ből: Álom vörös kamrában .
Japánból - Kawabata és mások.
Liturgikus szövegeket is fordított ógörögből és latinból.
Levelezés
- Letters de Guerne à Cioran, 1955-1978. Előadás: Le Capucin, 2001
- Armel Guerne – Dom Claude Jean-Nesmy, Lettres 1954-1980. Előadás: Le Capucin, 2005
Irodalom
- Armel Guerne entre le verbe et la foudre : exposition présentée du 13 octobre au 1er 2001. Charleville-Mézières: Bibliothèque Municipale de Charleville-Mézières, 2001
Linkek
- Személyes weboldal (fr.)
- Életrajz (fr.)
- Armel Gern Baráti Egyesületének oldala (fr.)
 |
| |||
|---|---|---|---|---|