Az Állambiztonsági Főigazgatóság ( GUGB ) a Szovjetunió NKVD strukturális alosztálya , amelyet 1934. július 10-én hoztak létre az OGPU alapján . [egy]
A GUGB fő feladatai a következők voltak: az állami bűnök elleni küzdelem, beleértve a hazaárulást , a kémkedést , az ellenforradalom, a terrorizmust , a szabotázst, a szabotázst; államtitkok védelme ; az állami bûnözés visszaszorítása; a Szovjetunió kormányának különleges feladatainak teljesítése az állambiztonság és a közrend biztosítása érdekében. [2]
A régiókban az állambiztonság biztosításának feladatait az NKVD regionális főosztályainak állambiztonsági osztályai látták el.
A GUGB-t először a Bolsevik Kommunista Párt Szövetsége Központi Bizottsága Politikai Hivatalának 1938. március 28-i határozata alapján számolták fel. Majd a Politikai Hivatal 1938. szeptember 23-i határozatának megfelelően újra megalakult a GUGB.
A GUGB-t végül 1941 elején számolták fel, miután a Szovjetunió NKVD-jét két független szervre osztották fel: a Szovjetunió Belügyi Népbiztosságára és a Szovjetunió Állambiztonsági Népbiztosságára .
1938. március 28-án a Bolsevikok Összszövetségi Kommunista Pártja Központi Bizottságának Politikai Hivatala megváltoztatta a GUGB NKVD [3] szervezeti felépítését .
1938. szeptember 29. A Szovjetunió belügyi népbiztosa N.I. Jezsov szigorúan titkos 00641-es számú végzést írt alá az osztály szerkezetének átszervezéséről. E rendelet értelmében a Népbiztosság 13 osztályt (ebből 10 fő) és számos osztályt, egy panaszkezelési irodát és egy titkárságot hozott létre [4] .
Az Állambiztonsági Főigazgatóság struktúrája a következő számozott osztályokból állt [4] :
1936-1937-ben "az imperialista hírszerzés felforgató akciói elleni küzdelem erősítése és a kémelhárítási feladatok megoldására szolgáló műveleti eszközök intenzívebb alkalmazása érdekében" a GUGB-ben megalakult az operatív-technikai és a kémelhárító osztály. [egy]
A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Népbiztosok Tanácsának 1935. október 7-i rendeletével „A Szovjetunió NKVD Állambiztonsági Főigazgatósága parancsnoki állományának különleges besorolásáról” [5] rangokat hoztak létre a Szovjetunió NKVD GUGB parancsnoki állománya számára:
| GUGB NKVD Szovjetunió | vörös Hadsereg |
|---|---|
| Állambiztonsági őrmester | Hadnagy |
| Állambiztonsági főhadnagy | főhadnagy |
| állambiztonsági hadnagy | Kapitány |
| állambiztonsági főhadnagy | Jelentősebb |
| állambiztonsági kapitány | Ezredes |
| állambiztonsági őrnagy | dandárparancsnok |
| állambiztonsági őrnagy | hadosztályparancsnok |
| állambiztonsági biztos 3. fokozat | Comcor |
| állambiztonsági biztos 2. fokozat | 2. rendfokozatú parancsnok |
| állambiztonsági biztos 1. fokozat | parancsnok 1. fokozat |
A Központi Végrehajtó Bizottság és a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa 1935. november 26-i rendeletével egy különleges rangot vezettek be:
Az OGPU és a határőrség csapatai a Vörös Hadseregben és a Vörös Hadseregben 1935-ben átvett katonai rangokat alkalmazták.
Az 1945 -ös katonai rendfokozatra való áttérés során a GUGB különleges besorolásának birtokosai egyénileg kaptak katonai fokozatot.
A külföldi hírszerzés volt a GUGB egyik legfontosabb feladata. 1934. július 10-én a GUGB 7. osztálya lett a felelős a külföldi hírszerzésért.
1938. június 9-én a külföldi hírszerzés feladatait a Szovjetunió NKVD Első Igazgatóságának 5. osztályára helyezték át [6] .
1938. szeptember 29-én, az átszervezés után az 5. osztályt a Szovjetunió NKVD Állambiztonsági Főigazgatóságához helyezték át [6] .
1934. július 10-től a katonai kémelhárítás különleges (1936. december 25-től 5.) osztályként a GUGB része volt. A GUGB 1938. június 9-i felszámolásával összefüggésben az 5. osztály alapján létrehozták a Szovjetunió NKVD 2. Igazgatóságát (speciális osztályait). 1938 szeptemberében újra létrehozták a GUGB-t, és a 2. Igazgatóság 1938. szeptember 29-én lépett be 4. (különleges) osztályként [6] . 1941. február 8-ig létezett, amikor is a Szovjetunió Védelmi Népbiztosságához 3. Igazgatóságként, a Szovjetunió Haditengerészete Népbiztossága 3. Igazgatóságaként és a Szovjetunió NKVD 3. osztályaként [6] .
A Szovjetunió NKVD GUGB Titkos Politikai Osztályára bízták [6] .
1936. december 25. - A Szovjetunió NKVD GUGB 4. osztálya [6] .
1938. június 9. - a Szovjetunió NKVD 1. osztályának 4. osztálya [6] .
1938. szeptember 29. - a Szovjetunió NKVD GUGB 2. osztálya [6] .
1941. február 26-án a funkciók a Szovjetunió NKGB 3. Igazgatóságához kerültek [6] .
A Szovjetunió NKVD GUGB Gazdasági Osztályára bízták, amelyet 1936. november 28-án oszlattak fel, de 1938. szeptember 29-én, az NKVD szerkezetének átszervezése során a Főgazdasági Osztály néven újra létrehozták. A Szovjetunió NKVD igazgatósága [6] az Állambiztonsági Főigazgatóságon kívül.
1941. február 26-án ezt az osztályt ismét feloszlatták, de a Nagy Honvédő Háború kitörése után 1941. július 31-én újra létrehozták a Szovjetunió NKVD Gazdasági Osztálya néven. 1943. április 14-én feladatait a Szovjetunió NKGB 2. Igazgatóságához helyezték át [6] .
Az 1934. július 10-én létrehozott SZSZK NKVD GUGB Közlekedési Osztálya 1936. december 25-től a Szovjetunió NKVD GUGB 6. osztálya, 1938. június 9-től pedig a Szovjetunió NKVD GUGB 3. osztálya lett. A Szovjetunió NKVD-je, eltávolítva az Állambiztonsági Főigazgatóságból [4] .
1938. szeptember 29-én a Szovjetunió NKVD Főközlekedési Igazgatóságává szervezték át, 1941. február 26-án feloszlatták és a Gazdasági Igazgatósághoz hasonlóan újra létrehozták ugyanazon év július 31-én [6] .
A Szovjetunió NKVD GUGB műveleti osztálya nyomozást és kutatási munkát végzett. 1936. december 25-én a GUGB 2. osztályává szervezték át, 1938. június 9-én az Első Igazgatósághoz rendelték át. 1938. szeptember 29-én a Szovjetunió NKVD 3. Különleges Osztályává szervezték át az Állambiztonsági Főigazgatóságon kívül [4] . 1941. február 26-án ismét visszatért az állambiztonsági szervekhez a Szovjetunió NKGB 3. osztályaként, 1941. július 31-én pedig a Szovjetunió NKVD 3. különleges osztályaként [6] .
A Szovjetunió NKVD GUGB Különleges Osztályára összpontosult, amelyet 1936. december 25-én a Szovjetunió NKVD GUGB 9. osztályává, 1938. június 9-én pedig a Különleges Osztályává alakítottak át. a Szovjetunió NKVD-jének. A Szovjetunió NKVD struktúrájában, amelyet N.I. Jezsov 1938. szeptember 29-i keltezésű - a Szovjetunió NKVD GUGB 7. osztálya [4] , 1941. február 26-tól a Szovjetunió NKGB 5. osztályára és az NKVD 6. osztályára osztották. a Szovjetunió. 1941. július 31-én a Szovjetunió NKVD 5. különleges osztályába bővítették.
A GUGB egyik feladata az állam és a kommunista párt legmagasabb tisztségviselőinek, valamint a diplomáciai testületnek a védelme volt. Ezt a feladatot eredetileg a GUGB Műveleti Osztályára bízták.
1936. november 28-án megalakult a GUGB Biztonsági Osztálya, ugyanazon év december végén átnevezték 1. osztályra. Az állam legmagasabb tisztségviselőinek védelmét országszerte tett látogatásaik során az NKVD Helyi Állambiztonsági Osztályainak Első Osztályai végezték.
1938-ban N. S. Vlasikot nevezték ki a GUGB első osztályának vezetőjévé .
| A Szovjetunió NKVD Állambiztonsági Főigazgatósága | |
|---|---|
| A GUGB vezetői |
|
| A GUGB helyettes vezetői | |
| A kémelhárító osztály vezetői | |
| A titkos politikai osztály vezetői | |
| Egy speciális osztály vezetői | |
| Külügyi osztályvezetők | |
| A nyomozó osztály vezetői | |
| Különleges rangok |
|