Victor von Hertzfeld | |
---|---|
alapinformációk | |
Születési dátum | 1856. október 8 |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1919. február 19. (62 évesen) |
A halál helye | |
eltemették | |
Ország | |
Szakmák | karmester , zeneszerző , zeneoktató , egyetemi oktató |
Eszközök | hegedű |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Herzfeld Viktor ( németül Victor von Herzfeld ; Pressburg , 1856 . október 8. - Budapest , 1919 . február 20. ) magyar hegedűművész, zeneszerző és karmester.
David Ridley-Kone- nál tanult , majd a Bécsi Egyetem jogi karára és ezzel egyidőben a Bécsi Konzervatóriumra lépett, ahol Josef Helmesbergernél (senior) tanult . 1881 - ben kitüntetéssel diplomázott a konzervatóriumban, majd Berlinben Eduard Grell vezetésével zeneszerzői tudását is továbbfejlesztette . 1884- ben a Bécsi Zenebarátok Társasága zeneszerzési Beethoven-díjjal tüntette ki; három évvel korábban megkapta a zsűri megtisztelő elismerését ugyanezen díjjal, amelyben Johannes Brahms , Karl Goldmark és más jelentős zenészek is helyet kaptak [2] .
1881-1882 - ben a Linzi Opera karmestere, 1882-1883 - ban a Lipcsei Opera karmestere . 1886- tól ismét Budapesten az Enyo Hubai Vonósnégyesben játszott másodhegedűn . 1888 - tól a Budapesti Konzervatóriumban tanított, tanítványai közül különösen Senkar Jenő , Laita László , Radnai Miklós , Telmagny Emil .
Herzfeld művei közé tartozik a Tavaszi idill ( németül: Frühlingsidyll ; 1897 ), a Szerenád vonószenekarra ( magyarul: Szerenád vonószenekarra ; 1900 ), a Meseképek ( németül: Märchenbilder ; 1904 ) stb., valamint a Fugáról című könyv1913 " ) .
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|