Az 1357. márciusi nagyrendelet ( franciául: Grande ordonnance de 1357 ) a francia közigazgatás reformjának terve , amelyet 1357 márciusában tettek közzé a francia államok tábornokának ragaszkodására az 1356-1358-as párizsi népmozgalom során . Prevost Etienne Marcel vezetése .
A rendelet 67 cikkelyt tartalmazott. A rendelet értelmében gyökeresen megváltozott a közigazgatás rendje Franciaországban. Így az 5. cikkely szerint a hagyatéki generális évente kétszer kapott jogot arra, hogy önállóan, királyi engedély nélkül ülésezzen az államügyek megtárgyalására; a 2. cikkel összhangban az általános államok ellenőrzést is kaptak az adók és a közpénzek kiadása felett; ezentúl az államok tábornokának beleegyezése nélkül a király nem vethet ki új adókat és nem köthet fegyverszünetet a háború alatt (39. cikk), valamint nem változtathatja meg az érme értékét (15. cikk). A királyi tanácsnak, az államapparátusnak és a hadseregnek is a birtoktábornok irányítása alá kellett tartoznia; a tisztviselők számának csökkentését és a bürokrácia költségeinek csökkentését is tervezték.
A Dauphin azonban hamarosan több olyan parancsot is kiadott, amelyek nullára csökkentették az Estates General tekintélyét. Erre válaszul Párizsban 1358 februárjában felkelés tört ki . 1358. február 22-én a lázadók Etienne Marcel vezetésével betörtek a királyi palotába, meggyilkolták több társát a Dauphin előtt, és megerősítették a Dauphintól a Nagy Márciusi Rendeletet. Ezt követően a Dauphin 1358 márciusában titokban Párizsból Senlisbe menekült , ahol összehívta a hozzá hűséges uradalmakat, és csapatokat gyűjtött a lázadók elleni fellépésre. A Dauphin 1358. július 31-én Párizsba küldött ügynökei megölték Etienne Marcelt, nem sokkal ezután a Dauphin bevonult Párizsba, a felkelést leverték, a márciusi nagy rendeletet pedig törölték.