Wa (nyelv)

A wa ( Va, Vo, Wa, Awa ) a wa nép nyelve , amely dialektusokból áll: a parauk nyelvjárást a Parauk-wa nép [1] beszéli, akik Shan keleti részén, Kengtung városában élnek. állam , a Salween folyó felső folyásánál, Shan , Mianmarban, Mengman körzetben, Menghai megyében, Xishuangbanna Dai autonóm prefektúrában ; Simao megyei Lankang-Lahu autonóm prefektúrában; Gengmadai és Yongde megyében, a kínai Yunnan tartomány délnyugati részén, Linkang kerületi szintű Kangyuanwa autonóm prefektúrában , valamint valószínűleg Thaiföld északi és északnyugati részén [2] . 2000-ben a Wa népet Mong Ton és Mong Hsat területére telepítették át, különösen Mong Kyut, Mong Yavn és Pong Pa Kyin városokba, Shan állam északnyugati részén . A wo dialektust a Kínában élő Wo-Kawa [3] népek (Simao közigazgatási szintű Lankang-Lahu Autonóm Prefektúra; Yunnan tartomány délnyugati részének Linkang körzet szintjén lévő Zhenkang és Yongde megyék ) és Mianmarban (5) beszélik. Shan állam Hopang falujának falvai ) [4] és a szintén Kínában élő ben [3] . Az ava dialektust a kínai Yunnan tartomány délnyugati részének Simao megye szintjén Lankang-Lahu, Lahu és Wa, Menlian-Dai és Ximen-Wa autonóm prefektúrákban élő, azonos nevű [5] nép beszéli [ 6] .

Dialektusok

• Ava ( Ava , Awa, Awa Wa, Va ) Aval, Davanno és Masan nyelvjárással rendelkezik.
• Wo -nak ( Ban, Kawa, K'awa , La, Meung Hom, Pan, Peung Sux, Pinyin, Va, Vhax, Vo, Vo Wa, Wa Pwi, Wakut ) nincs dialektusa.
• A parauk ( Baraog , Baraoke, Buliu, Bulu, Burao, Parauk Wa, Phalok, Praok, Standard Wa, Wa ) számos dialektussal rendelkezik: aiswa, aychun, aishuai, alwa, angkrah, aum-plauk, bible-wa, banhung, veng - ngin, wuy-sai, dachzhai, ing-phang (szigang), kang-hsiu, kaong-naong, kaung-jiem, kaun-kaung, kaun-mau, kaun-poih, kaun-rao, kaung-rang, kaung-sang , kok-lah, kuan, kha-lah, khui-ma, la-dah, la-kong, lah-krum, len, lung-kua, lhah-tiah, man-lin, man-tong, man-chu ( jo -pyu, man-tiy, man-ton, man-tong), man-shiang, muik-lhang, muik-lhah, muik-nghaung, muik-nu, muik-reich, muik-sime, myung, myung-kun, myung-mao, myung-yum, naung-eke, nom-tum, pa-tah, pang-wai, pang-yang (muik-khaoh), panglao, rho-maung, rock-tong, sau-hin, sawaik, si -wieh, si-gang-rai, si-nauk, si-nga, simung, taoh-miye, toi-laung, hom, shiem-tum, shiem-chiim, shiem, yaong-breh, yaong-krak, yaong- Khrum , Yaong Kua, Yaong Ling, Yaong Lung, Yaong Nong, Yaong O, Yaong Peng, Yaong Raok, Yaong Rieh, Yaong Sang, Yaong Soi, Yaong Ting. Több mint 70 fajta Mianmarban, 300 fajta Kínában [7] .

Írás

Az 1930-as években a misszionáriusok kidolgoztak egy latin alapú írást a Wa nyelvhez, de ezt nem használták széles körben: az 1950-es évek elején a Wa nyelvnek csak 3%-a birtokolta ezt az írást.

1955-ben Kínában megkezdődött a munka egy új ábécé, a wa. 1957 márciusában a Wa új vegyes ábécéjét hagyták jóvá. További ŋ e ө ɲ betűket tartalmazott .

Ezt az ábécét azonban már 1958-ban felváltották egy 26 szabványos latin betűből álló ábécé. ŋ helyett ng-t kezdtek írni, ɲ - ny helyett e - ie, ө - o helyett. Ezt az ábécét többször finomították, és még mindig használják Kínában.

A kínai wa ábécéje (1989) [8]

Monogram:

Döntő:

Jegyzetek

1. ↑ Joshua Project . Letöltve: 2014. május 13. Az eredetiből archiválva : 2018. június 13. (határozatlan)
2. ↑ Etnológus . Letöltve: 2014. május 13. Az eredetiből archiválva : 2014. május 18.. (határozatlan)
3. ↑ 12 Joshua Project . Letöltve: 2014. május 13. Az eredetiből archiválva : 2018. június 12. (határozatlan)
4. ↑ Etnológus . Hozzáférés dátuma: 2014. május 13. Az eredetiből archiválva : 2014. április 27. (határozatlan)
5. ↑ Joshua Project . Letöltve: 2014. május 13. Az eredetiből archiválva : 2018. június 13. (határozatlan)
6. ↑ Etnológus . Letöltve: 2014. május 13. Az eredetiből archiválva : 2014. május 15. (határozatlan)
7. ↑ Ethnologue (17. kiadás) . Letöltve: 2014. május 13. Az eredetiből archiválva : 2014. május 18.. (határozatlan)
8. ↑ Minglang Zhou. Többnyelvűség Kínában: a kisebbségi nyelvekre vonatkozó reformok megírásának politikája. Berlin, 2003. ISBN 3-11-017896-6

Irodalom

• Bradley, David. 1994. "Kelet és Délkelet-Ázsia." Moseley, Christopher et al. A világ nyelveinek atlasza. London: Routledge.
• Watkins, Justin William. 2002. A Wa fonetikája: kísérleti fonetika, fonológia, ortográfia és szociolingvisztika. Canberra: Pacific Linguistics, Research School of Pacific and Asian Studies, Australian National University.

Linkek

• Parauk-wa az Ethnologue -n
• Parauk-wa a Joshua Projectnél
• Vo az Ethnologue-on
• Wo kava a Joshua Projectnél
• Ava az Ethnologue-ban
• Ava a Joshua Projectben