Boehm, Wilmos

Böhm Vilmos
német  Wilhelm Bohm

A Magyar Tanácsköztársaság
katonai ügyek népbiztosa
1919
Születés 1880. január 6.( 1880-01-06 )
Budapest,Ausztria-Magyarország
Halál 1949. október 28.( 1949-10-28 ) (69 éves kor)
Stockholm,Svédország
Apa lógott. Lipot Bohm
Anya Rosalia Rosenzweig
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Böhm Vilmos ( magyarul Böhm Vilmos vagy németül  Wilhelm Böhm ; 1880 . január 6. Budapest - 1949 . október 28. , Stockholm ) magyar politikai, katonai és diplomáciai személyiség. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyik reformer vezetője .

Életrajz

Budapesten született, középosztálybeli zsidó családban; apa - Böhm Lipót veng. Böhm Lipót , anyja - Rosalia Rosenzweig [1] [2] .

1919-ben a Tanácsköztársaság idején , Kun Béla négy hónapos szovjet rezsimje alatt Böhm Vilmos katonai népbiztosként, a Magyar Vörös Hadsereg főparancsnokaként szolgált .

Később bécsi nagykövetnek nevezték ki . 1919. július végén megállapodást kötött az antanttal a magyarországi proletárdiktatúra megdöntéséről.

A Tanácsköztársaság leverése után Böhm emigrált, és a „Világosság” szocialista emigráns csoportot vezette; 1938 óta Svédországban élt . Boehm Stockholmban a brit nagykövetségen dolgozott, elemző jelentéseket készített Kelet-Európa országairól, elsősorban Magyarországról és Csehszlovákiáról, ahol szintén 4 évig száműzetésben élt. Böhm a Horthy -rezsim nevében 1943-ban titkos tárgyalásokat folytatott a britekkel, hogy segítse a Magyar Királyság kormányát elkerülni a felelősséget a háborúban a náci Németország szövetségeseként való részvétele miatt.

Böhm személyesen ismerte Raoul Wallenberget , Svédország leggazdagabb családjának sarja. Wilhelm Agrell svéd történész levéltári kutatásai alapján megállapította, hogy Boehm állítólag kettős ügynök volt a száműzetésben, és nemcsak a brit, hanem a szovjet hírszerzésnek is dolgozott [3] . Emiatt pert indítottak Agrell ellen a dédunokák, Tomasz és Stefan Böhm rágalmazása miatt. A svéd bíróság nem talált okot a kereset kielégítésére, bár Agrell új bizonyítékkal nem tudott szolgálni, kivéve a táviratot, ahol Böhm más kormányzati szereplőkkel együtt, álnéven titkosítva szerepel.

A második világháború után Böhm Svédországból visszatért hazájába, ismét csatlakozott a szociáldemokraták azon részéhez, akik ellenezték a kommunistákkal való szövetséget. 1946-ban visszaküldték Svédországba, ahol a szocialista Magyarország első követe lett. A Szociáldemokrata és Kommunista Párt egyesülése után Böhm lemondott a nagyköveti posztról. 1949. június 3-án megfosztották magyar állampolgárságától, ugyanazon év október 28-án Stockholmban halt meg.

A „Kétszer száműzetésben” című emlékiratok szerzője.

Jegyzetek

  1. ↑ RJ Crampton. Kelet-Európa a huszadik században – és utána  . - Routledge , 2002. - P. 83. - ISBN 9781134712212 .
  2. ↑ Böhm Vilmos . holocaustmagyarorszeg.hu. Letöltve: 2018. május 16. Az eredetiből archiválva : 2020. augusztus 23.
  3. ↑ A szovjet kettős ügynök elárulhatta Wallenberget

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre