Burarra (nyelv)

Burarra
Országok Ausztrália
A hangszórók teljes száma 1070
Állapot fejlesztés
Osztályozás
Kategória Ausztrália nyelvei
Ginwiggu makrocsalád (Arnhemland) (hipotézis) Burrara család
Írás latin
Nyelvi kódok
ISO 639-1 —
ISO 639-2 —
ISO 639-3 bvr
WALS bua
Etnológus bvr
ABS ASCL 8181
AUSTLANG N82 és N135
ELCat 2105
IETF bvr
Glottolog bura1267

A burarra (alternatív nevek: Anbarra, Barera, Bawera, Burada, Burera, Gidjingaliya, Gujingaliya, Gun-Gurogone, Jikai, Telikai) egy ausztrál őslakos nyelv . Elterjedt Arnhemland északi részén, a Blyth és Cadell folyók területén a Burarra és a Gunnartpa népek körében.

Genealógiai, területi és szociolingvisztikai információk

Genealógia

Földrajz

A burarra beszélők Ausztráliában az északi területen élnek , nevezetesen Arnhem Land középső részén, a Blyth és Cadell folyók partjai mentén, valamint a part menti területeken, valamint a körülöttük és közöttük lévő területeken.

Szociolingvisztikai információk

A 2006-os népszámlálás alapján az Ethnologue online címtár szerint ezen a nyelven beszélők száma összesen 1070 fő.

Nyelvi állapot

A burrara egy fejlődő nyelv. Ez az első nyelv a gyerekek számára. Annak ellenére, hogy sok fiatal beszél angolul, ritkán használják az egymással való kommunikáció során. Az angolban és a burarra közös kölcsönszavak. R. Green megfigyelései [Green, 1987] kimutatták, hogy sok angolból kölcsönzött, majd a burarra beszélők által használt szó erősen vagy teljesen módosul a burarra hangrendszernek megfelelően: [ r r o j ] - rose, [ b o j i k ul ] - bicikli .

A burarrát a jinang, a guragone és a jang nhangu népek is használják második nyelvként.

Dialektusok

A burarra nyelv kutatói munkáikban különböző módon különböztetik meg dialektusait:

Tipológiai jellemzők

Nyelvtani jelentések kifejezésének típusa

A burarra egy poliszintetikus nyelv .

(Az egyes szám jelölésére két glossát használnak: M - az igék összetételében, MIN - egyéb esetekben)

Példák:

Ngu-jerrmu-nga 1M->3M - küldés - PRECON "Elküldtem őt" abrirri-∅-rrenyji-chi-ya-na 3UA - nf - menet be - RECIP - INTR - PRECON "Ők ketten (férfiak) meglátogatták egymást" arri-ny-yurrgaka-∅ ½UA->3M-fem-cook-IRR 'főzni fogjuk'

A morfémák közötti határ természete

A burarra nyelvet formai és szemantikai összeolvadás és agglutináció jellemzi .

Példák:

Formális fúzió:

aburr-barra :
1.aburr- = abi- + -burr-
2.-burr- = -bu- (nem az egyetlen 3l.) + -rr- (többes számú toldalék)
3.an- — névleges osztályjelző an (3l egység) egyesül a -burr- -> aburr- -> jelzővel 3l.

Szemantikai fúzió:

ngarrinyji-pa 2UA-KÁRTYA A ngarrinuji -ben a személy (2), a szám (Unit Augmented) és a nem (nem női, nem női) mutatói egyesülnek.

Agglutináció:

a - na - be - na 3Man - twds - gyere ki - PRECON 'kiugrott' jiny-jonyji-nga 3Mjin -hívás -R 'Kiabált'

Helyszínjelölés

Predikációban

Csúcs jelölés:

Bokpurra a-gortkurrchi-nga gu-bugula Béka 3Man -ugrás-RL/I-víz "A béka a vízbe ugrott" Marrnga ji - na - be - ya jiny - yorkiya - ∅ jiny - bamu - na Sun 3Mjin  - twds - gyere ki - CON 3Mjin  - mindig csináld - CON 3Mjin - menj végig -PRECON "Oda ment, ahol mindig felkel a nap" A birtokos főnévi kifejezésben

A jelölés típusa attól függ, hogy mi a "birtokos". Osztott jelölés.

  • Köznév
janguny disznópuska = nika Mese malac 3Mgun = 3MINPOSS "Malac története"
  • rokonsági feltételek
mampa Audrey jin = ni-pa anya Audrey 3Mjin = 3PERC - KÁRTYA "Audrey anyja"

A birtokos névelő előtagja a „birtokolt”-val való osztályegyezést tükrözi (a jelzővel rendelkező egyes szám 3. személyében a birtoklási képesség jelzője szabálytalan alak). A jelölés típusának meghatározására nincs elegendő példa, de úgy tűnik, hogy a birtokos névelő szintaktikailag kapcsolódik a birtokoshoz. A nyelvtan [Green, 1987] is megjegyzi, hogy ha a birtokost köznévvel vagy tulajdonnévvel fejezzük ki, akkor az szükségszerűen megelőzi a birtokos névelőt. Ezért a címkézés feltehetően függő.

  • Testrészek (csúcs jelölés; speciális jelző -jirra )
jarrka rrepara a = jirra goanna láb 3Man = POSS "Goanna lábai vagy nyomai" ngana mu = jirra garrung száj 3Mmun = POSS takaró "A takaró széle"

Melléknév előtag - egyetértés a birtokossal. Itt a helyzet az 1-es ellentéte: a birtokos névelő (feltehetően) szintaktikailag rokon a "megszállt".

Az attribúciós szerkezetben

Függőség címkézése:

jin = delipa jocha 3Mjin = kisegér "Egy kisegér" an = delipa jichicha 3Ember = kis hal "Egy kis hal"

Szerepkódolás típusa

Ebben a nyelvben nincs esetjelölés az S, A, P függvényekre. A szerepek eloszlása ​​nyomon követhető a verbális előtagokon keresztül , amelyek a számkategória jelentésétől, valamint az osztálytól függően eltérő kifejezéssel bírnak. objektumok, amelyekhez az ige argumentuma tartozik. Ha az igének két argumentuma van (alany, objektum), akkor az előtagja az objektum osztályát jelöli. Ha mindkét argumentum ugyanabba az osztályba tartozik, akkor az argumentumfüggvények a kontextusból következtetnek.

Így azon osztályok tekintetében, amelyekhez az igeargumentumok tartoznak, a szerepkódolás típusa abszolút ergatív ( mivel S A = S P = P). A példákból azonban látható, hogy a tranzitív ige előtagjában mindkét aktáns meg van jelölve , vagyis számban és személyben megegyezés van mind az alannyal, mind a tárggyal. Ez azt jelenti, hogy a szerepkódolás típusa e két kategória tekintetében semleges. Van egy személyenkénti hierarchia is (1>2>3). Ha egy bináris ige mindkét argumentuma egyenlő, akkor az egyetértés a pácienssel van ; egyébként a koordináció a hierarchia szerint történik.

S A (egyhelyes ügynök ige - egyetértés egyetlen cselekvővel osztályban, nemben, számban és személyben):

jiny  -bo-na 3Mjin  - menj - PRECON "ment"

S P (egy beteg ige - egyetértés egyetlen szereplővel az osztályban, nemben, számban, személyben)

jin  - durtchi - nga 3Mjin  - legyen terhes - CON "Terhes"

A, P: (kettős ige - egyetértés a pácienssel osztályonként, az ügynökkel és a pácienssel - szám szerint, személy szerint)

jin-gumarrbipa nuya a -na-na marchilla 3Mjin - házastárs 3MnonfemKINPOSS 3M-> 3Férfi -lásd -PRECON krokodil "A felesége látta a krokodilt"

Hierarchia személyek szerint:

ngay  -pa ngu  -jerrmu-rra iskola a-bo-na 1 PERC  - KÁRTYA 1M ->3M - küldés - PRECON iskola 3Man - megy - PRECON "Elküldtem iskolába" jiny  -yenggana-na 3M-> 3Mjin  - kérje - PRECON "Megkérdezte őt"

Alap szórend

A szórend ezen a nyelven nem rögzített, de a leggyakoribb lehetőség a SOV (ha két közvetlenül kifejezett főnévi kifejezés van a mondatban ). Ha az ige előtagja nem egyértelmű a szerepek kifejezése szempontjából, és a kontextus nem tartalmaz elegendő információt annak meghatározásához, hogy a főnévi kifejezések közül melyik az alany és melyik a tárgy, akkor a két NP közül az első tekinthető alanynak.

gornabola gorrngunya m-ba-nga wallaby grass 3M->3Mmun -eat-CON "A Wallaby füvet evett" jin = ngay-pa nguj-ama jurra mu-jerrmu-rra 3Mjin = 1PERC -CARD my + fem-anya levél 3M->3Mmun - küldés - PRECON "Anyám levelet küldött"

Fonetika és fonológia

Mássalhangzók

ajak- Apico-alveoláris Apico-retroflex-alveoláris Lamino-palatal Veláris
robbanó Süket p t ṭ ʧ k
zöngés b d ḍ ʤ g
orr m n ṇ ñ ŋ
Oldalsó l ḷ
Remegő r ṛ
Siklik w y

Magánhangzók

elülső Közepes Hátulsó
Felső ɩ u
Alsó e a

A szótagok megoszlása

Egy szó elején Egy szó közepén Egy szó végén
előtagban Alapvetően előtagban Alapvetően Utótagban Alapvetően Utótagban
V V
C C
VC
önéletrajz önéletrajz önéletrajz önéletrajz önéletrajz önéletrajz önéletrajz
CVC CVC CVC CVC CVC
CVCC CVCC CVCC
  • V típusú szótagok: csak a szó elején az előtagban és az a.ma('anya'), o ('vagy'), ee(beleegyezés), ii (nyomatékos egyetértés) szóban.
  • C-típusú szótagok: csak a szó elején a CV típusú szótag előtag rövidítéseként a homoorgan zárószót megelőzően és a ŋ.gu.la-ban ('neked').
  • VC típusú szótagok: leggyakrabban a névleges osztály szavaiban, az -an előtaggal jelölve. Az ay('mit akarsz?'/ 'mit mondtál?'), aywa ('nem bánod?'/'Rendben?') szavakban is megtalálható.
  • A CV típusú szótagok bármilyen pozíciót elfoglalhatnak a szóban. Az előtag és a gyök legfeljebb 4 szótagú CV-t tartalmazhat. Kivétel: az aspect utótag -n (valószínűséget fejez ki), amely a gyök utolsó szótagjához hozzáadva C1VC2-t alkot, feltéve, hogy minden utótag CV típusú szótag, amelyből egy szóban maximum 5 lehet.
  • CVC típusú szótagok: az előtagban (legfeljebb egy), a gyökérben (legfeljebb kettő).
  • CVCC: a gyökérben (csak egy összegben, kivéve a többszörözés eseteit).
Szószerkezet
  • Az egytagú szavak CV, CVC, CVCC szótagszerkezetűek lehetnek.
  • A szótagok maximális száma egy szóban 13 (ŋu.na.bi. ři-juř.bu.ray.ku.dja.mu. ŋa. ṇa.pa - 'Ők (ketten) nem korbácsoltak, mint a többiek '). Az ilyen hosszúságú szavak azonban nagyon ritkák. A leggyakoribbak a három szótagos szavak.
  • A morfémák találkozásánál 2 vagy 3, gyakrabban 2 mássalhangzóból álló klaszterek találhatók. Példák: m-ba. ŋa('megeszi'), balŋ.ga ('este') (A morféma mássalhangzó-kombinációkról bővebben lásd [Austrlian Phonologies: Collected Papers, 1981]).

Beszédrészek

Főnév

4 egyező osztály:

  1. an- : Férfiakat, néhány állatot, néhány növényt, autót, homokot, lándzsákat és horgokat, holdat, fényt jelöl.
  2. jin- : nőket, nem állatokat , néhány fát, napot jelöl.
  3. mun- : Zöldségeket, füvet, bizonyos testrészeket, papírt, íróeszközöket, ruhákat (kivéve a cipőket), ágyneműt, konzervdobozokat, repülőket, fegyvereket jelöl.
  4. gun- : Folyadékokat, testrészeket (nem az emberiségben ), földet, helyet és házakat, cipőket, növényeket és fákat (más osztályokba nem sorolva), tüzet, tűzifát, szelet és esőt, elvont fogalmakat (gondolkodás, idő, törvény stb.).

Morfológiailag a személy/nem személy alapján történő megkülönböztetést csak akkor jelöljük, ha =nga .

Előtag osztály jelölése

ADJ =nga LOC\INSTR (hely/eszköz a főnévben és adj.) IGE
Előtagok
egy- ana- (személy) ana- a-
jin- an- (nem ember) ji- jinyi-\ji-
mun- mun- mu- mu-
pisztoly- pisztoly- gu- gu-

Amint ebből a táblázatból látható, a főnevek csak a Loc/Instr-ben változhatnak. [Green, 1987] megjegyzi ennek a nyelvnek egy sajátos jellemzőjét: a főnévosztályt és az esetet (Loc/Instr) kumulatívan fejezik ki az előtagban.

Melléknév
  • Attributív és predikatív pozíciókban egyaránt megjelenhetnek.
  • Óránként és esetenként 3. személyben, számban, személyben és nemben (szükség esetén) az 1., 2. és 1/2 fős tantárgyakkal és nem csak 3. személyű tantárgyakkal értenek egyet.
  • A melléknevek előtagjai csak 3 literben térnek el a ragozatlan igék előtagjaitól. Mértékegység
Adverb
  • Ideiglenes
  • Lokatív
  • A modor határozói
  • Mutatva. Távolsági fokok: itt ('nguyuna'); there('gata'); ott, közel a beszélőhöz ('gaba'); ott, távol a beszélőtől ('gapa'); máshol ("gaya")
Ige

[Green, 1987] által javasolt igeszerkezet:
PRONOMINAL-DIRECTION-V-RECIPROCAL-INSTRANS-TENSE/REALIS-CIRCS

  • Az igék utótagjaiban az igeidő és a hangulat kategóriáinak változása nyilvánul meg, az előtagok érveik személy-, szám-, nem- és osztálykategóriáira vonatkoznak.
  • Ige előtagjai:
  1. Névmási
  2. Kijelentő
  3. Irányított cselekvés (kizárólag az ige gyökere előtt, a névmási előtag után foglalhat helyet)
  • Igei utótagok:
  1. Reciprok utótag
  2. Intranzitív utótag (a tranzitív igét intransitívvé alakítja át; ebben az esetben a fordított folyamat nem lehetséges, vagyis nincs olyan utótag, amely növeli az ige vegyértékét)
  3. Időpont:
    - Kortárs (egyidejűség, folyamatszerűség, egyszerű múlt) - Kortárs ("ma pillanatig", "tegnapelőtt", tökéletes) - Inceptív (inceptív / kezdeményező nézet)
  • Hangulat:
  1. Realis

+ -rna (utótag, amely azt jelzi, hogy a beszélő tudja, hogy az esemény nem történt meg)

Nginyi - pa nyi - na - bo - ya - rna geka manggo ngiy - wu - cha - rna 2PERC - KÁRTYA 2PERC - felé - menj - CON - NEG ma mangó 1M->2M - add - CON - NEG – Ha ma jöttél volna, adtam volna neked mangót.

2. Irrealis
+ Aprehensive status (utótag, amely egy lehetséges eseményt jelöl, amelyet a beszélő el akar kerülni; az ilyen utótagú igét tartalmazó tagmondat csak egy másik tagmondat mellett jelenik meg, amely a nemkívánatos esemény elkerülésére vonatkozó információkat tartalmaz)

3. Kötelező

  • Nominalizálás: a főnév egy igéből jön létre a -gu utótag hozzáadásával az igetőhöz (valószínűleg azért, mert a -gun osztály absztrakt neveket jelöl)

galiya → gu=galiya
hall, hall → aki hall

Soros igekonstrukciók:

  • alany=alany : tranzitív/intransitív ige + opcionális elválasztó (enklitikus datív névmás, klitikus 'gurda' - 'felé' vagy jövő idő 'barra') + korlátozott ige

A korlátozott lista tartalmazza a mozgás jelentésű igéket, valamint az „állni”, „ülni”, „feküdni” igéket.


a - jorlcha - ∅ a - bo - ya an - gugaliya 3Man-creep-CON 3Mango-CON 3Férfi-Aboriginal személy "A férfi kúszott végig"
m-ba-nga a-rrik-nga gorrnguya 3M->3Mmun-eat-CON 3Man-crawl-CON fű "Kúszott füvet evett"
  • tárgy=tárgy. A szerkezet első igéje szükségszerűen tranzitív. A második ige alanya az első tárgyához képest korreferenciális.
ni-pa jiny-ba-rra jiny-jorrchi-nga 3MIN-CARD 3M->3Mjin-bite-PRECON 3Mjin-bleed-R "Elvéreztette" Névmás

A névmások három nyelvtani kategóriával rendelkeznek: nem, szám, személy. Egy szám GK-jának 3 értéke van: Minimális, Egységnövelt, Bővített.

Egy arc CC jelentése a következő: 1., 2., 3., 1/2 a Minimális értékhez, ahol az 1/2 a beszélőt és a hallgatót jelöli (azaz 2 résztvevőt jelent a minimális számhoz („én és te”), 3 - Unit Augmented ('mi és valaki más'), 4 vagy több - kiterjesztett ('te és valaki más') esetében). Minden nem Minimális értéknél az 1. személy és az 1/2 értékek közötti különbségek semlegesítve vannak.

A nemzetség GK-jának 2 jelentése van: nő, nem nő. A nemek közötti különbségek az Unit Augmented, valamint a Minimális indirekt névmások számában jelennek meg.

A névmások 2 osztálya:

  • Közvetlen (a birtokos névelők képződésének alapja)
  • Közvetett (birtokos névmások, ha enklitikus formában vannak rokonsági kifejezésekkel; datív jelzőt csatolhatnak)

A főnévi kifejezés elején elhelyezett 3. személyű névmások a határozottság jelzőjeként működhetnek (ha egy konkrét dologra vagy személyre vonatkoznak).

Glosszák listája

an főnév osztály -an
APPR nyugtalan
AUGUSZTUS megnövelt
KÁRTYA bíboros
CON kortárs idejű
DAT részeshatározó
fem nőies
FUT jövő
pisztoly főnév class-gun
INC kezdő
MANÓ parancsoló
INTR intransitivizáló
IRR irrealis
jin főnév osztály-jin
KINPOSS rokon birtokos
L/I lokatív/hangszeres
M minimális
masc férfias
MIN minimális
mun főnév osztály -mun
NEG negatív
nf nem nőies
OBL ferde
POSS birtokos
PRECON kortárs idejű
R realis
RECIP kölcsönös

Linkek