Marneuli önkormányzat

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2016. július 6-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 52 szerkesztést igényelnek .
Georgia önkormányzata  (AE 2. szint)
Georgia nagyobb címere.svg
Marneuli önkormányzat
szállítmány. მარნეულის მუნიციპალიტეტი
Címer
 Zászló
Ország  Grúzia
él Kvemo Kartli
Közigazgatási központ Marneuli
Népesség ( 2018 -as becslés) 106 454 fő [1]   (2.)
Sűrűség fő/km²
Nyelvi összetétel azerbajdzsáni, grúz, örmény
Etnikai összetétel Azerbajdzsánok 83,8%
grúzok 8,6%
örmények 7,0%
oroszok 0,2%
görögök 0,1% [2]
Vallomásos összetétel Muszlimok , ortodoxok , örmény AC [3]
Négyzet 935 km²   (58.)
41°27′49″ s. SH. 44°48′39″ K e.
Gamgebeli (fej) Zaza Dekanoidze
ISO 3166-2 kód 37
HASC kód GE.KK.MN
FIPS index GG35
http://www.marneuli.gov.ge/  (geo)
Terület térkép:
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Marneul önkormányzat ( rakomány . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ A közigazgatási központ Marneuli .

Történelem

A település a történelmi Kvemo Kartli régió központi részén található. A középkori grúz királyság 16. századi összeomlása után a független Kartli királysághoz , majd Kakhetihoz tartozott . A régi Borchaly megyét főleg örmények, azeriek (ebben az időszakban tatároknak hívták) és görögök lakták; az adminisztratív központ Shulaveriben volt, 1925 óta Shaumyani néven ( nem tévesztendő össze a jelenlegi Shulaveri faluval, amely a 20. század elején épült, azonos nevű vasútállomás köré épült, mintegy hét kilométerre a történelmi várostól. Shulaveri).

A Borchala régió 1929-ben alakult a Tiflis Okrug részeként , 1930 óta a grúz SSR közvetlen alárendeltsége alatt. 1947. március 18-án átnevezték Marneuli régióra . 1951-1953 között a Tbiliszi régió része volt . 1963. január 2-án megszűnt, helyette létrejött a Marneuli ipari régió . 1964. december 23-án helyreállították a Marneuli régiót.

Népesség

A község lakossága 2018. január 1-jén 106 454 fő volt [4] , 2014. január 1-jén - 130,6 ezer lakos [5] .

A járás (község) lakossága a 2002. évi népszámlálás szerint 118 221 fő volt. 2008. január 1-jén 122,5 ezer fő volt. [5] , 2010. január 1-jén - 126,3 ezer fő. [6]

Etnikai összetétel a 2002-es népszámlálás szerint [2]
azerbajdzsánok 98 245 83,10%
grúzok 9503 8,04%
örmények 9329 7,89%
oroszok 523 0,44%
görögök 396 0,33%
oszétok 47 0,04%
abházok 29 0,02%
ukránok 29 0,02%
Egyéb 120 0,10%
Teljes 118 221 100,00%
00 Etnikai összetétel a 2014-es népszámláláson
azerbajdzsánok 87 371 83,77%
grúzok 8952 8,58%
örmények 7291 6,99%
oroszok 230 0,22%
görögök 182 0,17%
ukránok 49 0,05%
oszétok 43 0,04%
asszírok 24 0,02%
Egyéb 158 0,15%
Teljes 104 300 100,00%

Közigazgatási felosztások

Régészet

Shulaveri Gora , Sioni és Tsopi ősi települései Marneuli községben találhatók. E települések szerint nevezik el a dél-kaukázusi korai és középső enolitikum Sioni-Tsopi-Ginchi és Shulaveri-Shomu régészeti kultúráit.

Sioni Settlement

Sioni település Marneuli községben a Kr.e. 5. évezred elejére nyúlik vissza. e. az eneolitikum korszaka. [7] A Sioni-tsopi-ginchi kultúrához tartozik .

A Shomutepe-hez (Shulaveri-Shomu kultúra) közel álló településen kerámiákat találtak. A Sioni kerámiák hatása meglehetősen elterjedt a Kaukázusban - Darkveti (Grúzia), Odishi (Abházia) és Zamok (Kiszlovodszk közelében) helyeken.

Települések listája

A községhez 74 település tartozik, köztük 1 város , 1 település ( grúz დაბა - daba ) és 72 falu : [8] [9]

Város/falu Létszám 2002
- ben , fő
 azerbajdzsánok
%
_
_		 grúzok
%		 örmények
%		 görögök
%
Marneuli városa ( grúz მარნეული ) 25 000 70 [10] 9
Shaumyani település ( grúz შაუმიანი ) 3630
Agamedli ( grúz აღამედლი ) 2867 100
Adjiiskendi ( grúz აჯიისქენდი ) 750 100
azizkendi ( grúz აზიზქენდი ) 2170 100
Akkulari ( grúz ახყულა ) 150 99
Alawari ( grúz ალავარი ) 288 97
Algeti ( geo . ალგეთი ) 5017 99
Ambarovka ( grúz ამბაროვკა ) 1249 96
Araplo ( geo . არაფლო ) 1118 100
Akhali-Dioknisi ( grúz ახალი დიოკნისი ) 296 100
Akhali-Lalalo ( grúz ახლო ლალალო ) 805 100
Akhali-Mamudlo ( grúz ახალი მამუდლო ) 758 99
Ahkerpi ( geo . ახქერფი ) 742 96
Baydari ( geo . ბაიდარი ) 1236 100
Baitalo ( geo . ბაითალო ) 400 100
Beitaracsi ( grúz ბეითარაფჩი ) 483 100
burdazori ( grúz ბურდაძორი ) 58 91
Burma ( geo . ბურმა ) 200 91
Verkhviani ( geo . ვერხვიანი ) 0
Gulbagi ( grúz გულბაღი ) 273 99
Damia ( grúz დამია ) 334 100
Damia-Giaurarchi ( grúz დამია-გიაურარხი ) 1815 100
Dashtapa ( grúz დაშთაფა ) 1462 97
Janhoshi ( grúz ჯანხოში ) húsz 40 55
Didi-Beglari ( grúz დიდი ბეგლარი ) 200 100
Didi-Muganlo ( grúz დიდი მუღანლო ) 1815 100
Yenikendi ( grúz ენიქენდი ) 492 100
zemo-kulari ( grúz ზემო ყულარი ) 1704 98
zemo-sarali ( grúz ზემო სარალი ) 1135 100
Ilmazlo ( grúz ილმაზლო ) 1033 100
imiri ( geo . იმირი ) 1445 93
Imirchala (korábban Bailari) ( grúz იმირჭალა )
Kapanakhcsi ( grúz ქაფანახჩი ) 1383 100
Kasumlo ( geo . კასუმლო ) 2921 99
kachagani ( grúz ყაჩაღანი ) 5037 98
Kvemo-Kulari ( grúz ქვემო ყულარი ) 628 96
Kvemo-Sarali ( grúz ქვემო სარალი ) 1745 99
Keshalo ( grúz ქეშალო ) 3322 100
Kizil-Ajlo ( grúz ყიზილ-აჯლო ) 7124 98
Kirach-Muganlo ( grúz ქირაჩ-მუღანლო ) 1155 99
Kirihlo ( geo . კირიხლო ) 1262 100
Kirmizkendi ( grúz ყირმიზქენდი ) 1072 19 78
Kirovka ( geo . კიროვკა ) 706 98
Kudro ( grúz ყუდრო ) 43 100
Kurtlari ( geo . ქურთლარი ) 1711 100
Kushchi ( földrajzi კუშჩი ) 452 99
Lezsbadini ( grúz ლეჟბადინი ) 1538 100
Meore-Kesalo ( grúz მეორე ქესალო ) 1587 100
Metsamula ( grúz მეწამულა ) 163 34 55
Molaoglu ( geo . მოლაოღლი ) 1180 100
Norgyugi ( geo . ნორგიუღი ) 567 22 63
Opreti ( geo . ოფრეთი ) 158 9 nyolc 78
Saimerlo ( geo . საიმერლო ) 1470 99
Patara - Beglari _ _ 395 100
Pirveli-Kesalo ( grúz პირველი ქესალო ) 1622 100
Sabirkendi ( geo . საბირქენდი ) 3713 100
Sadakhlo ( grúz სადახლო ) 9486 97
Seidhojalo ( grúz სეიდხოჯალო ) 527 100
Sioni ( grúz სიონი ) 351 62 33
tazakendi ( grúz თაზაქენდი ) 2230 100
Burma-Tazakendi ( grúz თაზაქენდი ) 433 99
Tamarisi ( grúz თამარისი ) 1690 88
Tekali ( grúz თექალი ) 1682 97
Ulashlo ( geo . ულაშლო ) 859 100
Khanji-Gazlo ( grúz ხანჯი-გაზლო ) 436 99
Khikhani ( geo . ხიხანი ) 304 100
Khodjorni ( geo . ხოჯორნი ) 842 21 78
Hohmeli ( grúz ხოხმელი ) 81 95
Khutor-Lezhbadini ( grúz ხუტორ-ლეჟბადინი ) 177 100
Tserakvi ( grúz წერაქვი ) 248 93
Tsereteli ( földrajzi წერეთელი ) 2206 89
Tsopi ( grúz წოფი ) 746 62 34
Csanakcsi ( grúz ჩანახჩი ) 235 100
Shulaveri ( földrajzi . შულავერი ) 1787 53 21 23

Jegyzetek

  1. ↑ Grúzia régióinak és településeinek lakossága az év elején 1994-2018 között. (nem elérhető link) . Georgia Nemzeti Statisztikai Szolgálata . Letöltve: 2018. október 29. Az eredetiből archiválva : 2018. július 23.    (Angol)
  2. ↑ 1 2 Grúzia etnikai összetétele a 2002-es népszámlálás szerint  (eng.)
  3. ↑ Grúzia felekezeti összetétele a 2002-es népszámlálás szerint  (eng.)
  4. ↑ Grúzia régióinak és településeinek lakossága az év elején 1994-2018 között. (nem elérhető link) . Georgia Nemzeti Statisztikai Szolgálata . Letöltve: 2018. október 29. Az eredetiből archiválva : 2018. július 23.    (Angol)
  5. ↑ 1 2 Grúzia régióinak és településeinek népessége az év elején 2006-2016 között. (nem elérhető link) . Georgia Nemzeti Statisztikai Szolgálata . Letöltve: 2016. április 30. Az eredetiből archiválva : 2014. július 22..    (Angol)
  6. ↑ Grúziai Statisztikai Bizottság. Népesség az év elején 2000-2010 Archiválva : 2011. július 16. a Wayback Machine -nél 
  7. ↑ Palumbi G. Előzetes elemzés az aratasheni (Örményország) őskori kerámiáról . Les Cultures du Caucase (VIe–IIIe millenaires avant notre ere). Párizs, 2007 (Palumbi, 2007).
  8. ↑ Archivált másolat (a hivatkozás nem elérhető) . Hozzáférés dátuma: 2010. december 25. Az eredetiből archiválva : 2013. augusztus 27. 
  9. ↑ Georgia népszámlálása 2002. Vidéki települések népessége (Census_of_village_population_of_Georgia)  (grúz) - S. 213-216
  10. ↑ Akadályok, amelyek akadályozzák a grúziai Kvemo Kartli régió regionális integrációját

Linkek