| tolvajdalok | |
|---|---|
| fr. Chants des rabniers siberiens d'aujourd'hui | |
| Dina Verni stúdióalbuma | |
| Kiadási dátum | 1975 |
| Műfaj | Blat dal |
| Ország | Franciaország |
| A dal nyelve | orosz |
| címke | Mary Melody |
A "Thieves' Songs" ( franciául: Chants Des Prisonniers Sibériens D'Aujourd'hui ) egy tolvajdalok CD -je, amelyet Dina Verny francia modell és galériatulajdonos készített 1975 -ben .
Az album anyagát Dina az 1950-es és 1960-as években Moszkvában tett látogatásai során gyűjtötte össze , ahol nem hivatalos szovjet művészekkel gyűjtötte össze munkáikat. A tábori dalok akkoriban a szovjet értelmiség által elfogadott "konyhai összejövetelek" részét képezték [1] [2] .
Ezek a dalok erős benyomást tettek a galériatulajdonosra, aki áthaladt a Gestapo kazamatain. Ezt mondta róluk: „A nyelv varázsa, humora, melankóliája és kegyetlen ereje ezeknek a daloknak egyedi költészetet alkot, ahol a durvaság határos a gyengédséggel. A messzi - messzi ülő fogoly éneke fecskeként repül, hatalmas tereket legyőzve .
Mivel a másként gondolkodókkal való találkozások miatt már állambiztonsági megfigyelés alatt álló Dina Verny számára veszélyes volt áthozni a határon szovjetellenesnek értelmezhető dalok szövegeit vagy magnófelvételeit , ezeket memorizálta [2] . Arkady Severny Igor Efimov életrajzíró azt írja, hogy Verni 24 dalt tanult meg így, bár csak 13 került bele az albumba [1] . A klasszikus "tábori slágerek" mellett szerepelt köztük az "Esküvői leszbikus", a " Sztálin elvtárs ", a Juz Aleshkovsky -tól a " Fag " és a V. Viszockij -féle " Bodaibo " [2] (szintén forrásmegjelölés nélkül).
A lemez felvételén magán Dina Verny mellett francia zenészek vettek részt: Henry Agnel , gitár; Jacques Florencie , gitár; Jean-Claude Beneteau , nagybőgő Hangszerelések és zenei vezető - H. Agnel.
Mind a 13 dal szövegét lefordították franciára, angolra és németre; és a lemez hüvelybetétére nyomtatva.
A lemez felvételét a Szovjetunió hivatalos körei valóban szovjetellenes trükkként fogták fel [4] . A felvételt azonban földalatti csatornákon keresztül aktívan terjesztették, és a hazai előadók (például Arkagyij Szevernij ) mágneses albumaival együtt a szovjet underground egyik "slágerévé" vált. Ennek eredményeként a Szovjetunióban Dina Verni ismertebbé vált a zenéhez, mint a vizuális művészethez való hozzájárulásáról [1] [5] . A lemez fonogramja szinte az egyetlen, akkoriban terjesztett hanglemez lett, a bűnügyi és tábori folklór megbízható, stilizációkkal nem túl hígított antológiája [2] .
A CD-n található dalokat Dina Verny énekli vastag akcentussal és "furcsa, tábori" hangon [2] . Felidézve a felvétel első benyomásait, Roman Neumoev azt írja, hogy a hang tizenévesnek tűnt [5] .
| egy. | Quand nous nous sommes rencontres (Amikor találkoztunk veled) | 3:04 |
| 2. | Le costume neuf (vadonatúj öltöny) | 1:20 |
| 3. | Maman ne m'attend pas ( Ne várj rám anya ) | 4:54 |
| négy. | De nouveau dans la börtön ( És most megint börtönben ülök ... ) | 2:29 |
| 5. | Le mariage des lesbiennes (Esküvői leszbikus) | 3:02 |
| 6. | Odessza_ _ | 5:07 |
| 7. | Madame Banjou (Madame Banjou) | 1:46 |
| nyolc. | Le ruisseau (folyó folyik) | 2:44 |
| 9. | Kalyma ou Le port de Vanine (Vanino kikötője) | 3:37 |
| tíz. | Et toi tu ris (nevetsz) | 3:04 |
| tizenegy. | Bodaibo (Bodaibo) | 2:44 |
| 12. | Sztálin elvtárs ( Sztálin elvtárs ) | 2:50 |
| 13. | Le megot (fenék) | 5:47 |