Becul csata

A beculai  csata a római és a karthágói erők között vívott csata volt a második spanyolországi pun háború során .

Háttér

Az Új-Karthágó elleni támadás eredményeként Scipiónak sikerült elfoglalnia Karthágó fő bázisát, és elvágta a metropoliszhoz fűződő kapcsolatainak fő útvonalát. De a három karthágói hadsereg továbbra is megtartotta Spanyolországot.

Scipio téli szállásra ment Tarraconba . Néhány ibériai törzs elkezdett átkelni a rómaiak oldalára. Elsőként Edekon , az edetánok vezetője csatlakozott hozzá , majd az Ilergetek vezetői , Andobal és Mandonius . Később több ibériai király is csatlakozott Scipióhoz. Ekkor Hasdrubal Barca , a spanyolországi karthágói csapatok főparancsnoka úgy döntött, hogy csatát ad a rómaiaknak. Vereség esetén Olaszországba , bátyjához Hannibálba való áttörésre számított .

Kr.e. 208 tavaszán. e. Scipio szövetséges különítményeivel elhagyta Tarracót. A két sereg Beculában (ma Bailen ) találkozott, Jaéntől 40 km-re északra, a Guadalquivir jobb partján . Hasdrubal egy nehezen elérhető sziklán táborozott.

Csata

Scipio hirtelen megtámadta Hasdrubalt. Balról Gaius Lelius , jobbról maga Scipio haladt előre . Hasdrubal úgy döntött, hogy befejezi a csatát, és serege nagy részével a Tejo-völgy felé vonult. Scipio, félve két másik karthágói sereg közeledtétől, úgy döntött, hogy nem üldözi őt.

Eredmények

Hasdrubal Spanyolországból át tudott törni Olaszországba. A rómaiak fogva tartási kísérlete kudarcot vallott. Bár a rómaiak győztek a csatában, Hasdrubalnak sikerült a sereg nagy részével a Pireneusokba menekülnie . Ugyanakkor a beculai győzelem megnyitotta az utat Scipio számára a Guadalquivir alsó völgyébe. A keltabériaiak továbbra is csatlakoztak a rómaiakhoz, elárulva a karthágóiakat. Az ibériaiak vezetői még Scipiót is királlyá nyilvánították, de ő inkább a császári címet részesítette előnyben.

Irodalom