Berta (nyelv)
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. október 13-án felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .
A berta a berta nép nyelve, akik Etiópia és Szudán határvidékein ( Benishangul-Gumuz és a Kék-Nílus tartományaiban) élnek . A fuvarozók száma mintegy 367 ezer fő, ebből 187 ezer Etiópiában (2007) és 180 ezer Szudánban (2006) [1] . Elszigetelt nyelv , valószínűleg a niloszaharai család része . Tonális nyelv .
Írás
Burt írása a latin ábécére épül, és a következő betűket tartalmazza: A a, B b, D d, Dq dq, E e, F f, G g, H h, I i, J j, K k, Kq kq, L l, M m, N n, Ñ ñ, O o, Pq pq, Q q, R r, S s, Sq sq, Sh sh, T t, Tq tq, Th th, U u, W w, Y y , Z z . A magas hangot a magánhangzó feletti akut jelzi (á, é, í, ó, ú), a mély hangot írásban nem [2] .
Névmások
A berta nyelv névmásai:
|
|
Téma
|
Posztverbális alany
|
Ige utáni kiegészítés
|
| én
|
al(m)
|
-lɪɪ̀
|
-ɟi
|
| Ön
|
(a)ŋɡó
|
-Szia
|
-ŋɡo
|
| Ő ő ő
|
ɲniè
|
-ne
|
ɲìnè, -né
|
| Mi
|
χatâŋ
|
-ŋaa
|
χatâŋ
|
| Ön
|
χatu
|
χatu
|
χatu
|
| Ők
|
meree
|
meree
|
meree
|
Szülői nyelv
Praberta [3] :
| orosz |
praberta
|
| én
|
*alim
|
| Ön
|
*civil szervezet
|
| mi
|
*=/a/ŋ/a/
|
| mit
|
*naN
|
| WHO
|
*nda
|
| nem
|
—
|
| egy
|
*euɠu-
|
| két
|
*kolaŋ
|
| madár
|
*mìɕˀé
|
| kutya
|
*galim
|
| tetű
|
*ɗiːɲi
|
| faipari
|
*góle; *ɕˀiɕˀi
|
| lap
|
*dùːdù
|
| hús
|
*uʔuŋ
|
| tojás
|
*kulkulu
|
| kürt
|
*buluŋ
|
| farok
|
*abarò
|
| fej
|
*alu
|
| haj
|
*busz
|
| szem
|
*vannak
|
| fül
|
*ìle
|
| orr
|
*amuŋ
|
| fog
|
—
|
| nyelv
|
*kàlàː ~ *kàlèː
|
| száj
|
*ndu
|
| kéz
|
*tabá
|
| köröm
|
*máːɕù
|
| láb
|
*kuː
|
| szív
|
*bìɕí
|
| vér
|
*ɠápa
|
| csont
|
*kˀàːrà
|
| ital
|
*meːr-
|
| van
|
*ón
|
| hall
|
*kaːl-
|
| meghal
|
*muɕ-
|
| megöl
|
*pi/y/-
|
| nap
|
*mù(n)ʓú
|
| hold
|
*ʓìgì
|
| csillag
|
*íʒü
|
| víz
|
*pieri
|
| eső
|
*rôː
|
| kő
|
*bele
|
| füst
|
*Eùːtà
|
| a tűz
|
*az én
|
| hamu
|
*bubuda
|
| fekete
|
*mili
|
| éjszaka
|
*kabi
|
| új
|
—
|
| száraz
|
*kòɕàl-
|
| név
|
*kuː
|
Irodalom
- Torben Andersen. „A Berta-fonológia szempontjai”. Afrika és Ubersee 76: pp. 41-80.
- Torben Andersen. „Abszolutív és névelő a Bertában”. szerk. Nicolai & Rottland, Ötödik Nilo-Szaharai Nyelvészeti Kollokvium. Nizza, 1992. augusztus 24-29. Proceedings. (Nilo-Szaharai 10). Koln: Rudiger Köppe Verlag. 1995.pp. 36-49.
- M. Lionel Bender. Berta Lexikon. In Bender (szerk.), Topics in Nilo-Saharan Linguistics (Nilo-Saharan 3), pp. 271-304. Hamburg: Helmut Buske Verlag 1989.
- E. Cerulli. "Három Berta dialektus Nyugat-Etiópiában", Afrika , 1947.
- Susanne Neudorf és Andreas Neudorf: Bertha-angol-amhara szótár . Addisz-Abeba: Benishangul-Gumuz nyelvfejlesztési projekt 2007.
- AN Tucker és MA Bryan. Nyelvi elemzések: Északkelet-Afrika nem bantu nyelvei. London: Oxford University Press 1966.
- A. Triulzi, A. A. Dafallah és M. L. Bender. Berta. In Bender (szerk.), The Non-Semitic Languages of Ethiopia . East Lansing, Michigan: African Studies Center, Michigan State University, 1976, pp. 513-532.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Bertha az Ethnologue-ról . Letöltve: 2019. szeptember 14. Az eredetiből archiválva : 2019. június 4. (határozatlan)
- ↑ Berta iskolai szótár . - Benishangul-Gumuz Nyelvfejlesztési Projekt, 2013. - 102. o.
- ↑ Starostin G.S. Afrika nyelvei. Lexikostatisztikai osztályozás felépítésében szerzett tapasztalat. V. 3. Nilo-Saharan Languages Archiválva 2021. október 6-án a Wayback Machine -nél . - M .: YASK Kiadó, 2017. - 840 oldal - ISBN 978-5-9909114-9-9 .
Linkek
 Bibliográfiai katalógusokban |
|
|---|
Bibliográfiai katalógusokban