Beckmann, Ernst Otto

Ernst Otto Beckmann
német  Ernst Otto Beckmann
Születési dátum 1853. július 4.( 1853-07-04 ) [1] [2] [3]
Születési hely
Halál dátuma 1923. július 12.( 1923-07-12 ) (70 éves)
A halál helye
Ország
Munkavégzés helye
alma Mater
tudományos tanácsadója Herman Kolbe
Ismert, mint Beckmann átrendezés , Beckmann
hőmérő
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Ernst Otto Beckmann ( németül:  Ernst Otto Beckmann ; Solingen , 1853 . július 4.  – Berlin , 1923 . július 13. ) német kémikus.

Életrajz

Kémiát és gyógyszerészetet tanult a lipcsei egyetemen (1875-1878). 1879-1883-ban a Braunschweigi Műszaki Egyetemen dolgozott . 1883 -tól Privatdozent , 1890-től rendkívüli professzor a lipcsei egyetemen . 1891-ben a Giessen Egyetem , 1892-1897 között az Erlangeni Egyetem professzora volt . 1897-től a Lipcsei Egyetem alkalmazott kémiai laboratóriumának professzora és igazgatója, 1912-től a berlini Kaiser Wilhelm Alkalmazott és Gyógyszerészeti Kémiai Intézet igazgatója.

Tudományos munka

A legfontosabb munkák a szerves és fizikai kémiának szentelik . Tanulmányozta az oximok szerkezetét ; 1886-ban felfedezte az oximok amidokká való átrendeződését savas szerek hatására (Beckmann-átrendeződés) [5] . 1888-1889-ben krioszkópos (fagyáspont csökkentésével) és ebullioszkópos (forráspont emelésével) módszereket dolgozott ki az oldott anyagok molekulatömegének meghatározására. Feltalált egy differenciálhőmérőt, amellyel pontosan meghatározható a fagy- vagy forráspont közelében lévő hőmérséklet ( Beckmann-hőmérő ) [6] .

Jegyzetek

  1. Ernst Otto Beckmann // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  2. Ernst Otto Beckmann // Proleksis enciklopedija, Opća i nacionalna enciklopedija  (horvát) - 2009.
  3. Brozović D. , Ladan T. Ernst Otto Beckmann // Hrvatska enciklopedija  (horvát) - LZMK , 1999. - 9272 p. — ISBN 978-953-6036-31-8
  4. Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #116106379 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
  5. Beckmann E. Zur Kenntniss der Isonitrosoverbindungen // Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft. 1886. B. 19. S. 988-993. [1] Archiválva : 2014. május 25. a Wayback Machine -nél
  6. Beckmann E. Modifikation des Thermometers für die bestimmung von Molekulargewichten und kleinen Temperatur differenzen // Zeitschrift für physikalische Chemie. 1905. B. 51. S. 329-343.

Irodalom