Falu | |
Banatska Palanka | |
---|---|
Szerb. Banatska Palanka | |
44°50′39″ é SH. 21°19′55 hüvelyk e. | |
Ország | Szerbia |
Autonóm régió | Vajdaság |
megye | Dél-Bánát |
Közösség | Csva Béla |
Történelem és földrajz | |
Négyzet | 32 km² |
NUM magasság | 64 m |
Időzóna | UTC+1:00 , nyári UTC+2:00 |
Népesség | |
Népesség | ▼ 837 fő ( 2002 ) |
Sűrűség | 26 fő/km² |
Digitális azonosítók | |
Telefon kód | (+381) 13 |
Irányítószám | 26324 |
autó kódja | VŠ |
Banatska Palanka ( szerbül Banatska Palanka ) egy falu Szerbiában , Bela Csva községben , a Vajdaság Autonóm Területének Dél - Bánáti kerületében , a Bánság történelmi és földrajzi régiójában . A 2002-es szerb népszámlálás szerint 837 lakos élt a faluban ( 1991-es népszámlálás szerint 974 lakos).
Banatska Palanka a Duna mellékfolyói : Nera és Karasha között található, közel a torkolathoz Stara Palanka városában . Az első települést itt alapították a 17. században, Stara Palanka városától északra . A 19. század elején Palánka viszonylag nagy kikötő volt a Dunán, a jelenlegi Banatska Palanka pedig 1,5 ... 2 km-re található a modern Duna-csatornától. A jelenlegi Duna-parti Stara Palanka, bár 2 km-re található Banatska Palanka falutól , még mindig része. Sztárpalánkán 13 ház található, és a Dunán át is jár komp.
Palanka - ennek a helynek a neve a középkor óta, és korábban Hórusznak hívták , ami egy fallal körülvett pogány templomot jelentett. A 16. században Yeni-Palanka és Uy-Palanka , 1713 -ban Prkos-Palanka , a 18....19. században Neu-Palanka ( németül Neu-Palanka ) és Nova Palanka , 1873 -ban Uy-Palenka ( O - Palanka , németül Uj-Palänka , magyarul Ó-Palánka ) és Nova Palanka , 1894-ben Palenk ( Temespalanka , németül Palänk , magyarul Palánk (Temespalánka) ), 1918-ban - Palanka . A régészeti feltárások eredményei alapján ezek a helyek már a kő- és bronzkorban is lakottak voltak.
Banatska Palanka községben a 2002-es népszámlálás szerint 655 felnőtt lakos élt, átlagéletkoruk 41,4 év (a férfiaknál 40,2, a nőknél 42,6 év). A községben 227 háztartás van, a háztartásokban élők átlagos száma 3,69 fő.
A XX. századi népességváltozás grafikonja
|
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálás szerint [2] | ||||
---|---|---|---|---|
szerbek | 752 | 89,84% | ||
románok | négy | 0,47% | ||
Magyarok | négy | 0,47% | ||
montenegróiak | 2 | 0,23% | ||
macedónok | 2 | 0,23% | ||
jugoszlávok | egy | 0,11% | ||
Egyéb | 7 | 0,83% |
férfiak | nők | |||
80+ | 12 | tizennégy | ||
75-79 | 13 | húsz | ||
70-74 | 29 | 32 | ||
65-69 | 19 | 23 | ||
60-64 | 22 | 34 | ||
55-59 | húsz | tizennégy | ||
50-54 | 39 | 33 | ||
45-49 | 34 | harminc | ||
40-44 | 27 | harminc | ||
35-39 | harminc | 27 | ||
30-34 | 23 | 24 | ||
25-29 | tizennyolc | 16 | ||
20-24 | 21 | 28 | ||
15-19 | 28 | 33 | ||
10-14 | 27 | 25 | ||
5-9 | 34 | 21 | ||
0-4 | húsz | 17 | ||
átlagos | 40.2 | 42.6 |
Padló | Teljes | Nőtlen _ |
Házas/ Házas |
Özvegyek / Özvegyek |
Elvált | Nincs információ |
---|---|---|---|---|---|---|
Férfiak | 335 | 103 | 192 | 29 | tizenegy | - |
Nők | 358 | 77 | 192 | 80 | 7 | 2 |
|
|
Padló | Teljes | Mezőgazdaság, vadászat és erdőgazdálkodás | Halászat | Érc- és kőbányászat | Feldolgozó ipar |
Gyártás és szállítás... | Építkezés | Kereskedelmi | Szállodák és éttermek | Szállítás, logisztika és kommunikáció |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Férfiak | 222 | 171 | egy | négy | nyolc | egy | 5 | 9 | 3 | 6 |
Nők | 114 | 82 | - | egy | 6 | - | egy | 7 | - | - |
Összes | 336 | 253 | egy | 5 | tizennégy | egy | 6 | 16 | 3 | 6 |
Padló | Pénzügyi közvetítés | Ingatlan | Közigazgatás és védelem |
Oktatás | Egészségügyi és szociális védelem | egyéb szolgáltatások | Magánháztartások | Exterritoriális szervezetek és szervek |
Egyéb | |
Férfiak | egy | - | nyolc | egy | - | 3 | - | - | egy | |
Nők | egy | - | 7 | 5 | 3 | egy | - | - | - | |
Összes | 2 | - | tizenöt | 6 | 3 | négy | - | - | egy |
Bela Tskrkva közösség települései ( Dél-bánáti körzet ) | |
---|---|
|