A. Aziz Deraman

A. Aziz Deraman
maláj A. Aziz Deraman
A. Aziz Deraman "A költő vándorlásai" című orosz nyelvű antológiájának bemutatóján a Kuala Lumpur-i Orosz Tudományos és Kulturális Központban 2003. április 13-án
Születési név	A. Aziz Deraman
Születési dátum	1948. július 23. (74 évesen)( 1948-07-23 )
Születési hely	Pasir Putih, Kelantan , Malaya Szövetsége
Polgárság	Malaysia
Foglalkozása	társadalmi és kulturális személyiség, költő
Műfaj	költészet, újságírás
A művek nyelve	maláj
Díjak	UNESCO-díj (1983); A Korona iránti odaadás rendje (1997); Arany Puskin-érem, amelyet A.S. születésének 200. évfordulójára szenteltek. Puskin (1999); A Mindanao Korona Lovagrendje (1999); „A koronának szentelt lovag” rend és a Dato cím (2001); „A nemzeti nyelv harcosa” díj és cím (2016)

A. Aziz Deraman ( maláj A. Aziz Deraman ); nemzetség. 1948. július 23. , Pasir Putih, Kelantan ) - malajziai közéleti és kulturális személyiség, költő

Rövid életrajz

1971-ben, a Malaya Egyetem elvégzése után közszolgálatba lépett, ahol közönséges tisztviselőből a Nyelvi és Irodalom Tanácsa (1994-2004) főigazgatójává vált. Különösen a Külügyminisztériumban (1971), a Kulturális, Ifjúsági és Sportminisztériumban (1971-1979, 1981-1989), a Malajziai Pénzügyminisztériumban (1979-1981), a Vidékfejlesztési Minisztériumban (1989-1989) dolgozott. 1991), a Nemzeti Összetartozási és Társadalmi Fejlesztési Minisztérium (1991-1993), az Oktatási Minisztérium (1993-1994). 2007-2009 között adjunktus volt a Malajziai Északi Egyetemen.

Kreativitás

Még diákként kezdett verseket írni, tíz versgyűjteményt adott ki, rangos díjakat kapott, köztük UNESCO -díjat (1983). Számos könyvet és több száz cikket publikált a maláj civilizációról és kultúráról [1] .

A költő verseiben benne van a világ megismerésének gyönyörködtetése, és lelki keresések, sőt a barátok árulása is. A legtöbb verset áthatják az iszlám motívumok. Arról álmodik, hogy az utolsó szavai azok lesznek, amelyeket minden muszlim mond, amikor belép az iszlámba. Az Isten iránti szeretet egyben az őt körülvevő emberek iránti szeretet is. Például egy család számára a szeretet és az öröm egész világa. A költő munkásságának másik előnye, hogy képes humorral és iróniával szemlélni az élet egyes jelenségeit [2] .

Aziz Deraman versei nagyon muzikálisak és asszociatívak. Az ősi maláj hagyományokat követve a rímet igyekszik bevezetni költészetébe - ez meglehetősen ritka jelenség a modern maláj költészetben, bár a hagyományos folklór és az eposz mindig rímelnek. A parafrázis, a hangokkal való játék (sajnos, fordításban néha nehezen közvetíthető) Aziz szinte minden versében benne van. Könnyen illeszkednek a zenéhez, és láthatóan ezért fordulnak hozzájuk oly gyakran a zeneszerzők. [3]

A költő verseit több idegen nyelvre, köztük oroszra is lefordították. Aziz Deraman "A költő vándorlásai" című orosz nyelvű antológiájának bemutatójára a Kuala Lumpur-i Orosz Tudományos és Kulturális Központban került sor 2003. április 13-án Vlagyimir Morozov orosz nagykövet [4] jelenlétében , később, áprilisban. 21-én - a moszkvai Külföldi Irodalmi Könyvtárban a nem hivatalos látogatáson Oroszországba látogató szerző jelenlétében.

Társadalmi tevékenységek

Aziz Deraman részt vesz az ország közéletében. Az UNESCO égisze alatt működő Ázsia és Óceániai Kulturális Szervezetek Nemzetközi Tanácsának alelnöke (1988-2001), a Brunei , Indonézia és Malajzia Nyelvi Tanácsának üléseinek elnöke (1995-2004), az Ázsia és Óceániai Kulturális Szervezetek Nemzetközi Tanácsának elnöke Délkelet-ázsiai Irodalmi Tanács (Mastra) (1996-1998, 2002-2004), a Nemzetközi Maláj Nyelvi Tanács állandó elnöke (1997-2004), a Gapena Bizottság tagja (2004-2014). Jelenleg a Pasir Putih-i Írók és Kulturális Dolgozók Szakszervezetének tanácsadója (1970-től), a Malajziai Kelantan Maláj Civilizációs Szervezet (PERADABAN) elnöke (2011-es megalakulása óta) [5] .

Díjak

• UNESCO-díj (1983)
• A Birodalom Védelmezőjének Rendjének tisztje (Darjah Kesatria Mangku Negara) Malajzia Legfelsőbb Uralkodójától (1990)
• A Korona iránti odaadás rendje (Jasa Setia Mahkota) (1997)
• Puskin aranyérem, amelyet A. S. Puskin születésének 200. évfordulója alkalmából szenteltek (1999)
• A Mindanao Korona Lovagrendje (Dato' Mahkota Mindanao) (1999)
• A koronának szentelt lovagrend (Pingat Datuk Paduka Setia Mahkota) Kelantan szultánától és a Dato cím (2001)
• Malajziai Nagy Irodalmi Díj (2002/2003)
• Kelantan Irodalmi Díj (2003)
• Gapena Kulturális Alkalmazotti Díj (2011)
• Az Utusan csoport irodalmi díja (2013)
• Díj és cím "Fighter for the National Language" (Anugerah Tokoh Pejuang Bahasa) (2016) [6]
• Maláj Irodalmi Világdíj (Iszlám Egyetem "Nusantara Alwashliah", Medan , 2018)

Vélemény

Szereti hazáját és csodálja hazája szépségeit, ugyanakkor aggódik amiatt, hogy a csak a jólétüket keresők milyen kíméletlenül bánnak a természettel. „Hol vannak ezek a csodálatos tájak? // Helyette csupasz dombok, // Kopár szárazföld ”(A vadonban elveszett szívek). A kivágott fa forgácsával együtt – írja – ég a szívünk. Az ember, mint a természet része, nem tud nélküle élni. A költő pedig fél a halálának kilátásától. Álmában még éjszaka sem hagyja abba a gondolkodást, és rémálomból felébredve megkönnyebbülten felsóhajt, ráébredve, hogy ez csak álom (Rémálom). De mi van, ha egy napon ez a rémálom valósággá válik?

Publikációk

Versgyűjtemények

• Kau dan aku (Te és én). - Kuala Lumpur: Dewan Bahasa dan Pustaka, 1994 (2. kiadás: 2004).
• Bahtera madani (Az élet bárkája). – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2001.
• Gapura diri (Az én diadalívem). – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2002.
• Zaman baru (Új korszak). – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2006.
• Bicara Kasih (Beszélj a szerelemről). - Kuala Lumpur: Karya Bestari, 2004.
• Mahligai Kencana (Aranyvár). – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2009.
• Suara Dari Cikini (Hang a Chikini utcából). – Kuala Lumpur: Penerbitan Minda, 2010.
• Wak Long (Wak Long). – Kuala Lumpur: Penerbitan Minda, 2010.
• Suara Gunung Kehidupan (Hang az élet hegyéről). - Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2014)
• Gelora Nurani (A lélek izgalma). — Kuala Lumpur: Institut Terjemahan dan Buku Malaysia, 2015.

Publicizmus

• Kebudayaan Islam di Malaysia (iszlám kultúra Malajziában). – Kuala Lumpur: KKBS, 1986.
• (szerk.) Tamadun Melayu (maláj civilizáció). Jilid 1. – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa dan Pustaka, 1989 (Ismail Husseinnel, Abd. Rahman Al-Ahmadival).
• Permainan tradisi orang Melayu (A malájok hagyományos játékai). - Selangor: Fajar Bakti, 1994 (Wan Ramli Wan Mohamaddal).
• (szerk.) Tamadun Melayu (maláj civilizáció). Jilid 3. – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa dan Pustaka, 1995 (Ismail Husseinnel, Abd. Rahman Al-Ahmadival).
• (szerk.) Tamadun Melayu (maláj civilizáció). Jilid 4. – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa dan Pustaka, 1995 (Ismail Husseinnel, Abd. Rahman Al-Ahmadival).
• (szerk.) Tamadun Melayu (maláj civilizáció). Jilid 5. - Kuala Lumpur: Dewan Bahasa dan Pustaka, 1995 (Ismail Husseinnel, Abd. Rahman Al-Ahmadival).
• Adat dan pantang larang orang Melayu (Adat és tilalmak a malájok körében). - Selangor: Fajar Bakti, 1995 (Wan Ramli Wan Mohamaddal).
• Perayaan orang Melayu (maláj ünnepek). - Selangor: Fajar Bakti, 1995 (Wan Ramli Wan Mohamaddal).
• (szerk.) Tamadun Islam di Malaysia (Iszlám civilizáció Malajziában). - Kuala Lumpur: Dewan Bahasa dan Pustaka, 2000 (Mohd Taib Osmannal).
• Tamadun Melayu és pembinaan bangsa Malaysia (maláj civilizáció és nemzetépítés Malajziában). – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa dan Pustaka, 2000.
• Bahasa Asas Pembinaan Tamadun Bangsa (A nyelv a nemzeti kultúra építésének alapja). – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2001.
• (szerk.) Globalisasi dan peradaban di Malaysia (Globalizáció és civilizáció Malajziában). - Kuala Lumpur: Dewan Bahasa dan Pustaka, 2003 (Rohani Zainal Abidinnel).
• (szerk.) Peradaban Melayu Timur Laut (Az északkeleti maláj civilizáció). – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2003.
• Pengantarabangsaan Bahasa Melayu (Nemzetközi státusz megadása a maláj nyelvnek). – DBP-PLM: 2004.
• (szerk.) Tamadun Melayu (maláj civilizáció). Jilid 6. – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2004.
• (szerk.) Tamadun Melayu (maláj civilizáció). Jilid 7. – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2004
• Masyarakat dan kebudayaan Malaysia (Társadalom és kultúra Malajziában). – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2005.
• Asas pemikiran kebudayaan Malaysia (A kulturális gondolkodás alapjai Malajziában). – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2005.
• Kebudayaan Kebangsaan: Isu dan Cabaran (Nemzeti kultúra: problémák és kihívások). – Kuala Lumpur: GAPENA, 2006.
• Peradaban Melayu Timur Laut: memperkasakan warisan persuratan Melayu (Az északkeleti maláj civilizáció: a malájok irodalmi örökségének megőrzése és megerősítése). — Kumpulan kertas kerja. Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2010.
• Nilai Bersama Dalam Amalan Budi Bahasa és Nilai-Nilai Murni. — Kuala Lumpur: Kementeri Pelancongan és Kebudayaan Malajzia, 2013.
• Minda Dunia Melayu (A maláj világ gondolkodásmódja). – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2015.
• (szerk.) Kelantan: Sejarah, Adat dan Warisan (Kelantan: History, adat and heritage). — Kota Bharu: MAIK, 2018.
• Survival Melayu (A malájok túlélése). — Kota Bharu: PERADABAN, 2018.
• Sosiobudaya Kelantan-Patani (Kelantan-Patani szociokultúrája). — Kota Bharu: PERADABAN, 2018.
• Kerelatifan Budaya: Catatan Pengalaman (Kulturális relativizmus: Megjegyzések saját tapasztalatomból). – Kuala Lumpur: Dewan Bahasa és Pustaka, 2018.

Orosz nyelvű fordítások

• A. Aziz Deraman . A költő vándorlásai (Kembara Penyair). Költészet. / Maláj nyelvről fordította V. A. Pogadajev A. V. Pogadajeva közreműködésével. Szerkesztő-összeállító: N. M. Smurova. Naim Haji Akhmat művész. - M . : Humanitárius, 2002 [8] .
• A. Aziz Deraman . Egy öregember rózsafüzére. / Anna Pogadaeva és Viktor Pogadaev fordítása // " Külföld irodalom ", 2004. 2. sz. - 140-146. o . [9] .
• A. Aziz Deraman . Az arcod (Wajahmu); Öreg rózsafüzér (Tasbih Seorang Tua); Kik vagyunk mi? (Siapa Kita?); Úr (Tuhanku); Tüskés szavak (Sembilu Kata); tanúskodok (penyaksi); Feleség morog (Celoteh Isteri); Fiam (Anakku) // Távoli partok virágai. Maláj nyelvről fordította Viktor Pogadajev és Anna Pogadajeva - Irodalmi internetes magazin "Orosz kötés", 2006.12.20 . [2] .
• A. Aziz Deraman . Kik vagyunk mi? (Siapa Kita); Tüskés szavak (Sembilu Kata); A fiam (Anakku) // V. Pogadaev. Távoli partok virágai - " Asia and Africa Today ", 2008, 11. sz., 75-76.
• A. Aziz Deraman . Feleség morog (Celoteh Isteri); A költő vándorlásai (Kembara Penyair); Szúrós szavak (Sembilu Kata) // Hódítsd meg a magaslatokat (Bertakhta di Atasnya). Malajziai és indonéz költők versei Viktor Pogadaev fordításában. Yusof Gadzhi művész tervezte. - M. : Klyuch-S, 2009. - S. 41-43.

Linkek

• Dunia Penyair

Jegyzetek

1. ↑ Aziz Deraman // Pogadaev V. A maláj világ (Brunei, Indonézia, Malajzia, Szingapúr). Nyelvi és regionális szótár. - M . : "Keleti könyv", 2012. - S. 69-70.
2. ↑ Razali Che Mat. Suara Nurani Stranstviya Poeta // Dewan Sastera, 2003. június, hlm. 78.
3. ↑ Öreg rózsafüzére - Naplószoba . magazinok.gorkij.média. Letöltve: 2019. szeptember 5. Az eredetiből archiválva : 2019. szeptember 5.. (határozatlan)
4. ↑ Berita Jiwa, DBP, 48. szám, 2003.
5. ↑ Gumpalan puitis Aziz Deraman // "Berita Harian", 2015.04.09 . Letöltve: 2018. december 29. Az eredetiből archiválva : 2018. december 30. (határozatlan)
6. ↑ Kuala Lumpur 2016. november 30. Penerima Anugerah Tokoh Pejuang Bahasa [1] Archivált : 2018. december 29. a Wayback Machine -nél
7. ↑ Viktor Pogadajev . Előszó // A. Aziz Deraman. A költő vándorlásai. Költészet. / Maláj nyelvről fordította V. A. Pogadajev A. V. Pogadajeva közreműködésével. Szerkesztő-összeállító N. M. Smurova. Naim Haji Akhmat művész. - M . : Humanitárius, 2002. - S. 8.
8. ↑ "Sastera Malaysia - Russia kian erat" (Egyre erősödnek a kapcsolatok Malajzia és Oroszország irodalma között) // "Utusan Malaysia", 03.5.19.
9. ↑ Alekszandr Szamojlov . Tangó but ellen // "Ex Libris", " Nezavisimaya Gazeta ", 2004.1.29. A recenzió részben így szól: „Aziz Deraman kortárs költő Malajziából. Verseit Viktor Pogadajev fordította. Nagyon buta költészet. Kedves. „Nem akarok élni / mások érzéseivel. / Nem akarom. / Csendben hallgatok mindenkit / És csendben tartom a szavakat, / Remélve, hogy szó-gyémánt / káprázatos szépségű születik. Malajzia valószínűleg szintén egy titokzatos ország. Például szeretünk legalább néha megélni mások érzéseit. Még akkor is, ha ezek az érzések és az emberek kitaláltak.